Gyurkity Péter
A klíma űzte el az embert Afrikából
Ez lehet a felelős a kirajzásért, ezzel pedig az emberiség szétvándorlásáért.
A kutatók a különböző genetikai vizsgálatok nyomán azt már tudják, hogy a modern ember nagyjából 55-70 ezer évvel ezelőtt vándorolt ki Afrikából Eurázsiába, az akkori klímával kapcsolatban azonban még nem látunk ilyen tisztán. Egy új tanulmány szerint éppen ez, a szárazabbra forduló klíma késztette az embert a vándorlásra, a kellemetlen következmények elkerülésére.
Az Arizonai Egyetem oldalán megjelent írásban (amely a tanulmány főbb eredményeiről számol be) arról olvashatunk, hogy Afrika szarva, illetve az Ádeni-öböl szolgáltatott erre nézve érdekes leleteket, mégpedig évtizedekkel ezelőtt, hiszen a kutatók most egy 1965-ben felhozott mintát vizsgáltak meg újra, pontosan felvázolva és kiértékelve az óceáni üledék egyes rétegeit. Az eredmények azt mutatják, hogy mintegy 70 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában módosult a klíma, aminek következtében a nedvesebb periódus által létrehozott és fenntartott, úgynevezett Zöld-Szahara a mostaninál is szárazabb környékké változott, gyakorlatilag elűzve a helyi népesség legnagyobb részét. Ezek az emberek a szoroson átkelve jutottak el az Arab-félszigetre, majd pedig az eurázsiai kontinens legkülönbözőbb tájaira, létrehozva, majd pedig lezárva a teljes folyamatot.
Mélytengeri minták a világ óceánjaiból és nagyobb tengereiből
A szakemberek korábban mintegy 40 ezer évre visszamenőleg tudták felvázolni a klíma alakulását ezen a környéken, most viszont (a fenti lelet felhasználásával) egészen 200 ezer évvel ezelőttre mentek vissza, 10 centiméterenként megvizsgálva az üledékes rétegeket (amivel minden egyes esetben 1600 évet ugrottak vissza az időben). A hőmérséklet és a csapadék szintjének vizsgálata egyértelműen azt mutatta, hogy a kivándorlás egybeesett a klímaváltozás végbemenetelével, vagyis logikusnak tűnik a kettő közötti szoros viszony feltételezése.
Úgy vélik, hogy rendkívül érdekes a folyamat feltárása, hiszen ez egyben rávilágít elődeink és a klíma viszonyára, a természettel való interakcióra. Következtetésük eltér a korábbi véleményektől, hiszen szerintük a szárazabb éghajlat kényszerítette mozgásra a népességet, ez a vándorlás tehát nem a nedvesebb periódusban ment végbe.
A kutatók a különböző genetikai vizsgálatok nyomán azt már tudják, hogy a modern ember nagyjából 55-70 ezer évvel ezelőtt vándorolt ki Afrikából Eurázsiába, az akkori klímával kapcsolatban azonban még nem látunk ilyen tisztán. Egy új tanulmány szerint éppen ez, a szárazabbra forduló klíma késztette az embert a vándorlásra, a kellemetlen következmények elkerülésére.
Az Arizonai Egyetem oldalán megjelent írásban (amely a tanulmány főbb eredményeiről számol be) arról olvashatunk, hogy Afrika szarva, illetve az Ádeni-öböl szolgáltatott erre nézve érdekes leleteket, mégpedig évtizedekkel ezelőtt, hiszen a kutatók most egy 1965-ben felhozott mintát vizsgáltak meg újra, pontosan felvázolva és kiértékelve az óceáni üledék egyes rétegeit. Az eredmények azt mutatják, hogy mintegy 70 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában módosult a klíma, aminek következtében a nedvesebb periódus által létrehozott és fenntartott, úgynevezett Zöld-Szahara a mostaninál is szárazabb környékké változott, gyakorlatilag elűzve a helyi népesség legnagyobb részét. Ezek az emberek a szoroson átkelve jutottak el az Arab-félszigetre, majd pedig az eurázsiai kontinens legkülönbözőbb tájaira, létrehozva, majd pedig lezárva a teljes folyamatot.
Mélytengeri minták a világ óceánjaiból és nagyobb tengereiből
A szakemberek korábban mintegy 40 ezer évre visszamenőleg tudták felvázolni a klíma alakulását ezen a környéken, most viszont (a fenti lelet felhasználásával) egészen 200 ezer évvel ezelőttre mentek vissza, 10 centiméterenként megvizsgálva az üledékes rétegeket (amivel minden egyes esetben 1600 évet ugrottak vissza az időben). A hőmérséklet és a csapadék szintjének vizsgálata egyértelműen azt mutatta, hogy a kivándorlás egybeesett a klímaváltozás végbemenetelével, vagyis logikusnak tűnik a kettő közötti szoros viszony feltételezése.
Úgy vélik, hogy rendkívül érdekes a folyamat feltárása, hiszen ez egyben rávilágít elődeink és a klíma viszonyára, a természettel való interakcióra. Következtetésük eltér a korábbi véleményektől, hiszen szerintük a szárazabb éghajlat kényszerítette mozgásra a népességet, ez a vándorlás tehát nem a nedvesebb periódusban ment végbe.