Gyurkity Péter
Az élet újabb jelére bukkantak a Marson
A helyszíni leletekben bór jelenlétét mutatták ki, ami fontos alkotóelem lehetett.
A Marson tevékenykedő Curiosity az elmúlt években gyakran szolgáltatott újabb adatokat az ottani egykori életről, illetve az élet jelenlétének valószínűségéről. Most újabb leletek vizsgálatával bővítette ki tudástárunkat, így még komolyabb lehetőségként tűnik fel a valamikori élet közvetlen kutatása.
A marsjáró a Gale-kráterben tevékenykedve bukkant olyan ásványi erekre a talajban, amelyekben bór jelenlétét sikerült kimutatni. Ez arra utal, hogy a kráter valamikor tó lehetett, mégpedig egészen kedvező viszonyok mentén, hiszen a hőmérséklet 0 és 60 Celsius-fok között mozoghatott. A ChemCam-műszer által kimutatott eredmény még nem jelenti, hogy az élet valóban jelen is volt (bár erre utaló jeleket korábban is találtak), a bór pedig nem is rögtön merül fel szükséges alkotóelemként, ám ez (kis mennyiségben) a növények esetében segít a sejtfalak megerősítésében, tehát (legalább) a mikrobiális élet valószínűleg mégis megtalálható volt a bolygón – az más kérdés, hogy a borátokat a Földön többek között rovarirtó szerként használjuk.
Még 2013-ban alkották meg az a hipotézist, miszerint a bór és a molibdén katalizálta az RNS létrejöttét a Marson, amit azután, nagyjából 3 milliárd évvel ezelőtt, meteoritok szállítottak a Földre. Akkor még kizárólag a Marsról származó, az Antarktiszon megtalált meteror vizsgálata alapján következtettek erre, mivel azonban a mostani adat közvetlenül a helyszínről származik, egy jóval megalapozottabb képet alkothatunk az egykori viszonyokról és magáról a folyamatról. A Gale-kráter egykori tava jó eséllyel nedves és száraz évszakokat élt meg, kicsit hasonlóan a kaliforniai Halál-völgyhöz, ez borátokból álló üledékes rétegeket képezhetett, amelyek agyagrétegekkel váltakozva tárulnak most elénk. A talajvíz visszaáramlásával a borátok ebben feloldódva végezhették el az RNS-stabilizáló munkájukat, kis mennyiségű víz esetén pedig igen magas lehetett a koncentráció, amely a korai RNS-molekulák képződését segíthette.
A Mars 2020 a SuperCam-műszer révén kutat majd további jelek után, ennek azonban először el kell majd jutnia a vörös bolygóra. Addig is a Curiosity vizsgálódik tovább, egyre magasabb tájakra evickélve.
A Marson tevékenykedő Curiosity az elmúlt években gyakran szolgáltatott újabb adatokat az ottani egykori életről, illetve az élet jelenlétének valószínűségéről. Most újabb leletek vizsgálatával bővítette ki tudástárunkat, így még komolyabb lehetőségként tűnik fel a valamikori élet közvetlen kutatása.
A marsjáró a Gale-kráterben tevékenykedve bukkant olyan ásványi erekre a talajban, amelyekben bór jelenlétét sikerült kimutatni. Ez arra utal, hogy a kráter valamikor tó lehetett, mégpedig egészen kedvező viszonyok mentén, hiszen a hőmérséklet 0 és 60 Celsius-fok között mozoghatott. A ChemCam-műszer által kimutatott eredmény még nem jelenti, hogy az élet valóban jelen is volt (bár erre utaló jeleket korábban is találtak), a bór pedig nem is rögtön merül fel szükséges alkotóelemként, ám ez (kis mennyiségben) a növények esetében segít a sejtfalak megerősítésében, tehát (legalább) a mikrobiális élet valószínűleg mégis megtalálható volt a bolygón – az más kérdés, hogy a borátokat a Földön többek között rovarirtó szerként használjuk.
Még 2013-ban alkották meg az a hipotézist, miszerint a bór és a molibdén katalizálta az RNS létrejöttét a Marson, amit azután, nagyjából 3 milliárd évvel ezelőtt, meteoritok szállítottak a Földre. Akkor még kizárólag a Marsról származó, az Antarktiszon megtalált meteror vizsgálata alapján következtettek erre, mivel azonban a mostani adat közvetlenül a helyszínről származik, egy jóval megalapozottabb képet alkothatunk az egykori viszonyokról és magáról a folyamatról. A Gale-kráter egykori tava jó eséllyel nedves és száraz évszakokat élt meg, kicsit hasonlóan a kaliforniai Halál-völgyhöz, ez borátokból álló üledékes rétegeket képezhetett, amelyek agyagrétegekkel váltakozva tárulnak most elénk. A talajvíz visszaáramlásával a borátok ebben feloldódva végezhették el az RNS-stabilizáló munkájukat, kis mennyiségű víz esetén pedig igen magas lehetett a koncentráció, amely a korai RNS-molekulák képződését segíthette.
A Mars 2020 a SuperCam-műszer révén kutat majd további jelek után, ennek azonban először el kell majd jutnia a vörös bolygóra. Addig is a Curiosity vizsgálódik tovább, egyre magasabb tájakra evickélve.