Gyurkity Péter

Lakható bolygók lehetnek a Tau Ceti körül

Erre utalnak az új adatok, két kísérő különösen izgalmas példánynak tűnik.

Megszokhattuk, hogy hónapról-hónapra gyarapodik az exobolygók száma, ezek között pedig egyre gyakrabban tűnnek fel szilárd felszínnel rendelkező, kisebb, már-már a Földhöz hasonló példányok is. Most egy újabb tanulmány eredményét tették közzé, amely több szempontból is izgalmas a szakemberek számára.

A Hertfordshire Egyetem oldalán közzétett bejelentés szerint a Tau Ceti körül keringő bolygókról van szó, amelyekből legalább 4 helyezkedik el a rendszeren belül. Mivel maga a csillag is hasonlít a Naphoz, a rendszer ideális célpontot képez, hiszen saját példánkból kiindulva tudjuk igazán (legkönnyebben) elképzelni, hogy a Földhöz hasonló bolygók lehetnek más naprendszerekben. A távolság sem óriási, ez nagyjából 11 fényév, tehát még az a lehetőség is felmerül, hogy egy szép napon akár emberek is eljuthatnak oda. Ez most még inkább vonzónak tűnik, hiszen két bolygó a lakható zónán belül található, méretüket tekintve pedig 1,7-szer nagyobbak csak a Földnél.


A szóban forgó két példány szilárd felszínnel rendelkezik, egyikük a lakható zóna belső peremén, a másik pedig annak külső szélén helyezkedik el. Az általuk kifejtett gravitációs hatás megfigyelésével bukkantak rájuk, bár a 2013-ban megfigyelt eredeti jelek még nem utaltak bolygók jelenlétére. Az Európai Déli Obszervatórium, valamint a Keck Obszervatórium műszereinek segítségével kapott eredményeket az Astronomical Journal hasábjain teszik majd közzé, a csapat egyik tagja azonban már most egyértelművé tette, hogy a megfigyelési technikák további finomodása tette lehetővé a pontosabb eredményt. Legalább négy bolygó lehet a csillag körül, a helyzetet azonban bonyolítja, hogy itt jelentős mennyiségű törmelék is megtalálható, vagyis nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy a szóban forgó bolygókat komoly behatás éri.

A két külső bolygó esetében folytatódik a megfigyelés, itt a jövőben még pontosabb adatokat kaphatunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • RelakS][ #19
    Babylon 5-ben találtak ilyen "elveszett" kolonizációs hajót :)
  • Irasidus #18
    Nemcsak, hogy közelebb állnak, hanem tisztán alapkutatásnak számítanak az exobolygók kutatása, vagy újabb néven felfedezőkutatások.

    "Én azt mondtam, hogy kevesebb erőforrást kellene a naprendszeren kívüli csillagászatra fordítani és többet a naprendszeren belüli, belátható időn belül értékteremtéshez felhasználható kutatásokra. "

    A Naprendszeren belüli kutatás is valódi alapkutatás, nem csak közel áll. Az állami döntés úgy zajlik, hogy van egy alap az alapkutatásokra, amire lehet pályázni. A pályázatokat úgy bírálják el, hogy mennyire várható eredmény tőle, tehát eredmény szerint döntenek és nem valami értelmezhetetlen filozófiai hasznosság révén. Illetve a másik, hogy vannak kutatóműhelyek, egyetemek amik valamennyi pénzt kapnak a kutatásaikra - amibe nem szólnak bele, meg persze a magánfinanszírozások, alapítványok és váltakozások, cégek is biztosítanak nem kevés forrást. Amikor utoljára megszabták, hogy mit lehet kutatni és mit nem, annak súlyos következményei voltak, lásd szovjetunió esete, de bármely diktatúrát lehetne említeni. A fejlődés csak akkor sikeres, ha nincs korlátozva, a megszerzett tudás hasznán kívül, meg soha nem tudhatod, hogy mikor lesz egy olyan felfedezés, ami látszólag semmire sem jó, de kiderül, hogy életeket ment. Lásd SETI kutatás elemző számítógépes programja a rákdiagnosztikában nagy áttörést ért el. És ez csak egy dolog. Másrészt az erőforrások szerencsére annyira nem szűkösek, hogy ne lehessen adni akármilyen célú kutatásra, szóval ez fals érv.

    "Átcsoportosítják a pénzalapokat, mások a megpályázható kutatási témák és a kutatók rugalmasan váltanak, olyan irányba fordulnak aminek VAN finanszírozása. Nem vezényszóra és nem mindenki ugyanarra fordul, ugyanazt teszi, de vannak orientáló hatások és ennek következményei."

    A kutatók nem szakmunkások, ez az életük, a hivatásuk. Nem tudnak és nem is akarnak(!) mással foglalkozni, mert nem érdekli őket. Mintha egy zongoristának mondanád, bocs most cintányérosra van szükségünk, ülj le és csapkodjad. Ha nem érted, miért hagy ott a fenébe téged, akkor sajnálom... Mint írták, ez nem egy számítógépes játék, nem sims, hogy átcsoportosítod az erőforrásokat, ez a való élet, húsvér emberekkel, és motivációkkal, és bizonyos tehetséggel - amit parancsszóra nem fogsz tudni megváltoztatni, főleg nem úgy, hogy eredményes is legyen. Ez gyerekes butaság.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.08.22. 19:12:38
  • felemelő #17
    "mindenkit átcsoportosítani ugyanarra a kutatásra, fejlesztésre"

    Pedig a valós világban ez zajlik :)

    Átcsoportosítják a pénzalapokat, mások a megpályázható kutatási témák és a kutatók rugalmasan váltanak, olyan irányba fordulnak aminek VAN finanszírozása.
    Nem vezényszóra és nem mindenki ugyanarra fordul, ugyanazt teszi, de vannak orientáló hatások és ennek következményei.
  • felemelő #16
    "10-20 millió év alatt tudnánk" .... az 'emberiség' kora az legfeljebb néhány tízezer évben számítható.

    A 10.000.000 vs. 10.000 eltérése olyan nagy léptékű, hogy jelen vizsgálatban a tízmillió az "értelmetlen" kategória.

    Ha vesszük, hogy az utolsó 100 év alatt a technologia mekkorát fejődött, akkor a tízmillió év még kevésbé realisztikus.

    Tipikus sci-fi fordulat lenne ezzel foglalkozni.

    Ürhajó indul az Alfa Centaurira. A legmodernebb elérhető úrhajó technologiával, hibernálással vagy több emberöltős, az űrhajóban felnövő új nemzedékekkel.
    De amikor megérkeznek, örömmel keresnek a kitűzött célon leszállóhelyet, akkor egy emberi települést találnak... akik később indultak, de jobb ürhajókkal és már sok-sok évtizede itt vannak.

    Utoljára szerkesztette: felemelő, 2017.08.22. 18:30:22
  • felemelő #15
    Léteznek az alapkutatások és a gyakorlati kutatások.
    Jelen esetben a csillagászat és az exobolygók kutatása közelebb állnak az alapkutatásokhoz, a Marssal kapcsolatos kutatások pedig a gyakorlati haszonnal járó kutatásokhoz.

    Természetesen nem arról van szó, hogy le kell állítani az alapkutatásokat, de az erőforrások megosztása(!) az fontos döntés.

    Én azt mondtam, hogy kevesebb erőforrást kellene a naprendszeren kívüli csillagászatra fordítani és többet a naprendszeren belüli, belátható időn belül értékteremtéshez felhasználható kutatásokra.
  • wraithLord #14
    Minden tudományterületnek megvannak a maga szakemberei, nem 3 ember között oszlik meg egymás rovására minden.

    Aki exobolygó kutatással foglalkozik, azt az érdekli, abból van szakképesítése, és csak azért nem fog újrafelvételizni rakétamérnöknek, geomérnöknek stb., mert szerinted a Mars benépesítése fontosabb... :D


    Igaz, egy stratégiai játékban megoldható mindenkit átcsoportosítani ugyanarra a kutatásra, fejlesztésre... :D
  • Irasidus #13
    Kb. a 70-es évek környékén írtak erről. És esetleg a cél, a csillagászatban nem az odajutás a cél, hanem a csillagászat?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.08.21. 17:32:21
  • Caro #12
    Nemrég olvastam erről egy nagyon jó összehasonlítást.
    A jelenlegi techonlógiával kb. 10-20 millió év alatt tudnánk bejárni (benépesíteni?) a galaxist. Ez soknak tűnik, de a Tejút ~13 milliÁRD éves.
    Az exobolygók esetében a még jobb megfigyelés lehetne a cél, hogy fel tudjuk térképezni a légkörüket, felszíni viszonyaikat, amire most még nincs mód.
    A Mars meg nem feltétlenül az egyetlen értelmes célpont, még a Naprendszerben sem :)
  • Irasidus #11
    Amúgy amikor ilyeneket írsz, előtte gondolkozol is, vagy az valamilyen betegség miatt nem adatott meg neked?
  • felemelő #10
    Nem értem mire ez a nagy lelkesedés az exobolygó kutatásban.
    Gyakorlatilag nem juthatunk el egyikre sem, még pár száz évig biztosan.
    Sokkal kisebb gőzzel kellene ilyenekkel foglalkozni és sokkal több energiát bevetni a Mars kutatásába, mint az egyetlen reálisan elérhető és valóban jelentőséggel bíró bolygóra.