Gyurkity Péter
2018 a negyedik legforróbb év volt
A számunkra negatív trend pedig az elmúlt öt év tükrében nagyon is egyértelmű.
A klímaváltozással kapcsolatos első fontosabb hír most futott be, hiszen elkészült a tavalyi év főbb mutatóit összefoglaló amerikai munka, amelyben rávilágítanak a fontosabb számokra és a várható következményekre. Nem sok jelét látni annak, hogy ezt meg tudnánk (vagy akarnánk) állítani.
A NASA és a NOAA is kiadta saját összefoglalóját, előbbiben a fő trendet vázolva fel, míg utóbbiban az Egyesült Államokat tavaly sújtó nagyobb katasztrófákat sorolva fel, kivesézve ezek következményeit. Gyorsan kiderül ebből a két munkából, hogy 2018 a negyedik legforróbb év volt, ezt pedig az a fontos tény egészíti ki, hogy az 5 utolsó év egyben az 5 legforróbb is volt, vagyis nagyon jól látszik a folyamat erősödése. Ahogy az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátási szintje tovább emelkedik, az pedig egyelőre nem teljesen világos, hogy ezzel mit tudunk (vagy akarunk) kezdeni, fontos felvázolni, hogy nagyjából mire számíthatunk.
Az USA-t tavaly sújtotta többek között erdőtűz, ami Kaliforniában tízezrek kitelepítését kényszerítette ki, de volt áradás és számos egyéb természeti katasztrófa – míg Ausztráliában rendkívül forró januárral indítottak idén, amit rögtön áradás követett. Az idei évben az El Nino-jelenség révén komoly hőhullámra számítanak, amely szárazságot és további erdő- és bozóttüzeket hozhat magával, tovább növelve az ezzel kapcsolatos költségeket. A kiadások szintje tavaly csak az USA-ban 91 milliárd dollárt tett ki, itt összesen 14 olyan katasztrófát sorolnak fel, amelyek költsége 1 milliárd felett volt. Ugyanilyen fontos, az amerikai lakosság 40 százaléka a tengerparti megyékben él, ami további kérdéseket vet fel a tengerszint emelkedése esetén.
A költségek növekedése persze egyben azt is jelzi, hogy a lakosság növekedésével nagyobb károkat írnak össze ezen tengerparti régiókban, a további koncentrálódás azonban folyamatos emelkedést vetít előre.
A klímaváltozással kapcsolatos első fontosabb hír most futott be, hiszen elkészült a tavalyi év főbb mutatóit összefoglaló amerikai munka, amelyben rávilágítanak a fontosabb számokra és a várható következményekre. Nem sok jelét látni annak, hogy ezt meg tudnánk (vagy akarnánk) állítani.
A NASA és a NOAA is kiadta saját összefoglalóját, előbbiben a fő trendet vázolva fel, míg utóbbiban az Egyesült Államokat tavaly sújtó nagyobb katasztrófákat sorolva fel, kivesézve ezek következményeit. Gyorsan kiderül ebből a két munkából, hogy 2018 a negyedik legforróbb év volt, ezt pedig az a fontos tény egészíti ki, hogy az 5 utolsó év egyben az 5 legforróbb is volt, vagyis nagyon jól látszik a folyamat erősödése. Ahogy az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátási szintje tovább emelkedik, az pedig egyelőre nem teljesen világos, hogy ezzel mit tudunk (vagy akarunk) kezdeni, fontos felvázolni, hogy nagyjából mire számíthatunk.
Az USA-t tavaly sújtotta többek között erdőtűz, ami Kaliforniában tízezrek kitelepítését kényszerítette ki, de volt áradás és számos egyéb természeti katasztrófa – míg Ausztráliában rendkívül forró januárral indítottak idén, amit rögtön áradás követett. Az idei évben az El Nino-jelenség révén komoly hőhullámra számítanak, amely szárazságot és további erdő- és bozóttüzeket hozhat magával, tovább növelve az ezzel kapcsolatos költségeket. A kiadások szintje tavaly csak az USA-ban 91 milliárd dollárt tett ki, itt összesen 14 olyan katasztrófát sorolnak fel, amelyek költsége 1 milliárd felett volt. Ugyanilyen fontos, az amerikai lakosság 40 százaléka a tengerparti megyékben él, ami további kérdéseket vet fel a tengerszint emelkedése esetén.
A költségek növekedése persze egyben azt is jelzi, hogy a lakosság növekedésével nagyobb károkat írnak össze ezen tengerparti régiókban, a további koncentrálódás azonban folyamatos emelkedést vetít előre.