Gyurkity Péter

A marsi légkör kétharmada szökött el

Erre a következtetésre jutottak a szakemberek a NASA adatai alapján.

Azt eddig is tudtuk, hogy a Mars valamikor meleg és viszonylag nedves bolygó volt, mint ahogy az is világos volt a kutatók számára, hogy az ottani légkör fokozatosan elszivárgott. Most első alkalommal kaptunk világos képet az ezzel kapcsolatos főbb számokról, amelyet további vizsgálódás követ majd.

Az amerikai űrügynökség Mars Atmosphere and Volatile EvolutioN (MAVEN) névre keresztelt küldetése révén futottak be a fontosabb adatok, ehhez azonban arra volt szükség, hogy a csapat kiválassza a legkönnyebben megfigyelhető részleteket. Ennek érdekében az argon természetben előforduló három stabil izotópja közül kettőt jelöltek ki, az argon-36 és az argon-38 különböző magasságokban megfigyelt koncentrációját hasonlították össze, ennek alapján pedig lemodellezték, hogy az idők során a könnyebb izotóp (amely emiatt jóval nagyobb valószínűséggel jelenik meg a légkör napszél által inkább érintett felsőbb rétegeiben) mekkora hányada lökődhetett ki onnan.

A folyamat fő okozója ugyanis a napszél, amelynek töltött részecskéi a légkörben lévő molekulákba ütköznek, azok elektronjait leszakítják, az így keletkező ionok pedig más molekulákba rohanva szétszórják azokat – egy részüket az űrbe lökve. Az argon, amely a Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz, jóval könnyebben vizsgálható, mint a számos egyéb tényező által befolyásolt (és reaktív) szén, ezért is esett a kutatók választása erre. A modell alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az elmúlt 4 milliárd évben az egykori légkör 66 százaléka szökhetett így el.

A jövőben a szén mellett a hidrogén és az oxigén is terítékre kerül a csapat asztalán, ezek jelentőségét nem kell különösebben megmagyarázni. A rejtély ezzel részben megoldódott, de itt még egyéb folyamatok is szerepel játszhattak, bár az eredmény szerint a Mars terraformálása jóval nehezebb feladatot jelent majd, hiszen az itt felhasználandó szén-dioxid nem a sarki jégsapkákban van elzárva, hanem végleg eltávozott a bolygóról.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • fonak #17
    Akkor meg lehetne csinálni az ötletet, amiről gyerekkoromban olvastam az Élet és Tudományban, sok-sok hidrogénbombával terraformálni a Vénuszt. :)
    Persze felmerültek más alternatívák is, mint olyan algák kitenyésztése, amik a Vénusz felső légkörében lebegve életképesek lennének és termelnék a zokszigént.
  • Kara kán #16
    Közben az Enceládusz jobbról előz.
  • gaszton421 #15
    Igen, ez eléggé "tuti", a Nap típúsú csillagok természetes folyamata hogy lassan de biztosan növekszik az energiakibocsátásuk, ez a hidrogénfúzió során keletkezett hélium felhalmozódásával függ össze, a mértéke kb. 1% / 100 millió év, az utolsó ilyen nagy hógolyó állapota a Földnek kb. 700 millió éve volt úgyhogy az a 6-10% becslés jó lehet, Persze vannak egyéb bizonyítékok a régi kőzetek zárványai összetételében is.
  • NEXUS6 #14
    "Tisztelt rádióhallgatók, a hír igaz! Csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Mercédeszeket, hanem Moszkvicsokat, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak." - mondja a jereváni rádió.

    A Föld jelenleg a lakhatósági zóna nagyjából közepe táján van inkább. A légköri széndioxid tényleg volt nagyon alacsony, meg magas is az elmúlt mondjuk 1 Mrd évben, az átlaghőmérséklet és a CO2 közötti görbe valójában évszázmilliós időskálán nem korrelál. A Nap teljesítménye valóban növekszik, 500 ppm-nél viszont valszeg nem fognak lakhatatlanná válni egyes régiók, épp ellenkezőleg, a száraz körülmények között a növények a nagyobb CO2 szint mellett is életképesek maradnak!
    Az elmúlt pár 10 millió év során volt olyan amikor a 2000 ppm-volt a CO2, pl. dinók korában. A sarkvidékek átlaghőmérséklete ekkor azonban "csak" +17 C fok körül volt. A globális átlaghőmérséklet volt 25 C fok körül.
    A Vénusz felszíni hőmérséklete üvegházhatás nélkül olyan + 45 C fok körül lenne, a jelenlegi földi légkör üvegházhatása 33 fokot emel. Az élet fenntarthatóságára 120 C fokot mondanak. Szal egy földihez hasonló légkörrel a Vénusz esetleg ma is otthont adhatna valamiféle életnek.
  • Kara kán #13
    Ahogy látom, egyelőre csak agyalnak ezen.
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.04.07. 14:41:48
  • Kara kán #12
    Ez a „a nap teljesítménye 6-10%-al emelkedett” tuti?
  • inkvisitor #11
    A vénusz földi légkörrel is lakhatatlan lenne.
    Az extrém üvegház annyit jelent, hogy pl 100 helyett 400 fokos a hőmérséklet. A föld jelenleg a lakhatósági zóna belső peremén helyezkedik el, pedig voltak időszakok, amikor majdnem teljesen megfagyott, amikor lecsökkent a légköri széndioxid. Viszont azóta a nap teljesítménye 6-10%-al emelkedett, és már ott vagyunk, hogy 500 ppm széndioxidnál lakhatatlanná válnak egyes régiók. Viszont az elmúlt 20 millió évben voltak 2000 ppm CO2 szintű korszakok is, amikor az északi sarki ÁTLAGHŐMÉRSÉKLET +26°C volt. Hogy az egyenlítőnél mi volt, abba inkább ne is gondoljunk. A Vénusz akkor lenne lakható, ha mondjuk beraknánk a mars pályájára, és rávezetnénk pár 10-20 km átmérőjű jégtömböt.
  • NEXUS6 #10
    Ahogy tudom, az ateisták meg abban hisznek, hogy ők nem hisznek semmiben!
    XD
  • Archenemy #9
    Én mindkettőben!
  • gaszton421 #8
    A helyzet az hogy a föld légköre is hasonló volt valaha, a sok oxigén egyértelműen a Földi élet produktuma. A másik fontos körülmény a Föld esetén a lemeztektonika ami rendszeresen és folyamatosan átformálja a Föld felszínét ez az üledékek eltemetésével majd tengeri közetlapok szubdukciós zónákban újra felolvasztásával (amiből aztán a vulkánokon keresztül agáztartalmuk újra a légkörbe kerül) szintén nagy hatással van a légkör stabilitására.
    A Vénusznak a mi légköri összetételünk mellett is sokkal magasabb hőmérséklete lenne és nem tudna ez az összetétel tartósan megmaradni mert a az oxigén utánpótlás nélkül reakcióba lépne a kőzetekkel.