Gyurkity Péter

Sokkal kisebb a távoli galaxisok száma 

Erre az eredményre jutott egy új kutatás, amely nagyságrendekkel kisebb számot kapott.

A Hubble űrteleszkóp felhasználásával a csillagászok számára új terület nyílt meg, hiszen ezzel lehetővé vált a távoli múltba való visszatekintés, és egyben hozzávetőleges képet alkothattunk arról, hogy a világegyetemben mennyi távoli, általunk nem igazán, vagy csak nagyon nehezen látható galaxis helyezkedhet el. Most egy új anyag kérdőjelezi meg a korábbi eredményeket.

A Michigan Állami Egyetem professzorai egy szuperszámítógép segítségével igyekeztek pontosabb becslést készíteni az univerzumban fellelhető távoli halvány galaxisok valószínű számáról, ennek során pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a korábbi adatok valószínűleg jelentős mértékben túllőttek a valós számon. Munkájukban megkérdőjelezik azt a korábbi feltételezést, hogy a távoli halvány galaxisok száma akár száz-, netán ezerszerese lehet az általunk látható példányok összességének, ehelyett pedig azt állítják, hogy a két csoport között különbség nagyjából tízszeres lehet.

Természetesen a most közzétett dokumentum is becslésekre, illetve számítógépes szimulációra támaszkodik, tekintettel arra, hogy általunk nem látható, igencsak távoli galaxisokról van szó. A kutatócsoport az NSF Blue Waters névre keresztelt szuperszámítógépén futtatta le a modellt, hogy megvizsgálják a galaxisok korai formálódását, illetve a gravitáció és a sugárzás révén egymásra gyakorolt hatásukat. A szimuláció során nem láttak exponenciális robbanást a halvány galaxisok számában, ez viszonylag stabilnak mutatkozott, ami élesen ellentmond a korábbi modellek által felvázolt gyors növekedésnek.

Mivel a Hubble révén csak a jéghegy csúcsát látjuk, a 2018-ban fellövendő James Webb űrteleszkóp nagy segítséget jelent majd a pontosabb modellek felvázolásában, illetve a most kapott eredmények visszaigazolásában.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #16
    "Az első ezred másodpercben. "

    Itt nem az elméleti mikro-feketelyukakról van szó, amik ráadásul nem is élhették volna meg a nagy tömegű feketelyukak születésének időszakát, mert előbb elpárologtak volna. Ez elmélet, nincs rá bizonyíték. Viszont a szupermasszív feketelyukaka van bizonyíték, amik a kezdeti sűrű hidrogéngáz összehúzódásával keletkeztek, akárcsak a csillagok - csakhogy akkoriban a gázsűrűség olyan nagy volt, hogy továbbra is szívták magukba az anyagot, míg össze nem roskadt, és feketelyukká nem váltak, és még ekkor is növelték a tömegüket.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.09. 16:06:34
  • VolJin #15
    Feketelyukak kialakulhattak már az ősrobbanáskor is. Az első ezred másodpercben.
  • VolJin #14
    Ez az ami nekem újdonság.
  • gforce9 #13
    Te idióta, miért nem húzol vissza oda ahol vevők a marhaságaidra? 50x cáfolták már a marhaságaidat, miért nem húzol el a fenébe, mondjuk egy olyan fórumra ahol a gyíkemberekben is hisznek? Ott talán elhinnék a sületlenségeid.
  • Astrojan #12
    A sötét anyag molekuláris hidrogén, a galaxisok csontváza, erre "fagyott" ki a hidrogén..

    Szép, okos gondolat. Emlékeztetnélek, hogy a faktor 15 nem egyenlő 15%-al.

    Fekete lyukak hogyan tudnának kialakulni anélkül, hogy a hidrogénfelhőkből előzőleg csillagok alakultak volna ki, he ?

    "..hidrogén ..felhőkben, amit valamilyen folyamat galaxisokká formál.."

    Ez a valamilyen folyamat a nyomó gravitáció, a gravitonok óriási nyomóereje.
  • Irasidus #11
    Mint írtam nem 10 milliárd éve, és nem egy időben következtek be. 500 millió év
  • VolJin #10
    Én is ezt a két elméletet ismerem, de mindkettő lényege az, hogy ezek a folyamatok már tízmilliárd éve végbementek.
  • Irasidus #9
    Ezt hívják predikciónak, szimulálnak és az eredményt összevetik majd a valóssággal. A kérdés jó, valóban a kezdeti felítéltek érdekesek, de csillagászati előképzettség nélkül reménytelen megérteni.

    "Tényleg: mi a helyzet azzal a Nagy Áramlással? Évtizedekkel ezelőtt asszem Nagy Attraktor néven olvashattam ugyanerről(?) "

    Az, hogy Malmquist torzítás vagy elfogultság eredménye volt, nem valós.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.08. 13:23:29
  • Irasidus #8
    "Mi az amitől egy galaxis keletkezni tud?"

    A sötét anyag tömege a galaxisok csontváza, erre "fagyott" ki a hidrogén és koncentrálódik ma is az anyag, nem összevissza. Ezt a strukturális eloszlást nagyon nagy léptékben meg lehet figyelni. Viszont a galaxiskeletkezés részletei nem tisztázott dolog, úgy is mondhatnám Nobel-díjjas kérdés. Az egyik elmélet szerint kezdetekkor kialakult szupermassziv-fekete lyukak maguk köré gyűjtötték az anyagot, és kialakultak az első kvazárok, blazárok, rádiógalaxisok, amik heves születés és csillagkeletkezés után felvették a mai formájukat. A másik elmélet szerint a hatalmas hidrogénfelhők igen lassan kezdtek összehúzódni - néhány száz millió éves folyamat során - míg végül kialakultak a jól ismert spirálforma. Mindkét elméletre vannak megfigyelések, szóval egy olyan is elképzelhető, hogy többféle folyamat során keletkezhettek.

    "Most komolyan van arra elmélet, hogy a galaxisok a galaxisok közötti tér anyagából akár most is kialakulhatnak? "

    Az ismeret legfiatalabb galaxisok 500 millió éve keletkeztek. Tehát keletkeznek, mivel a hidrogén nem összevissza helyezkedik el a világegyetemben, hanem felhőkben, amit valamilyen folyamat galaxisokká formál...
  • VolJin #7
    Mi az amitől egy galaxis keletkezni tud?

    Az anyag a gravitációtól összehúzódik. Kétlem, hogy a galaxisközi tér köbkilométerenként három (vagy tökmindegy mennyi) hidrogénatommal erre képes lenne.
    Csak azt tudtam eddig elképzelni, hogy az ősrobbanás egyenetlensége folytán a kezdetek kezdetekor volt olyan anyagsűrűség, hogy annyi anyag legyen egy helyen, amiből galaxis alakulhat ki. Azóta a galaxisütközések miatt a számuk csak csökkenhetett.

    Most komolyan van arra elmélet, hogy a galaxisok a galaxisok közötti tér anyagából akár most is kialakulhatnak?