Gyurkity Péter

Légkörön kívüli rakétát lőtt le Kína

A rakétavédelmi tesztnek a regionális feszültség növekedése miatt van nagy jelentősége.

Az észak-koreai rezsimmel folytatott szócsata közben, majd pedig egy január végi, meghiúsult amerikai teszt után kerítettek sort a kínai illetékesek saját kísérletükre, amely a jelek szerint sikerrel zárult. Ezzel második alkalommal lőttek le egy, a légkörön kívül száguldó rakétát, amely jelzi az idők változását.

A téli olimpia alatt ugyan a feszültség csökkenni látszik, itt a két koreai fél részéről még egymás dicséretére is futotta, a hatalmas szomszéd azonban jól látható módon igyekszik bebiztosítani magát. Hírügynökségi jelentések szerint a teszt során ezúttal is a DN-3 típust vetették be, amely 2010-ben már sikerrel szerepelt, most pedig ismét igazolta, hogy a rendszer működőképes. A ballisztikus rakéták ellen szánt platformok legbonyolultabb verziójáról van szó, itt ugyanis közvetlen találatot (ütközést) kell bebiztosítani, méghozzá két, a légkörön kívül száguldó hiperszonikus rakéta között, nagyon úgy tűnik azonban, hogy a kínai félnek már ez is megvalósítható feladat.


A rendszer maga a különböző jelentések szerint a szilárd üzemanyagra épülő DF-21 közepes hatótávolságú ballisztikus rakétán (MRBM) alapul, a módosított típus hajtóműve azonban állítólag inkább az SC-19, műholdak elleni (ASAT) rakéta megoldását alkalmazza. Ennek megfelelően a rendszer mind rakéták, mind pedig műholdak ellen bevethető, a teszt időzítése pedig már önmagában is jelzésértékű, hiszen amerikai részről már többször felmerült egy esetleges háború lehetősége, de ugyanígy lehetőségként bukkant fel a rezsim vezetőinek elfogása, illetve likvidálása, amelyre nyilván speciális egységek bevetésével kerülne sor. A kimenetel persze a kínaiakkal folytatott tárgyalások eredményétől függ, itt pedig magától értetődik, hogy ez utóbbi fél szeretné növelni biztonságát.

A kínai illetékesek gyorsan leszögezték, hogy a teszt egyetlen másik ország ellen sem irányul, ez kifejezetten védelmi jellegű kísérlet volt, kérdéses azonban, hogy a helyzet eszkalálódása esetén pontosan mely opciót választanák.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #5
    Nos igen, van a köznyelv és a szaknyelv, mindkettő használata helyes adott környezetben.
    A nyílvesszőt mindenképpen lövik, ahogy a csúzli lövedékét is, hiszen nem saját energia/üzemanyag felhasználással halad előre, mint a rakéta, hanem kívülről szükségeltetik az (egyszeri) impulzus.
    A "kilövés" jelentése szerintem mindenképpen valami belső helyről kifelé irányuló mozgásra utal, ezt viszont sokféleképpen lehet érteni, még átvitt értelemben is használatos. Ezenfelül a kilövés találatot is jelent pl. eredményeként kitárulkozik valami (mondjuk kilőttem az ablakot: betört egy ablak) vagy modernebb szövegben a telitalálatot, harcképtelenné tevő lövést jelentheti.

    Köznyelvben ugyancsak használatos a rakétakilövés szó és a rakéta fellövése kifejezés. Hogy ez a szaknyelvet használók szűk körében helyes-e, azt nem tudom, de a köznyelvben abszolút helyes.
  • Whysper #4
    De ,ha mindenbe beleakarunk k0tni akkor a csuzlival is kilovest vegzel meg az ijjal is ami lovesnek szamit es nem csobol teszed. Szoval mikor mindenki erti mirol beszelunk teljesen folsoleges belekotni a szohasznalatba!!
  • molnibalage83 #3
    Ez sem igaz, a Favorit maga a teljes rendszer neve. Bővebben itt olvashatsz róla a 366. oldaltól.

    A rakétát meg indítják és nem kilövik... Legfeljebb a gázkapatultos része a kilövés, de valójában az is kilökés, mivel a hajtómű meg nem csőben indul el, ezért nem kilövés.

    Kilőni csőből lehet valamit.
    Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2018.02.16. 12:33:32
  • Zombee #2
    A Favorit maga a kilövő, és nem a rakéta.
  • fonak #1
    A képen mondjuk az orosz SZ-300PMU-2 Favorit vagy a kínai klónja látható.