Gyurkity Péter
Marsi felhőket fotózott a Curiosity
A NASA marsjárója kora reggel kapott lencsevégre néhány érdekes jelenséget.
A NASA JPL oldalán számoltak be néhány újabb dologról, amelyet ezúttal is a Curiosity szolgáltatott, ismét fotók, illetve mozgóképes információ formájában. Ezeken jól látható a marsi égbolton megjelenő felhők kisebb csoportja, amelyek viszonylag korán bukkantak fel.
A Sharp-hegy lábánál lassan felfelé igyekvő marsjáró saját navigációs kamerája révén kapta lencsevégre a kora reggel formálódó, illetve tovasuhanó felhőket, amely elsősorban azért érdekes a szakemberek számára, mert ezek viszonylag korán, vagyis nem a Naptól való legnagyobb távolság időszaka alatt (ami korábban is alkalmat adott hasonló formációk lefotózására, mégpedig nemcsak a Curiosity, hanem a Phoenix Mars Lander esetében is), hanem nagyjából 2 hónappal ezt megelőzően jelentek meg az égbolton. Rögtön hozzáteszik, hogy csak kora reggel fotózták le a felhőket, a későbbi órákban ugyanis ezek már teljesen eltűntek.
A marsjáró kamerája két fotósorozatot készített, ezek egyikét szinte teljesen függőleges irányban, felfelé nézve, míg a másikat déli irányban, a horizontot véve célkeresztbe. A reggeli órákban mindkét sorozaton megjelentek az említett felhők, amelyek a képek utólagos feljavítása miatt még tisztábban kivehetők, ezek pedig a kutatók szerint nagy valószínűséggel a vízjég kristályaiból állhatnak, amelyek az apró porszemcséken kondenzálódnak, legalábbis a légkör hidegebb részein. Ezen kristályok a zuhanás során fokozatosan eltűnnek, szép mintákat rajzolva az égre, bár a Curiosity azt saját eszközeivel nem tudja megállapítani, hogy pontosan milyen magasságból indulnak – a Földön az ilyen és ehhez hasonló felhők általában magasabban képződnek.
Az 5 évvel ezelőtt landolt eszköz folytatja útját, tovább tanulmányozva az esetleges ősi élet jeleit.
A NASA JPL oldalán számoltak be néhány újabb dologról, amelyet ezúttal is a Curiosity szolgáltatott, ismét fotók, illetve mozgóképes információ formájában. Ezeken jól látható a marsi égbolton megjelenő felhők kisebb csoportja, amelyek viszonylag korán bukkantak fel.
A Sharp-hegy lábánál lassan felfelé igyekvő marsjáró saját navigációs kamerája révén kapta lencsevégre a kora reggel formálódó, illetve tovasuhanó felhőket, amely elsősorban azért érdekes a szakemberek számára, mert ezek viszonylag korán, vagyis nem a Naptól való legnagyobb távolság időszaka alatt (ami korábban is alkalmat adott hasonló formációk lefotózására, mégpedig nemcsak a Curiosity, hanem a Phoenix Mars Lander esetében is), hanem nagyjából 2 hónappal ezt megelőzően jelentek meg az égbolton. Rögtön hozzáteszik, hogy csak kora reggel fotózták le a felhőket, a későbbi órákban ugyanis ezek már teljesen eltűntek.
A marsjáró kamerája két fotósorozatot készített, ezek egyikét szinte teljesen függőleges irányban, felfelé nézve, míg a másikat déli irányban, a horizontot véve célkeresztbe. A reggeli órákban mindkét sorozaton megjelentek az említett felhők, amelyek a képek utólagos feljavítása miatt még tisztábban kivehetők, ezek pedig a kutatók szerint nagy valószínűséggel a vízjég kristályaiból állhatnak, amelyek az apró porszemcséken kondenzálódnak, legalábbis a légkör hidegebb részein. Ezen kristályok a zuhanás során fokozatosan eltűnnek, szép mintákat rajzolva az égre, bár a Curiosity azt saját eszközeivel nem tudja megállapítani, hogy pontosan milyen magasságból indulnak – a Földön az ilyen és ehhez hasonló felhők általában magasabban képződnek.
Az 5 évvel ezelőtt landolt eszköz folytatja útját, tovább tanulmányozva az esetleges ősi élet jeleit.