Gyurkity Péter

A második legtávolabbi galaxist figyelték meg

Rádióteleszkóppal jött össze a jobb eredmény, bár az még sem kezdte szolgálatát.

Az exobolygókkal és a távoli galaxisokkal kapcsolatban mi is igyekszünk időben beszámolni az érdekesebb fejleményekről, így jól tudjuk, hogy már ősrégi galaxisokból sincs hiány. Most a második legtávolabbi példányt figyelték meg, méghozzá nem először, ám ezúttal sokkal jobb adatokat produkálva.

A csapat által közzétett bejegyzésben arról olvashatunk, hogy egy, tőlünk mintegy 12,8 milliárd fényévre lévő, porban és születőben lévő csillagokban gazdag galaxist vizsgáltak meg, mégpedig a Mexikóban található Large Millimeter Telescope (LMT) segítségével, amely teljes mértékben csak a tél folyamán kezdi majd meg munkáját. A szakemberek számára azért nagyon érdekes ez a példány, mert az Ősrobbanás 13,7 milliárd évvel ezelőtt történt, az első 400 millió év folyamán pedig valószínűleg túl forró volt az Univerzum ahhoz, hogy bármilyen komolyabb objektum létrejöjjön. Ez az ősi galaxis tehát valóban az első, korai szakaszban született, ami egyben megtalálását is alaposan megnehezítette.

A szóban forgó galaxist először még a Herschel-űrtávcsővel vették szemügyre, itt azonban komoly problémát jelentett, hogy a nagy távolság, valamint a környéken lévő por miatt csak nagyon homályos képet készíthettek – a por amúgy még a legfényesebb távoli példányokat is elrejti előlünk, így a rádióteleszkópok közreműködésére van szükség, amelyek a milliméter-tartományban áthatolnak a porfelhőn. Az LMT először 2011-ben szolgáltatott adatokat, az akkor még 32 méter átmérőjű berendezésével, a mostanra kiépített 50 méteres, teljesméretű példány pedig néhány hónapon belül lép szolgálatba, bár ez az előzetes megfigyelés is jelzi, hogy mekkora potenciál rejlik a szerkezetben. A hatalmas vöröseltolódás egyébként már önmagában egyértelművé tette, hogy nagyon távoli objektumról van szó, ám a korábbi vizsgálatokból ezt amúgy is sejtették.

Az LMT a szén-monoxidra koncentrál, mivel ez az egyik legkönnyebben észlelhető vizsgálati alany a milliméter-tartományban. Az első mérések után a Hawaii-szigeteken lévő Smithsonian Submillimeter Array révén erősítették meg a megfigyelést, a háromszögelés révén pedig még pontosabb képet alkottak a G09 83808 névre keresztelt galaxisról. Arra számítanak, hogy a közeljövőben további hasonló objektumokra bukkannak, többek között a most is alkalmazott módszerrel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kelta #194
    szar ügy hogy mindig bebizonyítják, te vagy a hülye, mi?

    http://hvg.hu/tudomany/20171204_Megerositette_egy_muhold_Einstein_relativitaselmeletet
  • defiant9 #193
    No, akkor úgy tűnik jó szokásához híven elkullogott. Miután az egész elmélete arra épül hogy elnyelődnek a gravitonok, arról már fogalma sincs hogy ezután mi is lesz velük. Az 1 logikai lépésre lévő paradoxot már nem látja.
    Persze legközelebb mintha mi sem történt volna előadja újra hogy 10^44 Newton.
  • Kelta #192
    "A gravitont az anyag tömeg nyeli el." ez aztán a tudományos megfogalmazás :))

    akkor tehát ha jól értem a nap óriási tömege, nagyon sok gravitont nyel el, hiszen hatalmas a gravitációja..
    tehát sok graviton nyomás (szél) éri
    akkor mért is nem állítják meg a napból kijövő fényt?? fotonokat????
    hm????
    nincs válaszod...BUUUUKTAAA

    ".elemi elektromos töltéscsomag"

    ezt meghatároznád hogy mégis micsoda???
    mi a rák ez??? hm???

    foton megáll..ez marha jó :)))) és ott világít helyben mint egy állólámpa :))))

    "normális anyaggá alakul" imádom a szakszerű tudományos meghatározásaid :))))))

    tehát a graviton becsapódik a földbe, és kis része fotonná alakul...ezt mégis mért nem vesszük észre?????

    hol is vannak ezek a fotonok amik folyamatosan képződnek minden bolygónál?? hm???
    hiszen mint írtad, kis része elnyelődik a gravitonoknak, ettől van a "nyomógravitáció" nevű agybetegséged..
    HOL vannak ezek a fotonok????? mutatnál egy kísérletet, bármit ami igazolja ezeket látták, mérték, detektálták???

    defiant9 megelőzött, de kb ua. kérdezem :)

    BUUUKTAAA

    és várom a ősrobbanásokra a bizonyítékot, legalább még egyre csak..naaa
    a NOBEL-DÍJ bekészítve
    komolyan..


    tényleg lehetséges ez a nyomás a felszínen..de kizárólag a te agyadra hatott...igen károsan :))))))))))))))




    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.12.02. 12:00:15
  • defiant9 #191
    Jah, mégvalami.
    A proton a rajta áthaladó összes graviton elnyelődését előidézi vagy csak egy részükét? Mi alapján dől el hogy egy adott graviton elnyelődik-e?
  • defiant9 #190
    "Nem a proton nyeli el, az anyag csak segíti a gravitonpárok és az elektromos energiakvantumok kapcsolódását."

    A bullshit nem kell, csak a golyócska szint. Tehát haladnak tömött sorokban a gravitonok a proton irányába. Legyen mondjuk 1 trillió darab/sec, de mondhatsz más számot is.
    Távolodni azonban csak 1 trillió-1 darab távolodik. A maradék 1 darab elnyelődik, és normális anyaggá vagy(?) fotonná alakul.
    Tehát vagy azt kell látnunk hogy a magára hagyott proton körül egyre nagyobb tömeg halmozódik, vagy elkezd fényt kibocsájtani.
    Minkét irány nonszensz, ugye...
    Tehát mi történik a proton tömege által segített trillió és trilliónyi elnyelt gravitonnal?
    Miért nem érzékeljük az elnyelődés során létrejövő fotonkibocsájtást pl. itt a föld felszínén?
  • gforce9 #189
    Atyaég... az SG szerkesztőinek gratulálok..... egy "informatika és tudomány" szlogenű oldalon ezt a faszságot eltűrni. Lényegében az SG az áltudományt támogatja. Fontosabb a kattintásszám, mint a hitelessége az oldalnak...... csak így tovább.
  • Astrojan #188
    A gravitont az anyag tömeg nyeli el. Úgy nyeli el, hogy ott tömegarányosan találkozik az elemi elektromos töltéscsomagokkal, kvantumokkal. A mechanizmusban lehet némi hasonlóság a foton párkeltéssel, mivel a fotonnak is valamiféle tömeg (atommag) kell ahhoz, hogy megálljon és kettéhasadjon amikoris elektron-pozitron vagy egy kb 1800-szor nagyobb energiájú fotonból proton-antiproton párkeltés fordulhat elő.

    Tehát a graviton úgy nyelődik el, hogy normális anyaggá alakul, elsősorban fotonná, úgy gondolom. Nem a proton nyeli el, az anyag csak segíti a gravitonpárok és az elektromos energiakvantumok kapcsolódását.
  • Kelta #187
    akkor a napból kijövő fotonokat mért nem nyomja vissza bele??
    mért nem "állítja meg" a fotonokat kifelé a napból??
    hiszen a nap is árnyékol, nem is kicsit :)))
    Utoljára szerkesztette: Kelta, 2017.12.02. 09:40:10
  • defiant9 #186
    "A gravitonpárok tömegarányosan nyelődnek el ami azt jelenti, hogy esetenként elemi elektromos töltésrészecskét köthet meg és ekkor fotonná alakulhat például. Nem a proton nyeli el a gravitont és az elektron sem tudja elnyelni, butaságokat hadoválsz össze"

    Jánosom, akkor kérlek világosítst már fel hogy ez konkrétan hogy zajlik?
    Tömött sorokban haladnak a graviton golyók a proton golyó irányába a szélrózsa minden irányából. Mi történik amikor elérik? Mondjuk egy 1 perces időtartam alatt. Azt már tudjuk hogy mi nem nyeli el a gravitont, de azt nem hogy akkor mi...?
  • Kelta #185
    10 000 milliárd naptömeg??

    te eszednél vagy?