Gyurkity Péter

Kettős Hold-küldetésre készül Kína

A Hold túlsó oldalán szállnának le, ezért van szükség két eltérő fázisra.

2018 rendkívül fontos mérföldkőnek ígérkezik a kínai űrügynökség számára, illetve a tágabb értelemben vett kínai űrkutatási erőfeszítések terén. Két fellövésre is sort kerítenének az év során, amelyek révén összejöhet a Hold túlsó oldalán való leszállás és a helyszíni megfigyelés.

Decemberben egy svéd kutatóintézettel kötöttek megállapodást, amelynek értelmében ez utóbbi bizonyos tudományos célú eszközöket biztosítana számukra, hogy még több feladatot végezzenek el, amennyiben valóban összejön a leszállás. A kínai fél a 2013-ban sikeresen landolt holdjáró biztonsági tartalékát, a Chang`e 4-et vetné most be, azonban a célpont a Hold túlsó oldalán található, ezért egyszerre 2 küldetésre lesz szükség. Az elsőben egy kommunikációs műholdat juttatnának el a Holdhoz, nagyjából 60 ezer kilométeres távolságra a felszíntől, amely biztosítaná a folyamatos kapcsolattartást. Ezt követné a holdjáró fellövése, amely nem sokkal később landolna a Holdon, hogy ott több megfigyelést és egyszerűbb kutatási feladatokat is ellásson.

Amennyiben sikerrel zárul az expedíció, Kína elmondhatja majd magáról, hogy többé-kevésbé befejezte a felzárkózást és a korábbi lemaradások bepótolását, hiszen innentől kezdve olyan eredményeket is felmutathatnak, amelyeket más nagyhatalmak még nem tudtak elérni – a túlsó oldalon ugyanis éppen a kommunikációs akadályok miatt nem szállt le még senki. A sorban ezután jönne az 5-ös számú eszköz, amely már mintagyűjtést is elvégezne, hogy azután ennek tartalékegysége a túlsó oldalon ismételje ezt meg. A húszas évek végén jönne a Hosszú Menetelés 9 rakéta, amely már a egykoron az Appollo-programban használt landolóegységnél is nagyobb eszközt juttatna el a Holdra, immár űrhajósokkal a fedélzeten.

Szintén ebben az évben, akár már márciusban sor kerülhet a sorrendben első kínai állomás (űrlabor) megsemmisülésére, hiszen a Mennyei Palota első változata ekkor ég majd el a légkörben – 10-40 százaléka pedig a talajt is elérheti, természetesen darabokban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #4
    A holdraszallashoz nem kell mikroprocesszor. Mindent ki lehet jo elore szepen szamolni papiron tollal es ceruzaval.
    Kockazatosnak kockazatos, es mivel a biztonsag az elso, oriasi erofeszitesekbe kerul a kockazatok minden hataron tuli minimalizalasa. Emiatt draga, es senki sem vag bele. De technikailag ma mar nem igazan nagy kihivas, ennel joval bonyolultabb dolgok tortentek az elmult evekben.
  • fonak #3
    Megérni szondát sem éri meg küldeni oda, mármint gazdaságilag nem indokolja semmi jelenleg, csak a tudományos kíváncsiság, illetve az államok "f.szméregetése", hogy meg tudjuk csinálni.
  • gforce9 #2
    Ha a téma érdekel ezt javaslom alapozni:

    https://www.youtube.com/watch?v=Sv09zNH6nU0
  • Normen76 #1
    Hát nemtom.. nem vagyok az összeesküvés elméletek híve, de a holdra leszállni még most is elképesztően nehéz feladat. Fel nem foghatom, hogy sikerülhetett ez 1969-ben... hisz még mikroprocesszor sem volt. Még most is csak a jövőben.. valamikor, talán leszáll valaki. Persze értem, nem is éri meg, ill. nem is szükséges embert vinni a holdra. Olcsóbb és célszerűbb egy szondát, robotot, holdjárót átvinni. De valahogy mégis... szal nemtom :D