MTI

A világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért

A világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért, a párizsi klímaegyezményt meg kell valósítani - hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára a lengyelországi Katowicében, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésének (COP24) hivatalos megnyitóján.

A hétfőn megnyitott, december 14-ig tartó katowicei csúcstalálkozón a résztvevők a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás részletes szabályrendszeréről tárgyalnak. A párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ennek érdekében a megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok, többek között a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentésére, illetve a kibocsátott CO2 megkötésére és környezetbarát felhasználására.

"Továbbra is túl keveset teszünk, túl lassan cselekszünk, hogy megállítsuk a klímaváltozást" - jelentette ki Guterres. A főtitkár szorgalmazta a párizsi klímaegyezmény megvalósítását, egyebek közt azzal érvelve, hogy az ENSZ tagállamai közös felelősséget viselnek a "globális klímakáosz" elhárításáért, a Párizsban felvázolt pénzügyi vállalások megerősítéséért, a legsérülékenyebb nemzetek megsegítéséért. Az üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatosan növekszik, az utóbbi 20 évet a történelemben a legmelegebbnek minősítette, és utalt azokra az előjelzésekre, melyek szerint 2030-ig világviszonylatban 1,5 fokkal nő az átlagos hőmérséklet, ami - mint mondta - drámai hatással lesz a növény- és az állatvilágra.


Az ENSZ főtitkára célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig "nettó nullával" legyen egyenértékű. A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki - sorolta az ENSZ-főtitkár.

Véleménye szerint ki kell iktatni a fosszilis tüzelőanyagok támogatását, ezzel szemben be kell fektetni a "száz százalékosan tiszta" energiaforrásokba. Ha nem sikerül csökkenteni a üvegházhatású gázok kibocsátását, "elolvad az Antarktisz és az Északi-sarkvidék, mindenhol megemelkedik a vizek szintje, még jobban romlik a levegő, csökken az élelmiszermennyiség, és még jobban megnövekszik természeti katasztrófák száma" - figyelmeztetett.


Az olaj és a szén stratégiai nyersanyag, aminek kitermeléséről nem mondanak le az államok

A célok elérésének segítésére a Világbank megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre - jelentette be Kristalina Georgiewa, a Világbank vezérigazgatója. Az említett 200 milliárd dollárból 100 milliárdot a közszférában eszközölt beruházások közvetlen támogatására szánnák, ezen belül mintegy 50 milliárd dollárt a "klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásra" irányozzák elő - mondta el. Georgiewa felidézte: 2015 óta a Világbank már megkétszerezte a klímaváltozásokkal kapcsolatos támogatási keretet, mely 2017-ben 20 milliárd dollárt ért el.

"A klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, ennek része nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, hanem a sivatagosodás elleni védelem és a biodiverzitásra fordított figyelem is" - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök. A klímavédelem folyamatában Duda szerint három tényező fontos és együttesen figyelembe veendő: a technológia, az ember és a természet. "A klímát természetesen az ember miatt védjük, ebben e védelemben viszont az életkörülményeket is figyelembe akarjuk venni" - fejtette ki. A klímavédelem nem foszthatja meg az embereket munkahelyeiktől. A lengyel elnök aláhúzta: Lengyelország számára a szén stratégiai nyersanyagnak számít.


A lengyel elnök a munkahelyek megőrzésének fontosságát emelte ki

"Szakértők szerint még 200 évre biztosítottak a széntartalékaink, így nehezen elképzelhető, hogy lemondjunk az energetikai szuverenitásunkat biztosító nyersanyagról" - érvelt. Fontosnak nevezte, hogy az üvegházhatású gázok esetében az ENSZ országai ne csak a kibocsátásokra összpontosítsanak. Az elérendő egyensúly egyrészt a kibocsátások csökkentéséből, másrészt a gázok megkötésének mértékéből adódik - mondta, kiemelve többek között az erdőterületek fenntartásának szerepét.

Globálisan a szén-dioxid-kibocsátás 1,6 százalékkal nőtt tavaly, miután a 2014-től 2016-ig három év alatt egyáltalán nem nőtt. A szén-dioxid-kibocsátás csökkenésében az Egyesült Államok járt az élen 0,5 százalékkal. Az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása sorban a harmadik évben csökkent tavaly és ebben az évszázadban a kilencedik alkalommal vezette a csökkenési listát. Az Egyesült Államok energiafelhasználásból származó CO2-kibocsátása tavaly volt a legkisebb 1992, az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC) életbe lépése óta.


Schwarzenegger azt hangoztatta, hogy Amerika több, mint Washington

Az Egyesült Államok CO2-kibocsátása 2005 óta 758 millió tonnával csökkent, minden más országénál nagyobb mértékben, de még meg is közelíti az Európai Unióban elért 770 millió tonnás csökkentést is. Ugyanezen idő alatt a második legnagyobb CO2-kibocsátás csökkentést Nagy-Britannia érte el, 170 millió tonnát. Kína viszont 2005 és 2017 között 3 milliárd tonnával, India pedig 1 milliárd tonnával növelte CO2-kibocsátását.

A szén-dioxid-kibocsátás globális növekedéséhez tavaly Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben, 1,6 százalékos növekedéssel. Kína Indiától vette át a vezetést. A 2017 előtti három évben India járult hozzá a legnagyobb mértékben a CO2-kibocsátás növekedéséhez. Kína és India együtt a CO2-kibocsátás növekedésének közel a felét adta tavaly. Ebben az évszázadban négy év kivételével minden egyes évben Kína járult hozzá a legnagyobb mértékben a CO2-kibocsátás növekedéséhez. Az Európai Unió CO2-kibocsátása 1,5 százalékkal nőtt, és ennek 44 százalékát Spanyolország adta. Nagy-Britannia és Dánia viszont történelmükben a legkevesebb szén-dioxidot bocsátotta ki tavaly.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #30
    Fakenewsot toltál be épp...
  • cateran #29
    "Na meg nem a migránsoknak adott névtelen kártyákra kellene a pénzt utalni,"

    Jajj..inkabb az internet hasznalatat kellene oktatni, meg 2-nel tobb agysejtet aktivalni....

    https://newsroom.mastercard.com/2016/06/20/mastercard-prepaid-debit-cards-provide-refugees-with-mobility-flexibility-and-dignity/

    illetve

    https://www.snopes.com/fact-check/soros-refugee-debit-cards/

    Az egyik a UNCHR, a masik a Humanity Ventures. Utobbira szoktak mondani, hogy a Soros penzelte okossag, ami persze megintcsak kamu, de kit erdekelnek holmi tenyek?
    "The UNCHR has been involved with a program to provide cash to refugees via debit cards to help meet immediate needs, and George Soros has been involved with a program to assist migrants in partnership with MasterCard, but Soros is not funding the distribution of MasterCard debit cards to refugees via the United Nations."
  • Andrevv #28
    Érdekes, hogy Kínát sározzák a statisztikákkal ahogy csak tudják, de azt nem veszik figyelembe, hogy minden amerikai és európai nagy cég ott gyártat le sok mindent. Vegyék csak figyelembe, hogy a kínai gyárak kinek dolgoznak, kinek gyártanak, majd utána hasonlítsák össze az értékeket. Az USA és Nyugat-Európa lenne a legnagyobb légszennyező, toronymagasan.
  • Andrevv #27
    "megcáfolta az index is, címlapon hozta"
    Ez jól esett, az emberi hülyeség bizony szórakoztató :)
  • Sequoyah #26
    Nyilvan ennek egy ado-ujraelosztasnak kene lennie, nem egy plusz adonak. Aki olyan hulye hogy uj adokent probalta eladni, es nem hangsulyozta ki hogy a befolyo penzt mire koltenek (pl adokedvezmeny a nem kornyezetszennyezoknek), az meg is erdemli a bukast...
  • Archenemy #25
    "Na meg nem a migránsoknak adott névtelen kártyákra kellene a pénzt utalni,"

    Bocsi bocsi, ez egy ÓRIÁSI fake news, megcáfolta az index is, címlapon hozta, hogy mekkora fake, ugyanis kiderült, hogy...

    *dobpergés*

    nem is titkosak a kártyák, csomó ideje "lehetett róluk tudni".

    Szóval most már te is bátran hirdetheted, jó nagy hülyeség, hogy titkos kártyákon pénzt kapnak a migránsok, mivel nem is titkosak a kártyák :DD
  • globint #24
    Az rendben van, hogy rengeteg pénzt kaszálnak az olajból, de csak filléreket kellene adniuk a hordónkénti árból, és már megoldódna a klímavédelem.
    Na meg nem a migránsoknak adott névtelen kártyákra kellene a pénzt utalni, hanem pl. a klímavédelemre.
    Minden túl drága, amiből nincs profit.
    Szomorú.....
  • bdzsana #23
    "Értelemszerűen a (demokratikus) állam környezettudatossága nem szakadhat túlságosan el a polgárai környezettudatosságától mert akkor a következő ciklusban leváltják a 'zöldeket', ezért fontos az oktatás ahol megmutatják a környezet károkozás összefüggéseit."

    Miért csak olyanban lehet gondolkozni, hogy jobban megadóztatjuk ami a környezetet jobban terheli. Miért nem lehetne jelentős adókedvezményt adni arra ami nem?
  • defiant9 #22
    "új környezetvédelmi adó miatt is zavargások törtek ki"
    Érdekes a forradalmár lelkületű francia és a német mentalitás különbsége 1-1 környezetvédelmi indíttatású de az egyénre terhet rovó kormányzati tervezetre. Az előbbi ugye utcai zavargásokba fog az utóbbi pedig eladja a dízeljét és nem vesz újat.

    Szerintem egyébként nem kell erőszak, gazdasági eszközökkel rá lehet venni az egyént, de akár egy államot is hogy fizesse meg a drágább de 'környezetbarát' javakat.

    Értelemszerűen a (demokratikus) állam környezettudatossága nem szakadhat túlságosan el a polgárai környezettudatosságától mert akkor a következő ciklusban leváltják a 'zöldeket', ezért fontos az oktatás ahol megmutatják a környezet károkozás összefüggéseit.
    Államközi relációban az nehéz hogy a más-más szinten környezetvédő de szuverén államok kb. egységes gazdasági áldozat árán fogadjanak el direktívákat, de itt is a többség képes lenne az akaratát ráerőltetni a kimaradókra(+ import adó ha szennyezés útján termelsz/jutsz versenyelőnyhöz). Gond akkor van ha olyan kormányzat kerül hatalomra(pl. konzervatív Trump) aki mögött a nagy gazdasági erő találkozik a mások(a köv. generációk is ilyen) életfeltételei iránti szabadságjogát ignoráló attitűddel (leszarom a következményeket de akkor is szenet fogok égetni). Szerencsére a környezettudatos mentalitás a mások tiszta környezethez való jogának elismerésével térnyerése egyenlőre bizakodásra ad okot, csak idő kérdése hogy ne legyen jelentős mozgástere a környezet rovására haszonélvezetnek. Az pedig egy nehezen eldönthető kérdés hogy addig mekkora lyukat ütünk a bioszférán.
  • Sequoyah #21
    "államnak nem dolga a globális felmelegedéssel való foglalkozás"

    Mar hogy a picsaba ne lenne a dolga. Csak ismetelni tudom magam, hogy

    Barmifele kormanyzatnak eppen egyik fo celja lenne a "Tragedy of the commons" elkerulese


    Szoval de, az allam feladata a globalis felmelegedessel valo foglalkozas, mert ezt a feladatot SENKI mas nem tudja felvallalni. Ugyanigy az allam feladata az is, hogy ne mergezzek a folyokat, ne pusztitsak ki az utolso erdot is ahova kirandulni jarok.