Gyurkity Péter
Szomszédaik fojtják meg a galaxisokat
Erre utal egy friss kutatás, amely szerint a halott galaxisok a szükséges gázokból fogynak ki.
A csillagászoknak az utóbbi évtizedekben bőven volt idejük megfigyelni az Univerzumban található különböző galaxisokat, ezek között pedig halott példányokra is akad példa. Utóbbiak a jelek szerint a csillagok születéséhez szükséges gázokból fogynak ki, azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy ez pontosan miért következik be.
Fontos megjegyezni, hogy halottnak azon csoportosulásokat tekintjük, amelyekben leállt a csillagképződés, vagyis már nem keletkeznek újabb példányok, illetve a folyamat annyira lelassult, hogy az újonnan megszülető csillagok száma erősen konvergál a nullához. Ilyen galaxisokból a jelenleg rendelkezésre álló katalógusban is bőven akad, a szakemberek számára pedig izgalmas kérdés a folyamat részleteinek feltárása, valamint az azt kiváltó okok tisztázása. A Nature magazinban közzétett tanulmány szerint a galaxisok halálának közvetlen oka az azokban eredetileg megtalálható, a csillagképződéshez elengedhetetlen hidrogén és hélium eltűnése, ami megakadályozza a nehezebb elemekké való átalakulást.
Márpedig a kozmikus csillaggyárakban éppen erre lenne szükség, az említett hidrogén és hélium ugyanis a csillagászati értelemben vett fémekké, vagyis náluk nehezebb elemekké alakul át. Az élő, erős folyamatot felmutató galaxisok esetében a tanulmány készítői viszonylag egyenlő megoszlást mutattak ki az említett gázok és a nehezebb elemek között, a halottnak tekintett galaxisok esetében azonban hiányoznak a gázok, vagyis mintha a folyamat eleje szakadna meg, megakadályozva ezzel annak végbemenetelét. Értékelésük szerint a galaxisok gyakorlatilag megfulladnak, azt azonban még nem tudjuk, hogy ezt pontosan mi váltja ki.
A lehetséges jelöltek között jelennek meg a nagyobb szomszédok, amelyek valószínűleg elszívják ezen gázokat. A Tejútrendszer és az Androméda-galaxis párosa ideális példának tűnhet, azonban jelenleg mindketten bőven gyártanak új csillagokat, vagyis még nem tudni, hogy melyikük fogja megfojtani kozmikus szomszédját.
A csillagászoknak az utóbbi évtizedekben bőven volt idejük megfigyelni az Univerzumban található különböző galaxisokat, ezek között pedig halott példányokra is akad példa. Utóbbiak a jelek szerint a csillagok születéséhez szükséges gázokból fogynak ki, azt azonban még mindig nem tudjuk, hogy ez pontosan miért következik be.
Fontos megjegyezni, hogy halottnak azon csoportosulásokat tekintjük, amelyekben leállt a csillagképződés, vagyis már nem keletkeznek újabb példányok, illetve a folyamat annyira lelassult, hogy az újonnan megszülető csillagok száma erősen konvergál a nullához. Ilyen galaxisokból a jelenleg rendelkezésre álló katalógusban is bőven akad, a szakemberek számára pedig izgalmas kérdés a folyamat részleteinek feltárása, valamint az azt kiváltó okok tisztázása. A Nature magazinban közzétett tanulmány szerint a galaxisok halálának közvetlen oka az azokban eredetileg megtalálható, a csillagképződéshez elengedhetetlen hidrogén és hélium eltűnése, ami megakadályozza a nehezebb elemekké való átalakulást.
Márpedig a kozmikus csillaggyárakban éppen erre lenne szükség, az említett hidrogén és hélium ugyanis a csillagászati értelemben vett fémekké, vagyis náluk nehezebb elemekké alakul át. Az élő, erős folyamatot felmutató galaxisok esetében a tanulmány készítői viszonylag egyenlő megoszlást mutattak ki az említett gázok és a nehezebb elemek között, a halottnak tekintett galaxisok esetében azonban hiányoznak a gázok, vagyis mintha a folyamat eleje szakadna meg, megakadályozva ezzel annak végbemenetelét. Értékelésük szerint a galaxisok gyakorlatilag megfulladnak, azt azonban még nem tudjuk, hogy ezt pontosan mi váltja ki.
A lehetséges jelöltek között jelennek meg a nagyobb szomszédok, amelyek valószínűleg elszívják ezen gázokat. A Tejútrendszer és az Androméda-galaxis párosa ideális példának tűnhet, azonban jelenleg mindketten bőven gyártanak új csillagokat, vagyis még nem tudni, hogy melyikük fogja megfojtani kozmikus szomszédját.