99
  • asgh
    #99
    "Jelen esetben, ha kérdést meg akarjuk válaszolni, nagyon is helyénvaló, hogy először azt tisztázzuk, a kérdés megválaszolható-e, azaz helyes nyelvészeti szempontból. Tudom ezt nehéz megemészteni, de nem minden kérdés értelmes, ez pont legendásan egy ilyen kérdés."

    Ez így lenne korrekt:

    "Sok dolog nyilvánvaló, miközben _tudományos szempontból_ valódi tartalma nincs, csak érzelmi töltete. Jelen esetben, ha a kérdést _tudományos szempontból_ akarjuk megválaszolni, nagyon is helyénvaló, hogy először azt tisztázzuk, a kérdés megválaszolható-e _tudományos szempontból_, mindenek előtt helyes-e nyelvészeti szempontból. Tudom ezt nehéz megemészteni, de nem minden kérdés értelmes _tudományos szempontból_, ez pont legendásan egy ilyen kérdés."

    Mielőtt még belekötnél, természetesen nem tudományos kérdések is vizsgálhatóak nyelvészeti szempontból, viszont azok megválaszolásához nem alapfeltétel, hogy minden nyelvtani szabálynak maximálisan megfeleljenek, ha a kérdező és a kérdezett megérti, hogy mire gondol a másik.

    Amúgy ugyanezek a mondatok akkor is érvényesek, ha vallási fanatikusok alapvető tudományos kérdéseket (pl. "hogyan alakult ki a világegyetem") vallási alapon próbálnak megmagyarázni:

    "Sok dolog nyilvánvaló, miközben _vallási szempontból_ valódi tartalma nincs, csak érzelmi töltete. Jelen esetben, ha a kérdést _vallási szempontból_ akarjuk megválaszolni, nagyon is helyénvaló, hogy először azt tisztázzuk, a kérdés megválaszolható-e _vallási szempontból_. Tudom ezt nehéz megemészteni, de nem minden kérdés értelmes _vallási szempontból_, ez pont legendásan egy ilyen kérdés."
  • asgh
    #98
    "Érdemben pedig: egy több ezer éve visszatérően felbukkanó kérdés esetén nem elegáns az aktuálisan elhangzó mondat esetleges nyelvtani hibáján lovagolva eltérni az érdemi vitától, hiszen éppen az ismétlődő előfordulás miatt majdnem bizonyos, hogy a nyelvtani hiba ellenére is világos, mire szeretett volna utalni a másik. "

    Pontosan ez az, amire a harcos ateisták és a vallási fanatikusok kapcsán utaltam. A normális kommunikációhoz a kommunikáló felek részéről szükség lenne némi hajlandóságra, hogy legalább azt megérsték, hogy miről beszél a másik, még ha nem is értenek egyet vele.
    Csakhogy mind a vallási fanatikusok, mind a harcos ateisták a kommunikáció ellehetetlenítésében érdekeltek (mert úgy nem kell a másik eltérő álláspontját tolerálniuk), aminek a legegyszerűbb módja, ha a kérdés lényege helyett a kérdés alakjára terelődik a vita.
  • Irasidus
    #97
    Sok dolog nyilvánvaló, miközben valódi tartalma nincs, csak érzelmi töltete. Jelen esetben, ha kérdést meg akarjuk válaszolni, nagyon is helyénvaló, hogy először azt tisztázzuk, a kérdés megválaszolható-e, azaz helyes nyelvészeti szempontból. Tudom ezt nehéz megemészteni, de nem minden kérdés értelmes, ez pont legendásan egy ilyen kérdés. Ennek ellenére még más tudományágak szerint sem értelmes.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.29. 10:58:07
  • hgj11
    #96
    #92 második bekezdésére gondolt.

    (Az elsőt talán a rövidsége, vagy nem a témához kötődő volta miatt nem számolta.)
  • hgj11
    #95
    A #85-ös hozzászólásod --amelyre eredetileg válaszoltam-- közepén nagy betűkkel az alábbiak olvashatóak:
    "LoL. :D Nagyon is ért, azért nincs rá válasz több ezer éve..."

    Vagyis az előzményektől függetlenül, én arra reagáltam, hogy ezt a kissé gúnyos félmondatot úgy lehet érteni, és én úgy is értettem, hogy az "azért nincs rá válasz több ezer éve" kitétel annak cáfolataként szerepel, hogy " Nagyon is ért" (mármint az emberek 99%-a nagyon is ért).

    Érdemben pedig: egy több ezer éve visszatérően felbukkanó kérdés esetén nem elegáns az aktuálisan elhangzó mondat esetleges nyelvtani hibáján lovagolva eltérni az érdemi vitától, hiszen éppen az ismétlődő előfordulás miatt majdnem bizonyos, hogy a nyelvtani hiba ellenére is világos, mire szeretett volna utalni a másik.
    Utoljára szerkesztette: hgj11, 2017.05.29. 09:14:22
  • Tetsuo
    #94
    Melyik "első bekezdésére" gondolsz? :-O
  • Irasidus
    #93
    Nem arra gondoltam, vagy utaltam, hogy a válasz hiány miatt veszti el az értelmességét. A sok kommentemen át, végig az első bekezdésed tartalma mellet érveltem, gondoltam egyértelmű, hogy mire gondolok amikor azt írtam, hogy nincs rá válasz. De akkor most tisztáztuk.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.28. 17:59:21
  • hgj11
    #92
    Igazad van / és mégsem.

    Való igaz, hogy nyelvtanilag értelmezhetetlen kérdést nem lehet megválaszolni. (Kivéve, ha a nyelvtani hiba ellenére megérted, hogy mit akartak valójában kérdezni, ami gyakran megesik a való életben.)

    De ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az "általánosan elfogadott válasz" hiánya alapján meg lehetne kérdőjelezni egy kérés "értelmességét".
  • Irasidus
    #91
    " De olyanról nem nagyon hallottam még, hogy egy kérdés "értelmességét", "értését" ahhoz kötnénk, hogy ismert-e rá a válasz. "

    Pedig van ilyen. Nyelvészeti szempontból vannak értelmetlen mondatok, halandzsák, és így kérdések is. A műveltség és a tudomány ott kezdődik, hogy kérdezni tudni kell helyesen, hiszen ez az információszerzés módja. Ez sem magától értetődő dolog, hanem nyelvészeti, információelméleti, és logikai.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.28. 13:46:13
  • defiant9
    #90
    >> A "hogyan alakult ki az élet" kérdés természettudományosan értelmezhető, a "mi az élet célja a világmindenségben" pedig nem.
    Miért ne lenne értelmezhető? Arra vagy kíváncsi hogy A objektum B helyen milyen előre meghatározható C állapotba jut el.
    Legkézenfekvőbb válasz hogy a vázolt rendszernek nincs ilyen a válaszadó számára ismert (vég)állapota. (eltekintve az 'élet' és a 'világmindenség' fogalmainak pontatlanságától)
  • asgh
    #89
    Valószínűleg az is.
  • Tetsuo
    #88
    Ezek a képek a legkomolyabb érveid. Úgy vitázol, mint egy - agyban nem túl erős - tinédzser.
  • hgj11
    #87
    Tudtommal az olyan kérdések, amire ismerjük a választ külön kategóriát alkotnak, és "költőinek" hívják őket. (Aztán persze jönnek a kivételek, mint pl. ellenőrző kérdések, amikor meg kívánunk róla győződni, hogy a másik megértette, amit mondtunk, mutattunk, tanítottunk ... neki.) De olyanról nem nagyon hallottam még, hogy egy kérdés "értelmességét", "értését" ahhoz kötnénk, hogy ismert-e rá a válasz.
    Több ezer éve rendszeresen feltett kérdések estén eleve nehéz védeni egy olyan álláspontot, hogy maga a kérdés értelmetlen lenne. Magát a "nincs rá válasz" állítást is finomítanám, szerintem csak nincs rá általánosan elfogadott válasz. De pl. egyebek mellett sokan adtak már olyan választ, hogy "nincs értelme".
  • asgh
    #86
    Azt nem értem, hogy minek erőlteted magad. Sokkal egyszerűbb lenne, ha minden postra rögtön az elején benyögnéd, hogy szarrágó, hülye, meg kaki, pisi, stb. Jah meg hogy mindenki troll, aki nem te vagy. Minek a felesleges rizsa, ha úgyis ez lesz a vége teljesen függetlenül attól, hogy kivel vitatkozol és miről.
  • Irasidus
    #85
    " adott egy kérdés, amit az emberek 99%-a nagyon is ért ... , de te nyelvtanilag levezeted"

    LoL. :D Nagyon is ért, azért nincs rá válasz több ezer éve... És nem én vezettem le nyelvtanilag, a nyelvtanban nem levezetés van, hanem szabályok. Ezt te is tudnád ha nyelvtanból nem az lenne a legmélyebb ismereted, hogy elkéstél az óráról. Ez mélyműveletlenség már nekem kínos, de valahol szórakoztató is, mert ennyire buta és műveletlen emberrel régen találkoztam, aki még büszke is, hogy nem tudja mi az a nyelvtan.


    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.25. 19:52:16
  • asgh
    #84
    Választ nem adtál, csak tereltél.

    A nyeltannal pontosan azt bizonyítod, amiről beszéltem a szélsőséges ateistákkal kapcsolatban: adott egy kérdés, amit az emberek 99%-a nagyon is ért, de te nyelvtanilag levezeted, hogy nincs értelme és innentől nem kell beismerned, hogy te is csak az egyéni, szubjektív világnézetedből kiindulva tudnál rá válaszolni, mert akkor mások világnézetét is tolerálnod kellene és nem lenne mire lehülyézni őket.

    A többieknek:

    Elnézést, hogy etettem a trollt, már az első bullshitelésednél észre kellett volna vennem, hogy mire megy ki a játék.
  • Irasidus
    #83
    Egyszer azt írod, hogy nem kaptál tudományos választ, máskor meg azt, hogy ne keverjem bele a nyelvtant. Tudtad, hogy a nyelvtan az egy tudomány? LOL :D #70 mellesleg megkaptad a választ, az, hogy ezzel nem tudsz mit kezdeni, nos, az te értelmi képességeid hiánya, nem az én hibám. De nyugodtan rágjad tovább a szart, ha ennyire jól esik a szarrágás...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.25. 18:33:15
  • asgh
    #82
    Na az sg ügyeletes trollja megint átment ellentámadásba, amikor kifogytak az érvei és pont ő vádol trollkodással. Vicces pofa.

    A nyelvtanilag értelmetlen kérdések témáját azért felesleges idekeverni, mert az égvilágon semmi köze az eredeti felvetéshez. Sosem állítottam, hogy _minden_ kérdés értelmes, ezt legfeljebb te akarod minden áron beleerőltetni a mondanivalómba, mert erre vannak konzerv érveid.

    Ami az eredeti kérdést illeti:

    "mi az élet célja a világmindenségben"

    erre továbbra sem adtál tudományos magyarázatot, csak bullshit hegyet, hogy mely tudományág szerint miért nincs értelme a kérdésnek.
    Persze azt konkrétan nem mondod ki, hogy a kérdésnek általában, hétköznapi értelemben nincs értelme, mert hopp, ezzel pont azt bizonyítanád, amit a legelején írtam, hogy az ateista képtelen elfogadni, hogy létezhetnek értelmes kérdések, melyekre nincs tudományos válasz, mert nem a tudomány dolga ezeket a kérdéseket vizsgálni, így inkább magát a kérdést minősíti értelmetlennek, vagy pszichologizál.

    Hozzá kell tennem amúgy, hogy magamat nem tartom vallásosnak, nem hiszek semmilyen isten, sors vagy külső hatalom létezésében, de fel tudom fogni, hogy ez olyan területe a világnak, amelyet nem lehet tudományos objektivitással vizsgálni és ezért nem savazom azokat, akiknek ezekben a kérdésekben más a világnézetük.
    Többek között pont azért, mert ezzel szemben van egy csomó olyan tudományos kérdés, amelyekhez a vallásoknak semmi közük, de a vallási fanatikusok rendre hitkérdést csinálnak belőlük.
    Így ér össze a két szélsőség: az egyik szerint minden hit kérdése, a másik szerint semmi nem az. És mint a szélsőségek általában, mindig a másik hülyeségével igazolják a sajátjukat.
    Utoljára szerkesztette: asgh, 2017.05.25. 17:41:30
  • Irasidus
    #81
    Létezik olyan kérdés amire nincs tudományos válasz, csak éppen amit feltettél nem az volt. Például, hogy szeretem-e Marit? Mi a kedvenc ételed? Hogy hívják majd az első gyereked? Stb. Továbbá, hogy homokba dugod a fejed, és az mantrázod, hogy ne beszéljük arról, hogy létezik nyelvtan, logika, vagy hibás kérdés, illetve, hogy annyival lerázol, hogy felleges, igencsak masszív trollkodás. Egyértelmű válaszokat kaptál, most átmentél kötözködő troll stílusba, mindenféle érdemi, és logikai magyarázat nélkül ontod a hülyeséged. Nálam ez nem jön be.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.25. 13:03:59
  • asgh
    #80
    "Így van, vannak olyan kérdések amire nem lehet tudományos választ adni"

    Akkor már csak azt kell eldönteni, hogy az ilyen kérdésekre mi alapján lehet választ adni?

    Amúgy az eredeti kérdés, hogy "mi az élet célja a világmindenségben" nem a szabad akaratra vonatkozott, de eleve felesleges is kitárgyalni, mert csak egy példa volt arra, hogy létezhet olyan kérdés, amire nincs és nem is lehet tudományos válasz.

    (A nyelvtanilag értelmetlen, logikailag hibás kérdések témáját meg végképp felesleges idekeverni.)
  • Irasidus
    #79
    Így van, vannak olyan kérdések amire nem lehet tudományos választ adni, de hozzátenném, hogy az életed felől, a vallások szerint is te döntesz az életed céláról, sorsáról - persze kivéve ha fatalista vagy. A nyelvtanilag rossz, információlogikailag hibás kérdés - nem egyenlő a "nem megválaszolható kérdéssel", ne keverd! Hogy mi nyelvtanilag értelmetlen, vagy logikailag hibás bizony a tudomány része, persze halandzsázhatsz is, csak azt éppen nem kérdésnek hívjuk. A vallások szerint is az életednek te adsz célt, te döntesz, mert szabad akarat van, szép jó reggelt! Szóval nem tudom miről beszélsz, ez pont egy olyan dolog amiben a vallás és tudomány egyetért.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.24. 21:57:30
  • asgh
    #78
    " Így nyilvánvalóan nincs tudományos válasz arra, hogy Te hogyan döntesz! A tudomány nem erre való... Továbbá, jó ha tudod, hogy nem minden kérdés értelmes, így hibás, értelmetlen kérdésekre nincs jó vagy értelmes válasz."

    Tehát visszajutottunk a kiindulóponthoz, hogy vannak kérdések, melyekre nem lehet tudományos válasz adni, mert a tudomány nem arra való, hogy ezeket a kérdéseket megválaszolja.
    Annak eldöntése ugyanakkor, hogy ezen kérdések közül mely értelmes és mely nem az, szintén nem a tudomány feladata.
    Ha tehát valaki felteszi azt a kérdést, hogy az élete célját az ember saját maga határozza-e meg, mi alapján tudsz választ adni?
    Csakis a saját, szubjektív értékrended, hited (vagy nevezd ahogy akarod) alapján.
    Ez persze nem jelenti azt, hogy _minden_ kérdést hit alapon lehet csak megválaszolni, sőt, tudományos kérdéseket nyilvánvalóan nettó idiotizmus hitkérdésként kezelni, de nem is erről volt szó.
  • ostoros
    #77
    "A normális emberek akár hívők, akár nem, nem kényszerülnek a tagadásra. Tudják, hogy van Isten, vagy tudják, hogy nincs, de normális és boldog életüknek nem része az önpusztító beteges tagadás és mások meggyőződésének eszelős gyűlölete."
  • Tetsuo
    #76
    Mondja egy naiv realista.
  • VolJin
    #75
    Az életnek nincs célja. Az élet csak létezik, és hat rá a környezete, a fizikai törvények, és az életnek vannak tulajdonságai, működése, korlátai, fejlődése, de célja nincs.
  • Irasidus
    #74
    Ugye, én nem azt írtam, hogy az ember életét a tudomány határozza meg, így nyilvánvalóan az életedet, hogyan éled, azt te határozod meg, te döntesz! Így nyilvánvalóan nincs tudományos válasz arra, hogy Te hogyan döntesz! A tudomány nem erre való... Továbbá, jó ha tudod, hogy nem minden kérdés értelmes, így hibás, értelmetlen kérdésekre nincs jó vagy értelmes válasz. A "biológiánál nagyobb (végtelen) kontextus", meg értelmetlen bullshit, már megbocsáss. Ugyanígy a "fizikánál nagyobb történelmi episztolák hagyatékának véges filológiáját" sem vizsgáltam és hasonló szógenerátorral alkotott bullshitet sem. Értelmetlen dolgokat írsz, tisztában vagy vele?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.23. 18:21:47
  • asgh
    #73
    Ami a többit illeti:

    Nyelvészeti szempontból a kérdés alakját vizsgálod, nem a kérdést magát.
    Analitikus filozófiai szempontból azt támasztottad alá, hogy a kérdés képtelenség, választ nem adtál rá.
    A biológia az életet vizsgálja, így biológiai szempontból az élet céljára nem adhatsz választ, mert a kérdés lényege pont az, hogy az élet célját egy a biológiánál nagyobb (végtelen) kontextusban határozd meg.
  • asgh
    #72
    "az életednek te magad adsz célt"

    Ezt milyen tudományos érveléssel tudod alátámasztani?
  • NEXUS6
    #71
    Ezzel nagyjából egyetértek. A tudományos kutatás fontos eleme az intuíció. Ez olyan átfogó sejtésekben is megnyilvánul, mint a tudományos paradigmák. Ezek felfoghatók mint egy átfogó nézet, amely a már ismert dolgokat rendezi egy új nézőpont szerinti rendszerbe és segít abban hogy a nem ismert dolgokat jelentő lyukakat célirányos kutatással aztán betömködjük.

    A témánál maradva, a kutatók jelentős része nem annyira ateista, mint inkább panteista. Ilyesmi dolgokat vallott Spinoza, Hegel, Einsten, Carl Sagan vagy Tesla. A világegyetem összességét tekintették egyfajta felsőbbrendű létezőnek és igen ez a szemlélet sokszor egyfajta vallásos áhítatban is megnyilvánult részükről. Namost ez a szemlélet világvallásokban is tetten érhető, pl a Taoizmus áll talán ehhez a legközelebb. Az, hogy a legfelsőbb létező és mi közénk hány tudati szintet képzelünk el már csak fantázia kérdése. Bizonyos nálunk fejlettebb lények simán rendelkezhetnek olyan képességekkel, amelyek a mi szemünkben varázslatosnak, isteninek tűnnek. De ugye az ufókat nem klasszikus vallási nézőpontból közelítjük, képzeljük angyaloknak, vagy akárminek. Pedig lehetne. Jung pl az UFO-król írt könyvében ezt boncolgatta, hogy ahogy ez foglalkoztatja az embereket, az nem is áll olyan távol a régi vallásoktól.

    Namost a hagyományos vallások és hozzájuk kapcsolódó szervezetek bizonyos szempontból atavisztikusak. Ez érthető, mert évszázadokkal ezelőtti tudásra alapulnak és a "célközönségük" is a régebbi társadalmakra jellemző réteg volt, gyak a vidéki szegények. A társadalom átalakulásával, modernizálódásával városiasodásával ezen rétegek szerepének jelentőségének csökkenésével azt érezzük, hogy ezek a világnézeti rendszerek nem képesek hozzánk, a társadalom szélesebb rétegeihez szólni, ezért aztán vissza is szorulnak.

    Mégegyszer, köthetőt vallásokhoz erőszakos cselekedetek, üldözések? Hát persze, mert a régi korokban ezek adták az emberi közösségek identitásának alapját. Nyilvánvaló, hogy ha egy adott identitású közösség neki támadt egy másiknak, annak mindig volt vallási színezete! De a vallás ilyen fajta felelősségét boncolgatni pont annyira értelmetlen, mint azt kutatni, hogy a fekete, vagy kék szemű emberek az erőszakosabbak?

    A mai időkben más az emberi közösségének identitásának alapja, pl ideológiák. És voltak ideológiai szembenállások? Ajjaj! A Francia-forradalomtól jóformán csak ezek jellemzik a háborúkat. De nem az adott ideológia a felelős itt sem a szembenállásért, hanem pusztán az, hogy az eltérő közösségeknek eltérő érdekeik vannak, amelyek szükségszerűen vezetnek konfliktusokhoz.
    Ennyi.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2017.05.23. 17:27:04
  • Irasidus
    #70
    " "mi az élet célja a világmindenségben" pedig nem."

    Dehogynem. Az analitikus filozófia (AF) szempontból lehet vizsgálni, nyelvészeti szempontból, és biológiai szempontból. Nyelvészeti szempontból a kérdés hibás, hiszen megszemélyesítek egy fogalmat, ami annyira értelmes kérdés mint, mi egy csésze kávé értelme? AF szempontból, mivel az életben az "x értelme" kifejezés általában x következményeit, vagy x jelentőségét, vagy x figyelemre méltó részét stb. jelenti, így amikor az élet értelme, mint fogalom "x"-szel egyezik, az "x értelme" kifejezésben az állítás visszahatóvá válik, és emiatt képtelenséggé, vagy arra a tényre vonatkozik, hogy a biológiai élet szükséges ahhoz, hogy értelme legyen az életnek. Biológiai szempontból, az élet célja a reprodukció, és túlélés, és az életednek te magad adsz célt (ha van elég esze az embernek). Nos, ez három tudomány volt, bár valóban ebből csak egy természettudomány, de azért nem kellene a bölcsészetet ennyire lenézni, az is tudomány, a szó legszorosabb értelmében...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.23. 17:20:42
  • asgh
    #69
    Pontosítok: "tudományosan nem megválaszolható" helyett "tudományosan nem értelmezhető".

    A "hogyan alakult ki az élet" kérdés természettudományosan értelmezhető, a "mi az élet célja a világmindenségben" pedig nem.

    Ettől még lehet a "mi az élet célja a világmindenségben" kérdésre olyan választ adni, ami nélkülözi bármilyen isten vagy akármi létezését, de az a válasz is hitbeli meggyőződésen és nem természettudományos érvelésen alapul.
  • Irasidus
    #68
    "Az ateisták azt állítják, hogy a tudományosan nem megválaszolható kérdések eleve értelmetlenek, azokkal nem lehet érdemben foglalkozni, legfeljebb a kérdést felvető személyt lehet pszichológiai vizsgálat alá vetni. Ez az álláspont viszont ugyanúgy belső, személyes, hitbéli meggyőződésen alapul, mint bármilyen vallás."

    Az ateizmusnak többféle ága van, ráadásul sokszor olyan istenellenes és agnosztikus, vagy aufklerizmus nézeteket is ide sorolnak (ma már) ami nem szerves része! Tehát az ateizmus egy gyűjtőfogalom lett, így ilyet állítani egy mondatban, hogy mit is mond, hamis és téves. Ráadásul olyat sem állít az ateizmus. hogy "tudományosan nem megválaszolható kérdés értelmetlen", hiszen maga az ateizmus is egy filozófiai irányzat volt valamikor, és ugyebár a filozófia nem csak azzal foglyozik ami megválaszolható. Másrészt jelenleg is több természettudományos kérdés van, amit nem tudunk megválaszolni, akkor azok nem léteznek, ne foglalkozzunk vele? Na, ugye. És végül a meggyőződés, feltételezés, sejtés nem egyenlő a hittel, bár nagyon tetszetős érv, hogy mindent egy kalap alá vegyünk, de azért nem kellene ennyire elmenni nyelvbűvészkedés irányba.

    És még egy, ha valami szubjektív az eleve nem a valóságról szól, hanem arról, hogy mit gondolunk, mit érzünk. Ilyen kérdésekkel foglakozik a pszichológia, és nem a betegségekre gondolok, ami szintén tudomány. A kérdés, az, hogy a belső fantáziavilágot miért akarja valaki valóságosnak tekinteni? Mert csak?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.23. 16:43:06
  • asgh
    #67
    A tudomány lényege a világ objektív, érzelmektől, egyéni értékrendtől független vizsgálata. Ezért a tudományos megközelítés bizonyos kérdések megválaszolására nem alkalmas.
    A dilemma tehát az, hogy a tudomány által nem vizsgálható kérdések egyáltalán legitim kérdéseknek tekinthetőek-e.
    Az ateisták azt állítják, hogy a tudományosan nem megválaszolható kérdések eleve értelmetlenek, azokkal nem lehet érdemben foglalkozni, legfeljebb a kérdést felvető személyt lehet pszichológiai vizsgálat alá vetni.
    Ez az álláspont viszont ugyanúgy belső, személyes, hitbéli meggyőződésen alapul, mint bármilyen vallás.
  • Venator
    #66
    Hogy itt mindenki milyen kurva okos...

    Olvassatok csak szépen vissza a kommentek között. Olyan vallásháborút csináltok itt, hogy csak na. Kaptok egy fegyvert még ölni is fogjátok egymást. Ti vagytok az élő példája a problémának.
  • Ender Wiggin
    #65
    Azok a számok nem nagyon stimmelnek. A dzsihád Indiában 80-100 millió halálhoz vezetett.
  • ostoros
    #64
    Nem érdekel a kérdés. Egy kicsit sem. Ez az ateisták gumicsontja.
    Egyébként van egy olyan kategória, amit úgy hívnak, hogy agnosztikus. Ők azt mondják, hogy Isten léte vagy nem léte nem megismerhető. (Statisztikákban külön számolják őket az USA-ban, és TÖBBEN vannak, mint az ateisták)
    Na, róluk elhiszem, hogy nem érdekli őket Isten. Az ateistákról meg nem, hiszen ez a fixa ideájuk.

    A papok meg sosem dolgoztak, mi? Ilyet tényleg csak a legtudatlanabb ember állíthat.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2017.05.23. 01:11:32
  • Gyuszopapa
    #63
    Mert szerinted van isten?Tegyük fel van.Istenként,mindenhatóként képes volt az évezredek alatt végignézni a több 100 milliónyi ártatlan ember köztük gyerekek nök kiírtását.Ha ezt végignézte és nem tett semmit mert nem tudott tenni ellene akkor nem isten.Mert az isten mindenható és bármit tehetne.Ha tudna tenni valamit és így sem tett akkor szerintem egy rossz isten érzéketlen bunkó paraszt.
    Mert én istenként nagyon szégyelném magam ha ezeket a dolgokat nem akadályoztam volna meg ha tehettem volna.
    Nem kell mindenkit leateistázni aki nem gyakorol valamilyen vallást.Mert attól még hihetek bármiben hogy úgy gondolom hogy nincs egy mindenható természetfeletti lény.Hihetek egy jó világban ahol nem gyilkolásszák halomra egymást az emberek.Hiszek abban hogy minden reggel fel kel a nap és este lenyugszik és ez biztos.De ti tudjátok hogy amit mondanak a vallási vezetők vagy le van írva a vallási könyvekben az jó-e biztos úgy van-e.Nekem ne mondják már meg hogy miben higgyek.Pont ez a vallások lényege.
    Elég csak a kereszténységre gondolni.Ezt csinálhatsz azt csinálhatsz.Ne egyek egy jót ne keféljek egy jót mert az már bün.Bünös vagy ezért bünös vagy azért.
    Inkább ez egy jó üzlet vagy vállalkozás.Miért? A papok sosem dolgoztak csak szedték be az adókat akinek ez nem tetszett azt mágjára ítélték boszorkányság és egyéb indokkal.Gyorsan elintéztek mindenkit akinek nem tetszett a dolog.
  • ostoros
    #62
    Egyébként, ha már felmerült:
    https://qph.ec.quoracdn.net/main-qimg-078d663bfda02fc8d8a010d173fe2b97-c
  • ostoros
    #61
    Tökéletesen igaz. Az ateizmus is vallás. Csak olyan vallás, amelyben az istenségek számát nullára redukálták.
    De ezen túl miben különbözik?
    Az egyetlen magyarázatnak tartja magát, amely felette áll minden más világképnek és ezért felsőbbrendű? Igen.
    Üldözi azokat akik nem értenek vele egyet? Üldözi.
    Próbálja terjeszteni saját felfogását? Próbálja.
    Követői toleránsabbak a vallásokkal, mint azok egymással? Nem.
    Akkor miről beszélünk?
    Lényegét tekintve nem más mint a vallások. Ugyanúgy cselekszik, ugyanúgy működik, sőt, ugyanúgy érvel...
  • ostoros
    #60
    Na ugye :)