Gyurkity Péter
Kettős Hold-küldetésre készül Kína
A Hold túlsó oldalán szállnának le, ezért van szükség két eltérő fázisra.
2018 rendkívül fontos mérföldkőnek ígérkezik a kínai űrügynökség számára, illetve a tágabb értelemben vett kínai űrkutatási erőfeszítések terén. Két fellövésre is sort kerítenének az év során, amelyek révén összejöhet a Hold túlsó oldalán való leszállás és a helyszíni megfigyelés.
Decemberben egy svéd kutatóintézettel kötöttek megállapodást, amelynek értelmében ez utóbbi bizonyos tudományos célú eszközöket biztosítana számukra, hogy még több feladatot végezzenek el, amennyiben valóban összejön a leszállás. A kínai fél a 2013-ban sikeresen landolt holdjáró biztonsági tartalékát, a Chang`e 4-et vetné most be, azonban a célpont a Hold túlsó oldalán található, ezért egyszerre 2 küldetésre lesz szükség. Az elsőben egy kommunikációs műholdat juttatnának el a Holdhoz, nagyjából 60 ezer kilométeres távolságra a felszíntől, amely biztosítaná a folyamatos kapcsolattartást. Ezt követné a holdjáró fellövése, amely nem sokkal később landolna a Holdon, hogy ott több megfigyelést és egyszerűbb kutatási feladatokat is ellásson.
Amennyiben sikerrel zárul az expedíció, Kína elmondhatja majd magáról, hogy többé-kevésbé befejezte a felzárkózást és a korábbi lemaradások bepótolását, hiszen innentől kezdve olyan eredményeket is felmutathatnak, amelyeket más nagyhatalmak még nem tudtak elérni – a túlsó oldalon ugyanis éppen a kommunikációs akadályok miatt nem szállt le még senki. A sorban ezután jönne az 5-ös számú eszköz, amely már mintagyűjtést is elvégezne, hogy azután ennek tartalékegysége a túlsó oldalon ismételje ezt meg. A húszas évek végén jönne a Hosszú Menetelés 9 rakéta, amely már a egykoron az Appollo-programban használt landolóegységnél is nagyobb eszközt juttatna el a Holdra, immár űrhajósokkal a fedélzeten.
Szintén ebben az évben, akár már márciusban sor kerülhet a sorrendben első kínai állomás (űrlabor) megsemmisülésére, hiszen a Mennyei Palota első változata ekkor ég majd el a légkörben – 10-40 százaléka pedig a talajt is elérheti, természetesen darabokban.
2018 rendkívül fontos mérföldkőnek ígérkezik a kínai űrügynökség számára, illetve a tágabb értelemben vett kínai űrkutatási erőfeszítések terén. Két fellövésre is sort kerítenének az év során, amelyek révén összejöhet a Hold túlsó oldalán való leszállás és a helyszíni megfigyelés.
Decemberben egy svéd kutatóintézettel kötöttek megállapodást, amelynek értelmében ez utóbbi bizonyos tudományos célú eszközöket biztosítana számukra, hogy még több feladatot végezzenek el, amennyiben valóban összejön a leszállás. A kínai fél a 2013-ban sikeresen landolt holdjáró biztonsági tartalékát, a Chang`e 4-et vetné most be, azonban a célpont a Hold túlsó oldalán található, ezért egyszerre 2 küldetésre lesz szükség. Az elsőben egy kommunikációs műholdat juttatnának el a Holdhoz, nagyjából 60 ezer kilométeres távolságra a felszíntől, amely biztosítaná a folyamatos kapcsolattartást. Ezt követné a holdjáró fellövése, amely nem sokkal később landolna a Holdon, hogy ott több megfigyelést és egyszerűbb kutatási feladatokat is ellásson.
Amennyiben sikerrel zárul az expedíció, Kína elmondhatja majd magáról, hogy többé-kevésbé befejezte a felzárkózást és a korábbi lemaradások bepótolását, hiszen innentől kezdve olyan eredményeket is felmutathatnak, amelyeket más nagyhatalmak még nem tudtak elérni – a túlsó oldalon ugyanis éppen a kommunikációs akadályok miatt nem szállt le még senki. A sorban ezután jönne az 5-ös számú eszköz, amely már mintagyűjtést is elvégezne, hogy azután ennek tartalékegysége a túlsó oldalon ismételje ezt meg. A húszas évek végén jönne a Hosszú Menetelés 9 rakéta, amely már a egykoron az Appollo-programban használt landolóegységnél is nagyobb eszközt juttatna el a Holdra, immár űrhajósokkal a fedélzeten.
Szintén ebben az évben, akár már márciusban sor kerülhet a sorrendben első kínai állomás (űrlabor) megsemmisülésére, hiszen a Mennyei Palota első változata ekkor ég majd el a légkörben – 10-40 százaléka pedig a talajt is elérheti, természetesen darabokban.