Gyurkity Péter
Atomerőre építene a kínai űrprogram
Egész flottát terveznek, amelynek tagjai a bolygók között közlekednének.
A kínai űrprogrammal kapcsolatos hosszú távú tervek jelentek meg a napokban egy ottani portálon, amely nagy körvonalakban végigfut az előrevetített nagyobb mérföldköveken. Jól látszik, hogy a jövőben az atomenergiára támaszkodnának, itt pedig az elsők szeretnének lenni.
A China Academy of Launch Vehicle Technology által közzétett hozzávetőleges menetrend szerint a hagyományos rakétatechnológia terén már 2020-ra behozzák az Egyesült Államokat (ez picit túlontúl ambiciózusnak tűnik), mi több, 2025-re saját szuborbitális hordozójuk lesz, amelynek segítségével megkezdődhet az űrturizmussal kapcsolatos szolgáltatások kiépítése. 2030-ra szállnának le űrhajósokkal a Holdon, ezzel nagyjából egy időben pedig a Marsról is visszahoznák az ott begyűjtött mintákat, hogy azután, a 2040-es években, már egy teljes, atomenergiára támaszkodó flottával kezdjék meg az űrbányászatot, 2045-re pedig készen állhat a bolygók között közlekedő szállítási rendszer.
A nukleáris energia alkalmazása elsősorban a hosszú utakon és az egyes bolygókon folytatandó tartós megfigyelések – sőt akár a kolonizáció – esetén jöhet nagyon jól, hiszen így nem kellene a napelemekre támaszkodni. Ez persze egyáltalán nem új megoldás, hiszen a hidegháború alatt számos fejlesztést lőttek fel saját reaktorral, ma is több mint 30 ilyen műhold kering körülöttünk, egy 1978-as baleset viszont jól mutatott rá arra, hogy a becsapódó eszközök radioaktív szemetet szórhatnak szét (ahogy az egy szovjet kémműhold és Kanada esetében be is következett), így ezt követően jóval óvatosabban álltak hozzá a kérdéshez. A biztonság most is kiemelt szempont lesz, bár a megvalósítástól még messze vagyunk.
A kétkedők szerint ez még nem is nagyon reális, hiszen Kína atommeghajtású repülőgép-hordozókkal sem rendelkezik – a hagyományos rakétáknál pedig szintén nincs megoldva minden kérdés, hiszen a Hosszú Menetelés 5 egyik példányának balesetét most is vizsgálják.
A kínai űrprogrammal kapcsolatos hosszú távú tervek jelentek meg a napokban egy ottani portálon, amely nagy körvonalakban végigfut az előrevetített nagyobb mérföldköveken. Jól látszik, hogy a jövőben az atomenergiára támaszkodnának, itt pedig az elsők szeretnének lenni.
A China Academy of Launch Vehicle Technology által közzétett hozzávetőleges menetrend szerint a hagyományos rakétatechnológia terén már 2020-ra behozzák az Egyesült Államokat (ez picit túlontúl ambiciózusnak tűnik), mi több, 2025-re saját szuborbitális hordozójuk lesz, amelynek segítségével megkezdődhet az űrturizmussal kapcsolatos szolgáltatások kiépítése. 2030-ra szállnának le űrhajósokkal a Holdon, ezzel nagyjából egy időben pedig a Marsról is visszahoznák az ott begyűjtött mintákat, hogy azután, a 2040-es években, már egy teljes, atomenergiára támaszkodó flottával kezdjék meg az űrbányászatot, 2045-re pedig készen állhat a bolygók között közlekedő szállítási rendszer.
A nukleáris energia alkalmazása elsősorban a hosszú utakon és az egyes bolygókon folytatandó tartós megfigyelések – sőt akár a kolonizáció – esetén jöhet nagyon jól, hiszen így nem kellene a napelemekre támaszkodni. Ez persze egyáltalán nem új megoldás, hiszen a hidegháború alatt számos fejlesztést lőttek fel saját reaktorral, ma is több mint 30 ilyen műhold kering körülöttünk, egy 1978-as baleset viszont jól mutatott rá arra, hogy a becsapódó eszközök radioaktív szemetet szórhatnak szét (ahogy az egy szovjet kémműhold és Kanada esetében be is következett), így ezt követően jóval óvatosabban álltak hozzá a kérdéshez. A biztonság most is kiemelt szempont lesz, bár a megvalósítástól még messze vagyunk.
A kétkedők szerint ez még nem is nagyon reális, hiszen Kína atommeghajtású repülőgép-hordozókkal sem rendelkezik – a hagyományos rakétáknál pedig szintén nincs megoldva minden kérdés, hiszen a Hosszú Menetelés 5 egyik példányának balesetét most is vizsgálják.