Gyurkity Péter

10-szer több galaxis lehet az Univerzumban

A Hubble adatai erre utalnak, bár pontosabb információt csak a James Webb szolgáltat majd.

A Hubble űrteleszkóp adataira támaszkodva jó ideje próbálnak csillagászok teljesebb képet kapni az Univerzumról, ezen a téren azonban csak nagyon lassan haladunk előre, tekintettel a hatalmas távolságokra és a messzi galaxisok fényének gyengeségére. Egy új tanulmány szerint akár 10-szer több galaxis vehet minket körül.

A szakemberek a korábbi becslések alapján úgy vélték, hogy nagyjából 100-200 milliárd galaxis lehet az Univerzumban, ez azonban az új formula alapján akár az 1 billiót is elérheti. Ahogy említettük, mindezt a Hubble által szolgáltatott adatokra támaszkodva igyekeznek felmérni, a munka során pedig a korábban megkapott képeket háromdimenziós formába alakítják át, ebből próbálják kimutatni az idők során végbement jelentősebb változásokat, ezt azonban matematikai modellek egészítik ki, amelyek a teleszkópok által nem észlelt további galaxisok valószínű számát vázolják fel. Ez utóbbiak alapján a létező galaxisok akár 90 százaléka is homályba burkolózhat, vagyis nagyon messze járunk még attól, hogy valós (nagyjából pontos) adatokkal rendelkezzünk.

Azt tudjuk, hogy az igazán nagy galaxisok meglehetősen ritkának számítanak, a jóval kisebb példányok pedig nagyon sűrűn helyezkedhetnek el – a közepes méretűek átlagos gyakorisággal fordulnak elő. Egymilliárd évvel az Univerzum létrejötte után ez a sűrűség jóval nagyobb volt, ez akár a mai tízszerese is lehetett, az azóta eltelt időszakban azonban a galaxisok szétszóródtak, számos kisebb példányt pedig a nagyobbak olvasztottak magukba. A remények szerint az elméletileg 2018-ban útnak induló James Webb űrteleszkóp jóval több galaxist mutat majd meg nekünk, ezáltal pedig még jobb képet alkothatunk majd az Univerzumról.

Ez már csak azért is komoly előrelépést jelent majd, mert ezen távoli, halovány galaxisok teszik ki a mezőny nagy részét, a Hubble által felfedezett nagyobb és fényesebb példányok inkább a ritkaságok közé tartoznak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Astrojan #52
    51. muszáj ide kiírnom az Univerzum összetételét, Ann Fein STSCI:

    0.03 % nehéz elemek
    0.3 % szellem neutrínók
    0.5 % csillagok (figyelsz gerő, a csillagokban lévő H, tehát az összes csillag tömege csak fél %)
    4 % szabad hidrogén és hélium (ennek csak kisebb része a He)
    30% sötét anyag
    65 % sötét energia

    "the gas in NGC 891 is relatively warm (80º to 90º K) with still warmer patches (150º to 230º K), which makes it easier to spot"

    " the study of NGC 891 reveals that molecular hydrogen is all over the place. Valentijn and van der Werf conclude that the galaxy contains 5 to 15 times more molecular than atomic hydrogen (which is easily observed using radio telescopes). They write, “It is well established that if there is about 10 times as much molecular hydrogen as atomic hydrogen in the disks of spiral galaxies, then the missing mass problem [in galaxies] is solved.”

    Tehát 5-15 -ször több molekuláris hidrogént találtak mint atomosat, így az atomos hidrogén 10 -szeres mennyiségét kitevő H2 elegendő magyarázat a feltételezett sötét anyagra és ezzel megvan a feltételezett 30 % sötét anyag. A molekuláris hidrogén sokkal stabilabb mint az atomos ezért várható is, hogy sokkal több van belőle mint az atomosból. Azt kell magyarázni ha kevesebb van a H2 -ből, az szorulna magyarázatra, hogy miért lenne belőle kevesebb mint az atomosból amikor a H2 forma a stabil.

    Jahh, hogy néhány balfék azt gondolja, hogy ezeket én találtam ki? Meg, hogy néhányan jobban tudják mit mértek ott fenn mint maguk a kutatók?
  • Csaba161 #51
    Akkor még egyszer, a hideg, semleges (CNM) HI/H2 arányt mérték (ezt már leírtam a 44. hozzászólásban), ahol HI mérhető a 21cm-es hullámhosszon és az intersztelláris ködökben - a régi mérések szerint - mindössze egy azaz 1%-ban (lásd 47. hozzászólás) fordul elő (a többi gáz forró vagy ionizált formában van jelen, azaz nem CNM)! Ennek tízszerese tehát mindössze kb. 10%-ra növeli ezen gázok tartalmát a csillagközi felhőkben, valójában az új mérések szerint a CNM koncentrációt nagyjából 5%-ra teszik (a régi 1%-kal szemben).

    Ezt szerintem már egy óvodásnak is meg kéne értenie...

    (A többi gáz mennyisége nem nagyon változott, mert a forró vagy ionizált gázok nagyon jól mérhetők; a hideg, semleges gázok azok amelyek nehezen mérhetők, azok pedig csak kis részét alkotják az intersztelláris ködöknek, és ezen hideg gázok mennyiségére adtak az új mérések egy nagyságrenddel nagyobb értéket, nem az egész világegyetem tömegére, lásd a birkás példát, te birka!)
  • gforce9 #50
    Hülyeséget lehet beszélni csak épp nincs értelme.... a H jórésze plazma állapotban, ionizáltan a csillagokban található de mindegy. Azt, hogy te más állítasz még nem lesz úgy, akárhogy is vered magad a földhöz.
  • Astrojan #49
    47. Ja értem már, beteg ember mit nem értesz. Figyelj.

    Tízszer annyi H2-t mutattak ki mint az atomos, ATOMOS H. Érted-e? Nem a H2 -nél mutattak ki tízszeres mennyiséget okostojás, hanem az atomos hidrogénhez képest tízszeres mennyiségű H2-t.

    És az atomos hidrogén 21 cm-en megfigyelt mennyisége alapján számolták ki a Világegyetem hidrogéntartalmát ami 4 % -ra jött ki. Ez kevés a gravitációs egyensúlyhoz.

    Most megtalálták ennek a mennyiségnek a tízszeresét. Képes vagy ezt felfogni radírusz?
  • BladeW #48
    109
  • Csaba161 #47
    Mintha már elemi iskolában tanítanák a százalékszámítást, de azért felvilágosítalak, (mégha nem is sikerült elvégezned a nyolc általánost):

    Ha azt hitték régebben, hogy a semleges H2 molekulák az 1%-át adják a látható anyagnak, és mostanra kiderült róla, hogy tízszer annyi van belőle, akkor annak aránya csak kb. 10%-ra nőtt és nagyjából ennyivel is növelte az összes anyagmennyiséget.

    De hogy ne légy annyira tudatlan, mutatok egy egyszerű példát:
    Sötétben azt látod, hogy van 99 fehér bárányod és 1 feketét tudsz még összeszámolni; amikor felkel a nap, kiderül, hogy valójában tízszer annyi fekete bárányod van, mert nem láttad őket a sötétben; így tehát van 10 darab fekete. Akkor valójában összesen hányszor annyi bárányod is van, mint amennyit éjszaka számoltál? Tudom szerinted 1000...
  • Astrojan #46
    44. Akkor magyarázd csak el miért is lesz a most megtalált tízszeres mennyiségű molekuláris hidrogén amit eddig nem láttak és most az eddig látott hidrogénhez képest tízszer annyi anyagot találtak - összesen 10 %-os növekedés?

    Csak a tisztánlátás végett az Univerzum összetétele a tudósok pillanatnyi elképzelése szerint:
    4 % hidrogén (lényegében atomos hidrogén földi megfigyelésére alapozva, 21 cm -en
    30 % sötét anyag (ez kb megfelel az eddig ismert hidrogénmennyiség durván tízszeresének, de kevesebb is elég)
    60% sötét energia (téves elképzelés alapján találták ki, de valóban létezik egy ilyen energia, a gravitonsugárzás. Nevezhetjük akár éternek is)

    http://astrojan.zz.mu/univcomp.gif
    Utoljára szerkesztette: Astrojan, 2016.10.21. 17:48:53
  • gforce9 #45
    Felesleges.... idült troll. Ezt már legalább 5x magyarázták el neki, de még mindig azzal van megáldva, hogy 20 éve ezt eltitkolja tudóslobbi vagy mindegyikük hülye mert nem jöttek rá arra, amire ő.
  • Csaba161 #44
    Mivel a HI/H2 arányban adódott a H2-re tízszeres arány a régebbi eredményekhez képest (mivel fejlődött az infravörös sugárzás csillagászati detektálás és a H2 rotációs-vibrációs színképe a távol infravörös tartományban látható), az nem azt jelenti, hogy az egész világegyetemben akkor 10x több H2 van,

    hanem azt, hogy ez a pontosított arány 10%-kal növelte meg az addig gondolt látható anyag mennyiségét...
  • VolJin #43
    Te most azt magyarázod, hogy a porszívó egyben tartja a porkupacot?

    Egy szomszédos galaxis sem tartja egyben a másikat. Ha gyakorolrá hatást a tömegével, az pont széthúzná a másikat, nem összetartaná.