MTI
A világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért
A világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért, a párizsi klímaegyezményt meg kell valósítani - hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára a lengyelországi Katowicében, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésének (COP24) hivatalos megnyitóján.
A hétfőn megnyitott, december 14-ig tartó katowicei csúcstalálkozón a résztvevők a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás részletes szabályrendszeréről tárgyalnak. A párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentésére, illetve a kibocsátott CO2 megkötésére és környezetbarát felhasználására.
"Továbbra is túl keveset teszünk, túl lassan cselekszünk, hogy megállítsuk a klímaváltozást" - jelentette ki Guterres. A főtitkár szorgalmazta a párizsi klímaegyezmény megvalósítását, egyebek közt azzal érvelve, hogy az ENSZ tagállamai közös felelősséget viselnek a "globális klímakáosz" elhárításáért, a Párizsban felvázolt pénzügyi vállalások megerősítéséért, a legsérülékenyebb nemzetek megsegítéséért. Az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, az utóbbi 20 évet a történelemben a legmelegebbnek minősítette, és utalt azokra az előjelzésekre, melyek szerint 2030-ig világviszonylatban 1,5 fokkal nő az átlagos hőmérséklet, ami - mint mondta - drámai hatással lesz a növény- és az állatvilágra.
Az ENSZ főtitkára célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig "nettó nullával" legyen egyenértékű. A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki - sorolta az ENSZ-főtitkár.
Véleménye szerint ki kell iktatni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, ezzel szemben be kell fektetni a "száz százalékosan tiszta" energiaforrásokba. Ha nem sikerül csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását, "elolvad az Antarktisz és az Északi-sarkvidék, mindenhol megemelkedik a vizek szintje, még jobban romlik a levegő, csökken az élelmiszermennyiség, és még jobban megnövekszik természeti katasztrófák száma" - figyelmeztetett.
Az olaj és a szén stratégiai nyersanyag, aminek kitermeléséről nem mondanak le az államok
A célok elérésének segítésére a Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre - jelentette be Kristalina Georgiewa, a Világbank vezérigazgatója. Az említett 200 milliárd dollárból 100 milliárdot a közszférában eszközölt beruházások közvetlen támogatására szánnák, ezen belül mintegy 50 milliárd dollárt a "klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásra" irányozzák elő - mondta el. Georgiewa felidézte: 2015 óta a Világbank már megkétszerezte a klímaváltozásokkal kapcsolatos támogatási keretet, mely 2017-ben 20 milliárd dollárt ért el.
"A klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, ennek része nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, hanem a sivatagosodás elleni védelem és a biodiverzitásra fordított figyelem is" - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök. A klímavédelem folyamatában Duda szerint három tényező fontos és együttesen figyelembe veendő: a technológia, az ember és a természet. "A klímát természetesen az ember miatt védjük, ebben e védelemben viszont az életkörülményeket is figyelembe akarjuk venni" - fejtette ki. A klímavédelem nem foszthatja meg az embereket munkahelyeiktől. A lengyel elnök aláhúzta: Lengyelország számára a szén stratégiai nyersanyagnak számít.
A lengyel elnök a munkahelyek megőrzésének fontosságát emelte ki
"Szakértők szerint még 200 évre biztosítottak a széntartalékaink, így nehezen elképzelhető, hogy lemondjunk az energetikai szuverenitásunkat biztosító nyersanyagról" - érvelt. Fontosnak nevezte, hogy az üvegházhatású gázok esetében az ENSZ országai ne csak a kibocsátásokra összpontosítsanak. Az elérendő egyensúly egyrészt a kibocsátások csökkentéséből, másrészt a gázok megkötésének mértékéből adódik - mondta, kiemelve többek között az erdőterületek fenntartásának szerepét.
Globálisan a szén-dioxid-kibocsátás 1,6 százalékkal nőtt tavaly, miután a 2014-től 2016-ig három év alatt egyáltalán nem nőtt. A szén-dioxid-kibocsátás csökkenésében az Egyesült Államok járt az élen 0,5 százalékkal. Az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása sorban a harmadik évben csökkent tavaly és ebben az évszázadban a kilencedik alkalommal vezette a csökkenési listát. Az Egyesült Államok energiafelhasználásból származó CO2-kibocsátása tavaly volt a legkisebb 1992, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC) életbe lépése óta.
Schwarzenegger azt hangoztatta, hogy Amerika több, mint Washington
Az Egyesült Államok CO2-kibocsátása 2005 óta 758 millió tonnával csökkent, minden más országénál nagyobb mértékben, de még meg is közelíti az Európai Unióban elért 770 millió tonnás csökkentést is. Ugyanezen idő alatt a második legnagyobb CO2-kibocsátás csökkentést Nagy-Britannia érte el, 170 millió tonnát. Kína viszont 2005 és 2017 között 3 milliárd tonnával, India pedig 1 milliárd tonnával növelte CO2-kibocsátását.
A szén-dioxid-kibocsátás globális növekedéséhez tavaly Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékos növekedéssel. Kína Indiától vette át a vezetést. A 2017 előtti három évben India járult hozzá a legnagyobb mértékben a CO2-kibocsátás növekedéséhez. Kína és India együtt a CO2-kibocsátás növekedésének közel a felét adta tavaly. Ebben az évszázadban négy év kivételével minden egyes évben Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben a CO2-kibocsátás növekedéséhez. Az Európai Unió CO2-kibocsátása 1,5 százalékkal nőtt, és ennek 44 százalékát Spanyolország adta. Nagy-Britannia és Dánia viszont történelmükben a legkevesebb szén-dioxidot bocsátotta ki tavaly.
A hétfőn megnyitott, december 14-ig tartó katowicei csúcstalálkozón a résztvevők a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás részletes szabályrendszeréről tárgyalnak. A párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentésére, illetve a kibocsátott CO2 megkötésére és környezetbarát felhasználására.
"Továbbra is túl keveset teszünk, túl lassan cselekszünk, hogy megállítsuk a klímaváltozást" - jelentette ki Guterres. A főtitkár szorgalmazta a párizsi klímaegyezmény megvalósítását, egyebek közt azzal érvelve, hogy az ENSZ tagállamai közös felelősséget viselnek a "globális klímakáosz" elhárításáért, a Párizsban felvázolt pénzügyi vállalások megerősítéséért, a legsérülékenyebb nemzetek megsegítéséért. Az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, az utóbbi 20 évet a történelemben a legmelegebbnek minősítette, és utalt azokra az előjelzésekre, melyek szerint 2030-ig világviszonylatban 1,5 fokkal nő az átlagos hőmérséklet, ami - mint mondta - drámai hatással lesz a növény- és az állatvilágra.
Az ENSZ főtitkára célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig "nettó nullával" legyen egyenértékű. A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki - sorolta az ENSZ-főtitkár.
Véleménye szerint ki kell iktatni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, ezzel szemben be kell fektetni a "száz százalékosan tiszta" energiaforrásokba. Ha nem sikerül csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását, "elolvad az Antarktisz és az Északi-sarkvidék, mindenhol megemelkedik a vizek szintje, még jobban romlik a levegő, csökken az élelmiszermennyiség, és még jobban megnövekszik természeti katasztrófák száma" - figyelmeztetett.
Az olaj és a szén stratégiai nyersanyag, aminek kitermeléséről nem mondanak le az államok
A célok elérésének segítésére a Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre - jelentette be Kristalina Georgiewa, a Világbank vezérigazgatója. Az említett 200 milliárd dollárból 100 milliárdot a közszférában eszközölt beruházások közvetlen támogatására szánnák, ezen belül mintegy 50 milliárd dollárt a "klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásra" irányozzák elő - mondta el. Georgiewa felidézte: 2015 óta a Világbank már megkétszerezte a klímaváltozásokkal kapcsolatos támogatási keretet, mely 2017-ben 20 milliárd dollárt ért el.
"A klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, ennek része nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, hanem a sivatagosodás elleni védelem és a biodiverzitásra fordított figyelem is" - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök. A klímavédelem folyamatában Duda szerint három tényező fontos és együttesen figyelembe veendő: a technológia, az ember és a természet. "A klímát természetesen az ember miatt védjük, ebben e védelemben viszont az életkörülményeket is figyelembe akarjuk venni" - fejtette ki. A klímavédelem nem foszthatja meg az embereket munkahelyeiktől. A lengyel elnök aláhúzta: Lengyelország számára a szén stratégiai nyersanyagnak számít.
A lengyel elnök a munkahelyek megőrzésének fontosságát emelte ki
"Szakértők szerint még 200 évre biztosítottak a széntartalékaink, így nehezen elképzelhető, hogy lemondjunk az energetikai szuverenitásunkat biztosító nyersanyagról" - érvelt. Fontosnak nevezte, hogy az üvegházhatású gázok esetében az ENSZ országai ne csak a kibocsátásokra összpontosítsanak. Az elérendő egyensúly egyrészt a kibocsátások csökkentéséből, másrészt a gázok megkötésének mértékéből adódik - mondta, kiemelve többek között az erdőterületek fenntartásának szerepét.
Globálisan a szén-dioxid-kibocsátás 1,6 százalékkal nőtt tavaly, miután a 2014-től 2016-ig három év alatt egyáltalán nem nőtt. A szén-dioxid-kibocsátás csökkenésében az Egyesült Államok járt az élen 0,5 százalékkal. Az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása sorban a harmadik évben csökkent tavaly és ebben az évszázadban a kilencedik alkalommal vezette a csökkenési listát. Az Egyesült Államok energiafelhasználásból származó CO2-kibocsátása tavaly volt a legkisebb 1992, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC) életbe lépése óta.
Schwarzenegger azt hangoztatta, hogy Amerika több, mint Washington
Az Egyesült Államok CO2-kibocsátása 2005 óta 758 millió tonnával csökkent, minden más országénál nagyobb mértékben, de még meg is közelíti az Európai Unióban elért 770 millió tonnás csökkentést is. Ugyanezen idő alatt a második legnagyobb CO2-kibocsátás csökkentést Nagy-Britannia érte el, 170 millió tonnát. Kína viszont 2005 és 2017 között 3 milliárd tonnával, India pedig 1 milliárd tonnával növelte CO2-kibocsátását.
A szén-dioxid-kibocsátás globális növekedéséhez tavaly Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékos növekedéssel. Kína Indiától vette át a vezetést. A 2017 előtti három évben India járult hozzá a legnagyobb mértékben a CO2-kibocsátás növekedéséhez. Kína és India együtt a CO2-kibocsátás növekedésének közel a felét adta tavaly. Ebben az évszázadban négy év kivételével minden egyes évben Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben a CO2-kibocsátás növekedéséhez. Az Európai Unió CO2-kibocsátása 1,5 százalékkal nőtt, és ennek 44 százalékát Spanyolország adta. Nagy-Britannia és Dánia viszont történelmükben a legkevesebb szén-dioxidot bocsátotta ki tavaly.