Balázs Richárd
Idegen csillag haladt át a Naprendszeren
Egy nemzetközi csillagász csapat tagjainak egybehangzó véleménye szerint idegen csillag haladt át a Naprendszeren mindössze 70.000 évvel ezelőtt. A csillag az Oort-felhőn haladt át, ezzel jóval közelebb került hozzánk, mint legközelebbi csillagszomszédaink.
A csillagászok által vörös törpeként azonosított csillag legközelebbi szomszédunk, a Proxima Centauri távolságának ötödére közelítette meg a Napot, végigszántva a Naprendszer külső területeit. Az eset érdekessége, hogy a Scholz-csillagnak nevezett objektum nem egyedül érkezett, utazása során egy barna törpe kísérte. Mindkét objektum kiégett csillag, melyek már nem rendelkeztek megfelelő tömeggel a fúzió beindításához magjaikban.
A halvány Scholz-csillag pályájának megfigyeléseiből derült ki, hogy 70.000 évvel ezelőtt a kozmikus betolakodó 0,8 fényévre közelítette meg a Napot, a fentebb összehasonlításként említett Proxima Centauri 4,2 fényévre található.
Az Astrophysical Journal Letters szaklapban publikált tanulmányukban az Eric Mamajek által vezetett csillagász csapat 98 százalékos bizonyossággal jelentette ki, hogy a Scholz-csillag áthaladt a Naprendszer peremén elhelyezkedő "külső Oort-felhőn", melyben üstökösök milliárdjai találhatók. Ez a terület olyan, mint egy gömb alakú burok, körülbelül 100.000 csillagászati egység (CSE) távolságban körülölelve a Naprendszert.
A csillag pályájának meghatározásához a kutatóknak két információra volt szükségük: a csillag látóirányú, vagyis radiális sebességére, valamint a csillag pályamenti, tangenciális sebességére. A Scholz-csillag jelenleg 20 fényévre van tőlünk, ami még mindig viszonylag közelinek nevezhető. Ugyanakkor nagyon lassú tangenciális mozgást tanúsított egy ilyen közeli csillaghoz képest, mely szerint vagy éppen csak távolodóban van tőlünk, vagy hamarosan egy jövőbeli találkozásra lehet számítani. A radiális sebesség megerősítette, hogy a csillag távolodik, visszakövetve mozgását megállapították, hogy mindössze 70.000 év telt el a Naprendszerben tett látogatása óta.
Az Oort-felhőn való áthaladás elvileg jókora gravitációs zűrzavart okozhatott a peremvidék üstököseinek pályájában, a belső-Naprendszer felé irányítva azokat. Dr. Mamajek, az amerikai Rochester Egyetem tudósa szerint azonban "elhanyagolható" a Scholz-csillag hatása. "Üstökösök milliárdjai vannak az Oort-felhőben és valószínűleg többet is megzavart ez az objektum" - nyilatkozott a BBC News-nak. "Eddig azonban valószínűtlennek tűnik, hogy ez a csillag valójában jelentős üstökös-záport gerjesztett volna"
Az áthaladó csillag hatása a csillag tömegétől, sebességétől és közelségétől függ. A legrosszabb ilyen szempontból egy lassan mozgó, nagytömegű csillag, ami megközelíti a Napot. A Scholz-csillag viszonylag közel került, a bináris rendszernek azonban alacsony volt a tömege és gyorsan is haladt, melyek következtében nem gyakorolhatott különösebb hatást az Oort-felhőre.
Bár eddig ez volt a legkisebb távolságú ismert csillagáthaladás, Mamajek szerint nem lehet ritka, hogy idegen csillagok közelítsék meg a Napot. Véleménye szerint 100.000 évente kerülhet sor hasonló eseményekre. A Scholz-csillag által produkált kis távolságú áthaladás azonban ennél jóval ritkább, átlagosan 9 millió évente fordulhat elő. "Ez egy kissé különös véletlen, hogy sikerült elcsípnünk egy ilyen közel elhaladó példányt" - tette hozzá.
A csillagászok által vörös törpeként azonosított csillag legközelebbi szomszédunk, a Proxima Centauri távolságának ötödére közelítette meg a Napot, végigszántva a Naprendszer külső területeit. Az eset érdekessége, hogy a Scholz-csillagnak nevezett objektum nem egyedül érkezett, utazása során egy barna törpe kísérte. Mindkét objektum kiégett csillag, melyek már nem rendelkeztek megfelelő tömeggel a fúzió beindításához magjaikban.
A halvány Scholz-csillag pályájának megfigyeléseiből derült ki, hogy 70.000 évvel ezelőtt a kozmikus betolakodó 0,8 fényévre közelítette meg a Napot, a fentebb összehasonlításként említett Proxima Centauri 4,2 fényévre található.
Az Astrophysical Journal Letters szaklapban publikált tanulmányukban az Eric Mamajek által vezetett csillagász csapat 98 százalékos bizonyossággal jelentette ki, hogy a Scholz-csillag áthaladt a Naprendszer peremén elhelyezkedő "külső Oort-felhőn", melyben üstökösök milliárdjai találhatók. Ez a terület olyan, mint egy gömb alakú burok, körülbelül 100.000 csillagászati egység (CSE) távolságban körülölelve a Naprendszert.
A csillag pályájának meghatározásához a kutatóknak két információra volt szükségük: a csillag látóirányú, vagyis radiális sebességére, valamint a csillag pályamenti, tangenciális sebességére. A Scholz-csillag jelenleg 20 fényévre van tőlünk, ami még mindig viszonylag közelinek nevezhető. Ugyanakkor nagyon lassú tangenciális mozgást tanúsított egy ilyen közeli csillaghoz képest, mely szerint vagy éppen csak távolodóban van tőlünk, vagy hamarosan egy jövőbeli találkozásra lehet számítani. A radiális sebesség megerősítette, hogy a csillag távolodik, visszakövetve mozgását megállapították, hogy mindössze 70.000 év telt el a Naprendszerben tett látogatása óta.
Az Oort-felhőn való áthaladás elvileg jókora gravitációs zűrzavart okozhatott a peremvidék üstököseinek pályájában, a belső-Naprendszer felé irányítva azokat. Dr. Mamajek, az amerikai Rochester Egyetem tudósa szerint azonban "elhanyagolható" a Scholz-csillag hatása. "Üstökösök milliárdjai vannak az Oort-felhőben és valószínűleg többet is megzavart ez az objektum" - nyilatkozott a BBC News-nak. "Eddig azonban valószínűtlennek tűnik, hogy ez a csillag valójában jelentős üstökös-záport gerjesztett volna"
Az áthaladó csillag hatása a csillag tömegétől, sebességétől és közelségétől függ. A legrosszabb ilyen szempontból egy lassan mozgó, nagytömegű csillag, ami megközelíti a Napot. A Scholz-csillag viszonylag közel került, a bináris rendszernek azonban alacsony volt a tömege és gyorsan is haladt, melyek következtében nem gyakorolhatott különösebb hatást az Oort-felhőre.
Bár eddig ez volt a legkisebb távolságú ismert csillagáthaladás, Mamajek szerint nem lehet ritka, hogy idegen csillagok közelítsék meg a Napot. Véleménye szerint 100.000 évente kerülhet sor hasonló eseményekre. A Scholz-csillag által produkált kis távolságú áthaladás azonban ennél jóval ritkább, átlagosan 9 millió évente fordulhat elő. "Ez egy kissé különös véletlen, hogy sikerült elcsípnünk egy ilyen közel elhaladó példányt" - tette hozzá.