Gyurkity Péter
Visszafordíthatatlanná válik a felmelegedés
Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy hamarosan elérkezünk a kritikus fordulóponthoz.
A globális klímaváltozás témája benne van a köztudatban, erről a sajtó és a közösségi média megfelelő módon gondoskodik. Egy új tanulmány készítői most arra figyelmeztetnek, hogy a bővös határvonal egyben a kritikus pontot is jelenti, ezért végérvényesen elveszíthetjük az irányítást a folyamat felett.
A párizsi klímakonferencia 2016-os határozata szerint mindenképpen a kutatók által korábban meghatározott 2 százalékos ütem alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Ezt egyesek (így például a jelenlegi amerikai adminisztráció) nem kifejezetten kedveli, mások (például a IEA főnöke) pedig arról beszélnek, hogy optimális esetben is minimum 2,7 százalék lesz a növekedés, mivel azonban a határozatban foglaltakat önkéntes alapon, valamikor 2030 táján kellene elérni, nagy valószínűséggel inkább 3,5 százalékhoz közelebbi szinten tudjuk majd csak stabilizálni a folyamatot. Szakértők nemzetközi csapata most egy új tanulmányban figyelmeztet arra, hogy 2 százalék feletti növekedés esetén elveszíthetjük a kontrollt, ezt követően pedig elindulhat a nagy károkkal jellemezhető periódus, amelyet mindannyian megszenvedünk majd.
A röviden csak „Hothouse Earth” névvel illetett kondíciók elérése azt jelentené, hogy az eddig nekünk nagy segítséget (könnyebbséget) nyújtó jellemzők ellenkező irányba fordulnak át és tovább gerjeszthetik a folyamatot. Példaként említik az északi-sarki régió nyáron eddig megmaradó jégtakarójának teljes eltűnését, a korábban örökké jégbe burkolózó vidékek felolvadását, az óceánok fenekén tárolt gázmennyiség felszabadulását és légkörbe való visszakerülését, valamint az őserdők szárazság következtében történő visszaszorulását. Ez extrém esetben azt eredményezheti, hogy 4-5 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, a tengerszint pedig 10-60 méterrel lesz magasabb.
Ez utóbbit nagyon nem kell magyarázni, a tengerparti nagyvárosokban többé nem lesz szükség uszodákra, sőt maguk a városok is igencsak kellemetlen helyekké alakulhatnak át. Bár ezzel az előrejelzéssel nem minden kutató ért egyet, az alkotók szerint még időben lépnünk kell, minimalizálva a légszennyezést, visszaszorítva a fosszilis energiahordozók felhasználását.
A globális klímaváltozás témája benne van a köztudatban, erről a sajtó és a közösségi média megfelelő módon gondoskodik. Egy új tanulmány készítői most arra figyelmeztetnek, hogy a bővös határvonal egyben a kritikus pontot is jelenti, ezért végérvényesen elveszíthetjük az irányítást a folyamat felett.
A párizsi klímakonferencia 2016-os határozata szerint mindenképpen a kutatók által korábban meghatározott 2 százalékos ütem alatt kell tartani a globális átlaghőmérséklet emelkedését. Ezt egyesek (így például a jelenlegi amerikai adminisztráció) nem kifejezetten kedveli, mások (például a IEA főnöke) pedig arról beszélnek, hogy optimális esetben is minimum 2,7 százalék lesz a növekedés, mivel azonban a határozatban foglaltakat önkéntes alapon, valamikor 2030 táján kellene elérni, nagy valószínűséggel inkább 3,5 százalékhoz közelebbi szinten tudjuk majd csak stabilizálni a folyamatot. Szakértők nemzetközi csapata most egy új tanulmányban figyelmeztet arra, hogy 2 százalék feletti növekedés esetén elveszíthetjük a kontrollt, ezt követően pedig elindulhat a nagy károkkal jellemezhető periódus, amelyet mindannyian megszenvedünk majd.
A röviden csak „Hothouse Earth” névvel illetett kondíciók elérése azt jelentené, hogy az eddig nekünk nagy segítséget (könnyebbséget) nyújtó jellemzők ellenkező irányba fordulnak át és tovább gerjeszthetik a folyamatot. Példaként említik az északi-sarki régió nyáron eddig megmaradó jégtakarójának teljes eltűnését, a korábban örökké jégbe burkolózó vidékek felolvadását, az óceánok fenekén tárolt gázmennyiség felszabadulását és légkörbe való visszakerülését, valamint az őserdők szárazság következtében történő visszaszorulását. Ez extrém esetben azt eredményezheti, hogy 4-5 Celsius-fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet, a tengerszint pedig 10-60 méterrel lesz magasabb.
Ez utóbbit nagyon nem kell magyarázni, a tengerparti nagyvárosokban többé nem lesz szükség uszodákra, sőt maguk a városok is igencsak kellemetlen helyekké alakulhatnak át. Bár ezzel az előrejelzéssel nem minden kutató ért egyet, az alkotók szerint még időben lépnünk kell, minimalizálva a légszennyezést, visszaszorítva a fosszilis energiahordozók felhasználását.