Mindössze 10 percig tartott a repülés, mégis nagy jelentőséggel bírt, mivel ez volt az első kizárólag hidrogénnel hajtott repülőgép magasba emelkedése.

A kísérleti drón környezetbarát szilárd tüzelőanyaggal, úgynevezett pellettel működik, ami égéskor csupán vízpárát bocsát ki, emellett ez az üzemanyag háromszor könnyebb, mint a lítium-akkus megoldás. Egy nap a technológiával könnyebbé és tisztábbá tehetik a kereskedelmi repülést is. "Az ötlet egyszerű volt, rakjunk szilárd halmazállapotú hidrogént egy drónba és repüljünk vele - a megvalósítás azonban ennél trükkösebb" - mondta Phil Anderson, a Skót Tengerészeti Tudományok Szövetségének műszaki vezetője, az ötlet egyik kivitelezője.

Miután az elektromos autók elhomályosították a hidrogén meghajtású járművek ötletét, az elv már el sem jutott igazán a repüléshez. Voltak azért kísérletek, mint az Airbus hatalmas folyékony hidrogén tartályokkal felszerelt Cryoplane projektje, ami - mint a neve is mutatja - extrém alacsony hőmérsékletet is igényelt azon túl, hogy a tartályok túl nagynak bizonyultak. A hidrogén gázként történő tárolása szintén nem nevezhető hatékonynak.

Az új rendszer - amit a brit Cella cég tervezett - körülbelül száz szilárd pelletet használ, melyeket egyetlen "patronba" csomagoltak. Az 1 négyzetcentiméteres. vegyianyagokkal kezelt pelletek hő hatására hidrogénáramlást hoznak létre, a keletkező gázt pedig egy üzemanyagcella elektromossággá alakítja, ami a drón rotorját táplálja. Egy polimer alkalmazásával a hidrogén kibocsátás egészen alacsony hőmérsékleten is létrehozható.

A próbarepülés azon túl, hogy csak 10 percig tartott, 80 méteres magasságig emelte a kis repülőalkalmatosságot, bár a fedélzeten lévő üzemanyag mennyiség akár két óra repüléshez is elegendő lett volna. Anderson a drón jövőbeli változatát környezeti és éghajlati megfigyelésekhez szeretné felhasználni az északi sarkvidék és az Atlanti-óceán északi területeinek vizsgálatához. Mivel a gép könnyebb az akkumulátorral működtetett társainál, ezért tovább képes repülni, illetve tisztább is a környezetre nézve. "A lényeg, hogy csupán vízpárát bocsát ki" - mondta Anderson. "Legtöbb vizsgálatunk nyomgázok után kutat, ezért nem engedhetünk meg magunknak semmilyen szennyezést."


Mivel a drónon a légcsavar az egyetlen mozgó alkatrész, nem érzékeny az úgynevezett karburátorjegesedésre sem, ami gondot okoz a nagy hidegekben való repülésnél. A megoldás azonban nem csak kis drónoknál alkalmazható, hosszabb távon a városi autók és akár a kereskedelmi repülőgépek esetében is használható lehet, állítja Anderson. "Ez az első lépés" - tette hozzá a Cella ügyvezető igazgatója, Stephen Bennington, aki cégével már együttműködésben van a francia Safran repülési vállalattal a pellet hajtású üzemanyag cellák előállításával kapcsolatban, melyek pótlólagos energiaforrásokként szolgálnak majd a repülőgépeknél, első lépésben csupán a repülés közbeni szórakoztató eszközök és a világítás működtetéséhez.

Egy másik változatuk teljes egészében szakít a patronos megoldással és milliméteres pelleteket pumpál a rendszerbe, gyakorlatilag a folyékony üzemanyag mintájára. "Ha sikerül megvalósítaniuk azt, amit állítanak, akkor sokkal nagyobb kereskedelmi terük lesz, mint pusztán a drónok" - értékelte az eddigi eredményeket Missy Cummings, az amerikai Duke Egyetem szakértője. "A tényleges válasz azonban a következő lépéseikből derül majd ki."