Gyurkity Péter

20 éve landolt az első NASA-marsjáró

Ez pedig 20 éves szünetet tört meg, megnyitva egy új korszakot.

A NASA megemlékezett arról, hogy 20 évvel ezelőtt landolt első marsjárójuk a szomszédos bolygón, mivel azonban magára a landolásra július 4-én került sor, a fontos évforduló csak ezekben a napokban érkezett el. A Pathfinder – amely nemrég egy mozifilmben is szerepelt – egy új korszak nyitánya volt.

Az 1997-es küldetés (amely az ezt megelőző decemberben startolt el, hogy 8 hónap alatt érje el a vörös bolygót) egy szintén két évtizedes szünetet tört meg, hiszen a Viking-1 és Viking-2 leszállóegységei még a hetvenese évek közepén érkeztek meg a helyszínre – ezeket pedig 1971-ben előzte meg két szovjet eszköz, amelyek azonban kudarcot vallottak, így akkor nem került sor a felszínen való közlekedésre. A Pathfinder és a hatkerekes Sojourner marsjáró a sikeres landolás után elkezdték ontani a képeket, amelyek az akkor még gyerekcipőben járó interneten rövid idő alatt 200 millió megtekintést eredményeztek. Mindkét egység 3 hónapon keresztül üzemelt, ami bőven meghaladta az illetékesek által remélt időtartamot (ez 1 hónap, illetve 1 hét volt), eközben pedig a klímával, a geológiával, valamint a légkörrel kapcsolatos adatokat is gyűjtöttek.


A küldetés elsősorban technikai demonstrációs célokat szolgálat, hasonlóan az ESA nemrég félsikert hozott ExoMars-expedíciójához. A 264 millió dollárt felemésztő projekt abszolút gyümölcsöző volt, ezt további programok követték, így a Spirit és az Opportunity (2004-ben), valamint a Phoenix leszállóegység (2008-ban) és a Curiosity (2012-ben), a bolygó körül pedig 4 szonda végezte munkáját (Mars Global Surveyor, Mars Odyssey, MRO, MAVEN), bár a kilencvenes évek végén útnak indított Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lander nem érték el céljukat. Az Opportunity, a Curiosity, az Odyssey, az MRO és a MAVEN a mai napig használatban vannak, mint ahogy az európai Mars Express, az indiai Mars Orbiter Mission, illetve az európai-orosz Mars TGO is üzemképesek.

Hozzájuk csatlakozik a tervek szerint a NASA InSight 2018-ban, illetve egy amerikai és egy európai-orosz marsjáró, valamikor 2020-ban, hogy ezt követően egyre inkább az emberekkel végrehajtott küldetések kerüljenek a középpontba.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Kara kán #10
    Mintha Németh Sándort hallanám. :-)
    Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.07.13. 18:20:10
  • ostoros #9
    És a NASA-val fizettetik ki az árát?
  • Fregat #8
    2025-ben a marslakok felepitik a keritest a marsjarok ellen tiltakozva.
  • fonak #7
    Igen, a youtube-on lehet töltekezni a tudással manapság :)
  • ZenMillitia #6
    Kamu. Az idegenek reg visszakuldtek mindenkit tokkal vonoval.
    Nyilvanos felvetel van rola, amikor az urhajos elo adasban mondja,hogy "kik ezek" "mi ez a hajo?" "ezek nem mi vagyunk" stb.
    nembutitast szerintem mar csak a HOLDkorosok veszik be.
    Utoljára szerkesztette: ZenMillitia, 2017.07.08. 16:27:28
  • wraithLord #5
    Ez megoldhatja a sokszor felhozott problémát. A marsjárók által - immáron 20 éve :-) - esetlegesen odavitt mikrobák nem valószínű, hogy túlélik.
    (De ezt eddig is sejteni lehetett, mit "csinálna" ott egy _közönséges_ földi baktérium. Ha nem is pusztul el, akkor is legfeljebb inaktív.)
  • Cat #4
    https://sg.hu/cikkek/tudomany/126164/a-vartnal-sokkal-mergezobb-a-mars-felszine
  • NEXUS6 #3
    Viszont UV hatására fokozódik az oxidáló képessége, ami gáz.
  • ostoros #2
    A perklorát elég kemény, de azért megtalálható a Földön is természetes körülmények között is, a vas-oxidról nem is beszélve.
  • wraithLord #1
    Apropó, nem rég jelent meg egy cikk a Nature-ben, hogy a Mars talaja mégsem valami barátságos, mert perklórsavat, hidrogén-peroxidot és vas-oxidot tartalmaz, ami fotokémiai aktivációval (UV) kinyírja a mikrobákat.