Gyurkity Péter
Sokkal érzékenyebb a Föld a szén-dioxid kibocsátásra
Eddig azonban az óceánok elnyelték a hő nagy részét, ami később üt majd vissza.
A klímaváltozás kapcsán számos eltérő tanulmányt láthattunk már, itt legutóbb egy hatalmas vízalatti fal felépítése is felmerült, amely az antarktiszi jégtakaró egy részének feltöredezését és tengerbe való ömlését lenne hivatott megakadályozni. Most egy újabb anyagban arról olvashatunk, hogy az óceánok elrejtették a klímaváltozás mértékét, ami később okoz majd nagyon kellemetlen meglepetést.
A napokban közzétett tanulmány készítői eltérő módszerrel igyekeztek felmérni a jelenlegi helyzetet (és a várható következményeket), ők ugyanis nem pusztán a világszerte mintegy 4 ezer bójára támaszkodó rendszert vették ehhez igénybe, ami a korábban, 2007 óta, elvégzett munkákat segítette. A hőmérséklet és a sótartalom közvetlen mérése helyett inkább a légkörben lévő oxigén és szén-dioxid mennyiségét rögzítették, ami egyben az óceánok hőmérsékletét is jelzi számukra, mégpedig egészen 1991-ig visszamenően, ekkortól állnak ugyanis rendelkezésre ilyen jellegű, kellően részletes adatok. Ebből arra következtettek, hogy az óceánok világszerte mintegy 60 százalékkal több hőt tároltak el, mint azt korábban hitték, ami viszont arra utal, hogy jóval kisebb mennyiségű szén-dioxid elegendőnek bizonyult az eddig látott változásokhoz, vagyis a Föld jóval érzékenyebb erre, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
2018 jó eséllyel megkapja majd a minden idők eddigi negyedik legmelegebb éve címet
Kulcsfontosságú tényező, hogy minél melegebb az óceán, annál kevesebb oxigént tárol el, ami viszont már az ottani élővilágot is alapvető módon befolyásolja. Ezzel együtt több szén-dioxid kerül innen a légkörbe, ami különösen akkor lesz majd kellemetlen, ha esetleg sikerül megállítanunk, vagy legalábbis kordában tartanunk a klímaváltozást, a légkör viszonylagos lehűlése esetén ugyanis az óceánok kompenzálják majd ezt, a már említett folyamattal. A most elkészült becslés szerint további 25 százalékkal kellene megvágnunk az üvegházgázok kibocsátását ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük, ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy például a Nemzetközi Energiaügynökség első embere eddig sem tartotta valószínűnek a 2 Celsius-fokos plafon elérését, szerinte inkább 2,7 és 3,5 Celsius-fok között lesz az átlaghőmérséklet emelkedése, ami alaposan odaver majd az emberiségnek.
A tanulmány kapcsán megszólaló egyéb kutatók arról beszélnek, hogy a készítők kellő hitelességgel rendelkeznek, az általuk alkalmazott módszer első látásra pontosabbnak tűnik.
A klímaváltozás kapcsán számos eltérő tanulmányt láthattunk már, itt legutóbb egy hatalmas vízalatti fal felépítése is felmerült, amely az antarktiszi jégtakaró egy részének feltöredezését és tengerbe való ömlését lenne hivatott megakadályozni. Most egy újabb anyagban arról olvashatunk, hogy az óceánok elrejtették a klímaváltozás mértékét, ami később okoz majd nagyon kellemetlen meglepetést.
A napokban közzétett tanulmány készítői eltérő módszerrel igyekeztek felmérni a jelenlegi helyzetet (és a várható következményeket), ők ugyanis nem pusztán a világszerte mintegy 4 ezer bójára támaszkodó rendszert vették ehhez igénybe, ami a korábban, 2007 óta, elvégzett munkákat segítette. A hőmérséklet és a sótartalom közvetlen mérése helyett inkább a légkörben lévő oxigén és szén-dioxid mennyiségét rögzítették, ami egyben az óceánok hőmérsékletét is jelzi számukra, mégpedig egészen 1991-ig visszamenően, ekkortól állnak ugyanis rendelkezésre ilyen jellegű, kellően részletes adatok. Ebből arra következtettek, hogy az óceánok világszerte mintegy 60 százalékkal több hőt tároltak el, mint azt korábban hitték, ami viszont arra utal, hogy jóval kisebb mennyiségű szén-dioxid elegendőnek bizonyult az eddig látott változásokhoz, vagyis a Föld jóval érzékenyebb erre, mint ahogy azt eddig gondoltuk.
2018 jó eséllyel megkapja majd a minden idők eddigi negyedik legmelegebb éve címet
Kulcsfontosságú tényező, hogy minél melegebb az óceán, annál kevesebb oxigént tárol el, ami viszont már az ottani élővilágot is alapvető módon befolyásolja. Ezzel együtt több szén-dioxid kerül innen a légkörbe, ami különösen akkor lesz majd kellemetlen, ha esetleg sikerül megállítanunk, vagy legalábbis kordában tartanunk a klímaváltozást, a légkör viszonylagos lehűlése esetén ugyanis az óceánok kompenzálják majd ezt, a már említett folyamattal. A most elkészült becslés szerint további 25 százalékkal kellene megvágnunk az üvegházgázok kibocsátását ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük, ezzel kapcsolatban azonban érdemes megjegyezni, hogy például a Nemzetközi Energiaügynökség első embere eddig sem tartotta valószínűnek a 2 Celsius-fokos plafon elérését, szerinte inkább 2,7 és 3,5 Celsius-fok között lesz az átlaghőmérséklet emelkedése, ami alaposan odaver majd az emberiségnek.
A tanulmány kapcsán megszólaló egyéb kutatók arról beszélnek, hogy a készítők kellő hitelességgel rendelkeznek, az általuk alkalmazott módszer első látásra pontosabbnak tűnik.