Gyurkity Péter
Sokkal kisebb a távoli galaxisok száma
Erre az eredményre jutott egy új kutatás, amely nagyságrendekkel kisebb számot kapott.
A Hubble űrteleszkóp felhasználásával a csillagászok számára új terület nyílt meg, hiszen ezzel lehetővé vált a távoli múltba való visszatekintés, és egyben hozzávetőleges képet alkothattunk arról, hogy a világegyetemben mennyi távoli, általunk nem igazán, vagy csak nagyon nehezen látható galaxis helyezkedhet el. Most egy új anyag kérdőjelezi meg a korábbi eredményeket.
A Michigan Állami Egyetem professzorai egy szuperszámítógép segítségével igyekeztek pontosabb becslést készíteni az univerzumban fellelhető távoli halvány galaxisok valószínű számáról, ennek során pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a korábbi adatok valószínűleg jelentős mértékben túllőttek a valós számon. Munkájukban megkérdőjelezik azt a korábbi feltételezést, hogy a távoli halvány galaxisok száma akár száz-, netán ezerszerese lehet az általunk látható példányok összességének, ehelyett pedig azt állítják, hogy a két csoport között különbség nagyjából tízszeres lehet.
Természetesen a most közzétett dokumentum is becslésekre, illetve számítógépes szimulációra támaszkodik, tekintettel arra, hogy általunk nem látható, igencsak távoli galaxisokról van szó. A kutatócsoport az NSF Blue Waters névre keresztelt szuperszámítógépén futtatta le a modellt, hogy megvizsgálják a galaxisok korai formálódását, illetve a gravitáció és a sugárzás révén egymásra gyakorolt hatásukat. A szimuláció során nem láttak exponenciális robbanást a halvány galaxisok számában, ez viszonylag stabilnak mutatkozott, ami élesen ellentmond a korábbi modellek által felvázolt gyors növekedésnek.
Mivel a Hubble révén csak a jéghegy csúcsát látjuk, a 2018-ban fellövendő James Webb űrteleszkóp nagy segítséget jelent majd a pontosabb modellek felvázolásában, illetve a most kapott eredmények visszaigazolásában.
A Hubble űrteleszkóp felhasználásával a csillagászok számára új terület nyílt meg, hiszen ezzel lehetővé vált a távoli múltba való visszatekintés, és egyben hozzávetőleges képet alkothattunk arról, hogy a világegyetemben mennyi távoli, általunk nem igazán, vagy csak nagyon nehezen látható galaxis helyezkedhet el. Most egy új anyag kérdőjelezi meg a korábbi eredményeket.
A Michigan Állami Egyetem professzorai egy szuperszámítógép segítségével igyekeztek pontosabb becslést készíteni az univerzumban fellelhető távoli halvány galaxisok valószínű számáról, ennek során pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a korábbi adatok valószínűleg jelentős mértékben túllőttek a valós számon. Munkájukban megkérdőjelezik azt a korábbi feltételezést, hogy a távoli halvány galaxisok száma akár száz-, netán ezerszerese lehet az általunk látható példányok összességének, ehelyett pedig azt állítják, hogy a két csoport között különbség nagyjából tízszeres lehet.
Természetesen a most közzétett dokumentum is becslésekre, illetve számítógépes szimulációra támaszkodik, tekintettel arra, hogy általunk nem látható, igencsak távoli galaxisokról van szó. A kutatócsoport az NSF Blue Waters névre keresztelt szuperszámítógépén futtatta le a modellt, hogy megvizsgálják a galaxisok korai formálódását, illetve a gravitáció és a sugárzás révén egymásra gyakorolt hatásukat. A szimuláció során nem láttak exponenciális robbanást a halvány galaxisok számában, ez viszonylag stabilnak mutatkozott, ami élesen ellentmond a korábbi modellek által felvázolt gyors növekedésnek.
Mivel a Hubble révén csak a jéghegy csúcsát látjuk, a 2018-ban fellövendő James Webb űrteleszkóp nagy segítséget jelent majd a pontosabb modellek felvázolásában, illetve a most kapott eredmények visszaigazolásában.