Az együttműködés révén 2020-ban indul a víz után kutató szonda, ezt követné a gyarmatosítás.

Érdekes anyag látott napvilágot a BBC oldalán, amelyet exkluzív értesülésként jellemeztek. Ebben az európai és orosz közreműködéssel kialakítandó Luna 27 küldetés részleteit ecsetelik, a célokkal és a várható előnyökkel egyetemben.

Az ESA és a Roszkozmosz ugyanis a fenti néven indítaná útnak a Hold gyarmatosításának lassú folyamatát, amelyet az orosz illetékesek elengedhetetlennek, mi több szükségesnek tartanak a 21. században. Talán nem véletlenül, hiszen annak idején lemaradtak erről, az amerikaiak négy expedícióját nem követte szovjet válasz, mivel addigra nyilvánvalóvá vált az egyre tetemesebbé váló lemaradás. Most nemzetközi, pontosabban európai közreműködéssel pótolnák ezt be, az első lépésben egy szondával, amelyet további küldetések követnének.


A Luna 27 2020-ban indulna útnak (már amennyiben 2016-ban az európai miniszterek is rábólintanak a tervre), feladata pedig a déli sarki régióban a vízjég utáni kutatás lenne. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megteremtsék a hosszabb jelenlét feltételeit, márpedig a távlati cél nem pusztán a leszállás, hanem a holdbázis kiépítése és üzemben tartása, természetesen emberi személyzettel. Ebből tudományos és gazdasági előnyök is fakadhatnak, hiszen a megfigyelések mellett immár a különböző ásványok kitermelése és felhasználása is lehetőségként merül fel, és míg az oroszok (várhatóan) a rakétát biztosítanák, az ESA a maga részéről a Philae landolóhoz hasonló ProSPA minilabort küldené a Holdra, hogy a különböző vegyületek után kutasson.

Az amerikaiak eközben cubesat-ok révén folytatnák a kutatást, míg Kína a Hold távoli oldalán landolna.