Gyurkity Péter
Máshol keletkeztek a kettős csillagok bolygói
A kettős csillagok által teremtett körülmények szinte kizárják, hogy bolygóik a közelben jöttek létre.
A kettős csillagrendszerek népszerű témának számítanak mind a csillagászok, mind pedig a tudományos fantasztikus művek írói között. Példaként merülhet fel a Tatooine a Csillagok Háborúja könyvekből és filmekből, de a való életben is bőven találunk ilyen rendszereket. Érdekes adalék tehát, hogy az ezen kettős csillagok körül keringő bolygók minden valószínűség szerint nem jelenlegi helyükön jöttek létre.
A Bristol Egyetem kutatói a napokban tették közzé vizsgálódásuk eredményét, amely szerint az eddig felfedezett 17 ilyen rendszerben a bolygók keletkezése a kettős csillagoktól jóval távolabb mehetett végbe. A szakemberek számítógépes szimuláción keresztül vizsgálták ezen bolygókat, így például Kepler-34 (AB)b-t, amely természetesen az azonos nevű űrtávcső révén állt rendelkezésükre, a projekt végére pedig egyértelművé vált, hogy a keletkezésre nem sok esély mutatkozik a bolygó jelenlegi tartózkodási helyén, ez ugyanis túlságosan közel van a két csillaghoz.
A kettős csillagok által teremtett környezet nem túl barátságos, az itt jelenlévő erős gravitációs hatások ugyanis a szilárd törmelékből álló korongban óriási ütközéseket idéznek elő, amely a bolygók fokozatos növekedése, felépülése helyett inkább a nagyobb darabok lecsiszolását, feldarabolását eredményezi. A szimulációban ezen gravitációs hatásokat, a fizikai ütközéseket, valamint egymillió kisebb-nagyobb "építőkockát" igyekeztek megjeleníteni, a kapott eredmény pedig szinte kizárja annak lehetőségét, hogy ilyen közel a csillagokhoz egy hosszú, fokozatos építkezési folyamat menjen végbe. Rögtön adódik tehát a következtetés, hogy a Kepler által megfigyelt rendszerekben a bolygók a csillagoktól jóval távolabb keletkeztek, netán kozmikus vándorként, egy másik rendszerből érkeztek oda.
A jelenleg ismert bolygók közül kivételt egyedül a Kepler-47 (AB)c képezhet, amely a többiekhez képest jóval távolabb van saját kettős csillagától, itt már valóban végbemehetett a lassú megszületés folyamata.
A kettős csillagrendszerek népszerű témának számítanak mind a csillagászok, mind pedig a tudományos fantasztikus művek írói között. Példaként merülhet fel a Tatooine a Csillagok Háborúja könyvekből és filmekből, de a való életben is bőven találunk ilyen rendszereket. Érdekes adalék tehát, hogy az ezen kettős csillagok körül keringő bolygók minden valószínűség szerint nem jelenlegi helyükön jöttek létre.
A Bristol Egyetem kutatói a napokban tették közzé vizsgálódásuk eredményét, amely szerint az eddig felfedezett 17 ilyen rendszerben a bolygók keletkezése a kettős csillagoktól jóval távolabb mehetett végbe. A szakemberek számítógépes szimuláción keresztül vizsgálták ezen bolygókat, így például Kepler-34 (AB)b-t, amely természetesen az azonos nevű űrtávcső révén állt rendelkezésükre, a projekt végére pedig egyértelművé vált, hogy a keletkezésre nem sok esély mutatkozik a bolygó jelenlegi tartózkodási helyén, ez ugyanis túlságosan közel van a két csillaghoz.
A kettős csillagok által teremtett környezet nem túl barátságos, az itt jelenlévő erős gravitációs hatások ugyanis a szilárd törmelékből álló korongban óriási ütközéseket idéznek elő, amely a bolygók fokozatos növekedése, felépülése helyett inkább a nagyobb darabok lecsiszolását, feldarabolását eredményezi. A szimulációban ezen gravitációs hatásokat, a fizikai ütközéseket, valamint egymillió kisebb-nagyobb "építőkockát" igyekeztek megjeleníteni, a kapott eredmény pedig szinte kizárja annak lehetőségét, hogy ilyen közel a csillagokhoz egy hosszú, fokozatos építkezési folyamat menjen végbe. Rögtön adódik tehát a következtetés, hogy a Kepler által megfigyelt rendszerekben a bolygók a csillagoktól jóval távolabb keletkeztek, netán kozmikus vándorként, egy másik rendszerből érkeztek oda.
A jelenleg ismert bolygók közül kivételt egyedül a Kepler-47 (AB)c képezhet, amely a többiekhez képest jóval távolabb van saját kettős csillagától, itt már valóban végbemehetett a lassú megszületés folyamata.