Gyurkity Péter
NASA: nincs pénz a Marson való leszállásra
Elismerte az űrügynökség egyik vezetője, hogy hiányoznak az anyagi források.
A NASA évek óta a Mars célkeresztbe helyezésével tartja lázban az űrkutatás iránt érdeklődő közvéleményt, miközben a fontosabb vezetők több alkalommal igyekeztek kitérni a pontos részletek felvázolása és az esetleges akadályok sorra vétele elől. Most elismerték, hogy nincs pénz a bolygón történő leszállásra.
A napokban került sor egy újabb, ezúttal a meghajtásra fókuszáló találkozóra, amelyen a NASA emberi utazásokért felelős vezetője elismerte, hogy nem tud konkrét dátumot fűzni a Marson való leszálláshoz. Ezt ugyan korábban a 2030-as, illetve a 2040-es évekre vetítették előre, kézenfekvő ok lenne tehát a távoli céldátumból fakadó bizonytalanság, most azonban egyértelművé vált, hogy ennek elsősorban anyagi okai vannak. Amíg ugyanis az ügynökség költségvetését szigorúan az inflációval megegyező mértékben növelik, addig nem lesz pénz a leszállóegységek, valamint a további, a bolygó felszínén használandó eszközök kifejlesztésére, azok tesztelésére, illetve élesben történő bevetésére. Ehhez határozott elszánás kellene a Kongresszus részéről, ami egyelőre hiányzik.
A NASA jelen pillanatban az SLS és az Orion révén igyekszik megújulni, legalábbis ami az űrhajósok fellövését és visszahozatalát illeti. A problémát az jelenti, hogy emellett nem marad pénz a leszállóegységekre, de ugyanígy hiányoznak az anyagi források az esetleges holdbázis felépítésére, amely az utóbbi időben ismét felmerült (ezt egy évtizeddel ezelőtt Bush elnök alatt helyezték előtérbe, hogy azután Obama ismét új célokat tűzzön ki). Amennyiben vízre bukkanunk a Holdon, újult erővel folytatódhat állandó kísérőnk kutatása, itt pedig komoly esély kínálkozna egy állandó bázis létrehozására, amely később a hosszabb küldetésekben is segíthet. Felmerül emellett a magáncégek bevonása, de a politika téren eddig óvakodtak attól, hogy a mélyűr kutatása terén komoly szerepet szánjanak a SpaceX és társai alkotta csoportosulásnak.
Amennyiben ez utóbbiak igazolják, hogy az újrafelhasználással és saját rendszereikkel valóban jelentős összegeket takaríthatunk meg (és mindezt biztonságos módon), az amerikai vezetés újragondolhatja a dolgot, a NASA büdzséjének felturbózása azonban így is szükséges lesz, hiszen az SLS esetében egyetlen fellövés 1 milliárd dollárt emészthet fel, márpedig a Mars-küldetéseknél 5-6 rajtra is szükség lesz.
A NASA évek óta a Mars célkeresztbe helyezésével tartja lázban az űrkutatás iránt érdeklődő közvéleményt, miközben a fontosabb vezetők több alkalommal igyekeztek kitérni a pontos részletek felvázolása és az esetleges akadályok sorra vétele elől. Most elismerték, hogy nincs pénz a bolygón történő leszállásra.
A napokban került sor egy újabb, ezúttal a meghajtásra fókuszáló találkozóra, amelyen a NASA emberi utazásokért felelős vezetője elismerte, hogy nem tud konkrét dátumot fűzni a Marson való leszálláshoz. Ezt ugyan korábban a 2030-as, illetve a 2040-es évekre vetítették előre, kézenfekvő ok lenne tehát a távoli céldátumból fakadó bizonytalanság, most azonban egyértelművé vált, hogy ennek elsősorban anyagi okai vannak. Amíg ugyanis az ügynökség költségvetését szigorúan az inflációval megegyező mértékben növelik, addig nem lesz pénz a leszállóegységek, valamint a további, a bolygó felszínén használandó eszközök kifejlesztésére, azok tesztelésére, illetve élesben történő bevetésére. Ehhez határozott elszánás kellene a Kongresszus részéről, ami egyelőre hiányzik.
A NASA jelen pillanatban az SLS és az Orion révén igyekszik megújulni, legalábbis ami az űrhajósok fellövését és visszahozatalát illeti. A problémát az jelenti, hogy emellett nem marad pénz a leszállóegységekre, de ugyanígy hiányoznak az anyagi források az esetleges holdbázis felépítésére, amely az utóbbi időben ismét felmerült (ezt egy évtizeddel ezelőtt Bush elnök alatt helyezték előtérbe, hogy azután Obama ismét új célokat tűzzön ki). Amennyiben vízre bukkanunk a Holdon, újult erővel folytatódhat állandó kísérőnk kutatása, itt pedig komoly esély kínálkozna egy állandó bázis létrehozására, amely később a hosszabb küldetésekben is segíthet. Felmerül emellett a magáncégek bevonása, de a politika téren eddig óvakodtak attól, hogy a mélyűr kutatása terén komoly szerepet szánjanak a SpaceX és társai alkotta csoportosulásnak.
Amennyiben ez utóbbiak igazolják, hogy az újrafelhasználással és saját rendszereikkel valóban jelentős összegeket takaríthatunk meg (és mindezt biztonságos módon), az amerikai vezetés újragondolhatja a dolgot, a NASA büdzséjének felturbózása azonban így is szükséges lesz, hiszen az SLS esetében egyetlen fellövés 1 milliárd dollárt emészthet fel, márpedig a Mars-küldetéseknél 5-6 rajtra is szükség lesz.