Gyurkity Péter

Az ISIS is bemutatta drónjait

A döntő vereség előtt álló szervezet új videóban mutatja meg harctéri eszközeit.

Szinte divattá vált a nemzetállamok körében az új drónok és a fejlesztés alatt álló koncepciók bemutatása, amelyre rendszerint a különböző nagyobb rendezvényeken kerítenek sort. A jelek szerint az ISIS (Daesh) sem akar kimaradni ebből, egy új videóban több saját megoldásukról is lerántják a leplet.

Miközben a szervezet által birtokolt terület jelentős részét már sikerült visszaszerezni, a két megmaradt nagyobb város egyikét pedig Irakban szinte teljesen visszafoglalták a kormányerők, a terroristacsoport nem állt le az új videók közlésével, hiszen ez számukra még mindig hatékony eszköz a toborzásra, valamint az erőszakos cselekedetek népszerűsítésére. Legújabb alkotásukban több drónt is bemutatnak, ezeket pedig három eltérő nyelven (angol, francia, orosz) ismertetik, ami már önmagában is jelzi a külföldi önkéntesek jelentőségét. Az anyagot több Twitter-bejegyzésben szedték elemeire, egyenként térve ki az egyes fejlesztésekre.


Az első ilyen megoldás az 1918-ban már kipróbált, az első világháborúban azonban végül nem alkalmazott Kettering Bug-ra hasonlít, amely tulajdonképpen egy repülő torpedó volt. A kamikaze drón egy törékeny szerkezet, amely a videó szerint robbanóanyagot vihet magával, ami a célpontba való becsapódás esetén lép működésbe. Egy másik eszközük a németek által a második világháborúban korlátozottan használt Goliath-ra hajaz, itt azonban vezeték helyett már rádiós távirányítás veszi át a főszerepet, a cél pedig tankok és egyéb járművek megközelítése, hogy azután azokat lassan megközelítve, majd pedig alattuk felrobbanva okozzon súlyos károkat.

A harmadik fejlesztés már az egyes automata fegyverek távirányítására fókuszál, ezt kisebb monitorokkal teszik még kényelmesebbé, egyben lecsökkentve az élőerő veszélynek való kitettségét, amire a B-29 bombázók óta számos eltérő megoldást láthattunk, bár ezek többnyire repülőkön kaptak helyet – több lázadócsoport azonban már szintén kipróbált hasonló platformokat, főleg a szíriai kormány elleni harcokban.


Az amerikai hadsereg számára tavaly elkészült részletes tanulmányban szintén kitértek a távirányítású fegyverek alkalmazására, kiemelve, hogy ezen több nemzetállam, így például Dél-Korea, Izrael, valamint Oroszország is dolgozik, itt tehát nem pusztán kisebb-nagyobb csoportok barkácsolásának eredményéről van szó. A drónjaikkal készített propagandacélú felvételekkel pedig öngyilkos autóbombáik hatékonyságát is nagyon kattintásvadász módon tudják bemutatni. Ezek robbanóereje azonban területveszteségeikkel párhuzamosan visszaesett, mivel katonai C4 helyett sokszor már csak műtrágyából, kőolajból és fémporokból kotyvasztott keverékekkel dolgoznak, viszont cserébe jóval látványosabbak, mert nagyobb füsttel és lángokkal járnak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • asgh #99
    "Jelen esetben, ha kérdést meg akarjuk válaszolni, nagyon is helyénvaló, hogy először azt tisztázzuk, a kérdés megválaszolható-e, azaz helyes nyelvészeti szempontból. Tudom ezt nehéz megemészteni, de nem minden kérdés értelmes, ez pont legendásan egy ilyen kérdés."

    Ez így lenne korrekt:

    "Sok dolog nyilvánvaló, miközben _tudományos szempontból_ valódi tartalma nincs, csak érzelmi töltete. Jelen esetben, ha a kérdést _tudományos szempontból_ akarjuk megválaszolni, nagyon is helyénvaló, hogy először azt tisztázzuk, a kérdés megválaszolható-e _tudományos szempontból_, mindenek előtt helyes-e nyelvészeti szempontból. Tudom ezt nehéz megemészteni, de nem minden kérdés értelmes _tudományos szempontból_, ez pont legendásan egy ilyen kérdés."

    Mielőtt még belekötnél, természetesen nem tudományos kérdések is vizsgálhatóak nyelvészeti szempontból, viszont azok megválaszolásához nem alapfeltétel, hogy minden nyelvtani szabálynak maximálisan megfeleljenek, ha a kérdező és a kérdezett megérti, hogy mire gondol a másik.

    Amúgy ugyanezek a mondatok akkor is érvényesek, ha vallási fanatikusok alapvető tudományos kérdéseket (pl. "hogyan alakult ki a világegyetem") vallási alapon próbálnak megmagyarázni:

    "Sok dolog nyilvánvaló, miközben _vallási szempontból_ valódi tartalma nincs, csak érzelmi töltete. Jelen esetben, ha a kérdést _vallási szempontból_ akarjuk megválaszolni, nagyon is helyénvaló, hogy először azt tisztázzuk, a kérdés megválaszolható-e _vallási szempontból_. Tudom ezt nehéz megemészteni, de nem minden kérdés értelmes _vallási szempontból_, ez pont legendásan egy ilyen kérdés."
  • asgh #98
    "Érdemben pedig: egy több ezer éve visszatérően felbukkanó kérdés esetén nem elegáns az aktuálisan elhangzó mondat esetleges nyelvtani hibáján lovagolva eltérni az érdemi vitától, hiszen éppen az ismétlődő előfordulás miatt majdnem bizonyos, hogy a nyelvtani hiba ellenére is világos, mire szeretett volna utalni a másik. "

    Pontosan ez az, amire a harcos ateisták és a vallási fanatikusok kapcsán utaltam. A normális kommunikációhoz a kommunikáló felek részéről szükség lenne némi hajlandóságra, hogy legalább azt megérsték, hogy miről beszél a másik, még ha nem is értenek egyet vele.
    Csakhogy mind a vallási fanatikusok, mind a harcos ateisták a kommunikáció ellehetetlenítésében érdekeltek (mert úgy nem kell a másik eltérő álláspontját tolerálniuk), aminek a legegyszerűbb módja, ha a kérdés lényege helyett a kérdés alakjára terelődik a vita.
  • Irasidus #97
    Sok dolog nyilvánvaló, miközben valódi tartalma nincs, csak érzelmi töltete. Jelen esetben, ha kérdést meg akarjuk válaszolni, nagyon is helyénvaló, hogy először azt tisztázzuk, a kérdés megválaszolható-e, azaz helyes nyelvészeti szempontból. Tudom ezt nehéz megemészteni, de nem minden kérdés értelmes, ez pont legendásan egy ilyen kérdés. Ennek ellenére még más tudományágak szerint sem értelmes.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.29. 10:58:07
  • hgj11 #96
    #92 második bekezdésére gondolt.

    (Az elsőt talán a rövidsége, vagy nem a témához kötődő volta miatt nem számolta.)
  • hgj11 #95
    A #85-ös hozzászólásod --amelyre eredetileg válaszoltam-- közepén nagy betűkkel az alábbiak olvashatóak:
    "LoL. :D Nagyon is ért, azért nincs rá válasz több ezer éve..."

    Vagyis az előzményektől függetlenül, én arra reagáltam, hogy ezt a kissé gúnyos félmondatot úgy lehet érteni, és én úgy is értettem, hogy az "azért nincs rá válasz több ezer éve" kitétel annak cáfolataként szerepel, hogy " Nagyon is ért" (mármint az emberek 99%-a nagyon is ért).

    Érdemben pedig: egy több ezer éve visszatérően felbukkanó kérdés esetén nem elegáns az aktuálisan elhangzó mondat esetleges nyelvtani hibáján lovagolva eltérni az érdemi vitától, hiszen éppen az ismétlődő előfordulás miatt majdnem bizonyos, hogy a nyelvtani hiba ellenére is világos, mire szeretett volna utalni a másik.
    Utoljára szerkesztette: hgj11, 2017.05.29. 09:14:22
  • Tetsuo #94
    Melyik "első bekezdésére" gondolsz? :-O
  • Irasidus #93
    Nem arra gondoltam, vagy utaltam, hogy a válasz hiány miatt veszti el az értelmességét. A sok kommentemen át, végig az első bekezdésed tartalma mellet érveltem, gondoltam egyértelmű, hogy mire gondolok amikor azt írtam, hogy nincs rá válasz. De akkor most tisztáztuk.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.28. 17:59:21
  • hgj11 #92
    Igazad van / és mégsem.

    Való igaz, hogy nyelvtanilag értelmezhetetlen kérdést nem lehet megválaszolni. (Kivéve, ha a nyelvtani hiba ellenére megérted, hogy mit akartak valójában kérdezni, ami gyakran megesik a való életben.)

    De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az "általánosan elfogadott válasz" hiánya alapján meg lehetne kérdőjelezni egy kérés "értelmességét".
  • Irasidus #91
    " De olyanról nem nagyon hallottam még, hogy egy kérdés "értelmességét", "értését" ahhoz kötnénk, hogy ismert-e rá a válasz. "

    Pedig van ilyen. Nyelvészeti szempontból vannak értelmetlen mondatok, halandzsák, és így kérdések is. A műveltség és a tudomány ott kezdődik, hogy kérdezni tudni kell helyesen, hiszen ez az információszerzés módja. Ez sem magától értetődő dolog, hanem nyelvészeti, információelméleti, és logikai.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.28. 13:46:13
  • defiant9 #90
    >> A "hogyan alakult ki az élet" kérdés természettudományosan értelmezhető, a "mi az élet célja a világmindenségben" pedig nem.
    Miért ne lenne értelmezhető? Arra vagy kíváncsi hogy A objektum B helyen milyen előre meghatározható C állapotba jut el.
    Legkézenfekvőbb válasz hogy a vázolt rendszernek nincs ilyen a válaszadó számára ismert (vég)állapota. (eltekintve az 'élet' és a 'világmindenség' fogalmainak pontatlanságától)