Gyurkity Péter
Születőben lévő hármas csillagrendszerre bukkantak
Csillagászok egy születőben lévő rendszert fedeztek fel, amely korai állapotát mutatja meg nekünk.
A National Radio Astronomy Observatory hivatalos oldalán jelent meg a közlemény, amely egy érdekes felfedezésről számolt be a napokban. Ebben arról olvashatunk, hogy egy hármas csillagrendszer korai stádiumát pillantották meg a kutatók, akik most először találtak bizonyítékot a formálódó csillagok gravitációs kötöttségére.
A tőlünk mintegy 800 fényévnyi távolságra található rendszerben egy hatalmas gázfelhőt figyeltek meg, amely az eddigi adatok alapján egy protocsillagot, valamint további három sűrűbb részt tartalmaz. Az érdekes formációból a csillagászok előrejelzése szerint három csillag marad majd meg, amely egy stabil rendszert alkotna, emlékeztetve a Csillagok Háborújából ismert Tatuin-rendszer kettős csillagára. Ma már tudjuk, hogy az ilyen és hasonló formációk meglehetősen gyakran fordulnak elő az univerzumban, mi több, ezek az ismert rendszerek mintegy felét teszik ki, ilyen korai stádiumban azonban még soha nem figyelték meg őket, így a bejelentés igazi érdekességeket tartogat a szakemberek számára.
Balra a születő csillagrendszer jelenlegi állapota, jobbra a 40 ezer év múlva várható kinézete
Első alkalommal figyelték meg például, hogy a születőben lévő csillagok már ilyen korai fázisban is gravitációs módon kötöttek, ami arra utal, hogy a gázfelhő rostjainak töredezése, fragmentációja valóban létrehozhat több csillagból álló rendszereket. Az alternatívák között eddig a gázfelhő magjának töredezése, valamint egy fiatal csillag körül keringő, korong alakot felvevő anyag fragmentációja szerepelt, ezekhez csatlakozik most az itt megfigyelt folyamat. A számítások szerint mindössze 40 ezer évre lesz szükség a csillagok kialakulásához, amelyek a Nap tömegének egytizedét, illetve egyharmadát mondhatják majd magukénak – a köztük lévő távolság a Nap-Föld táv 3- és 11-ezerszerese lesz.
A kutatók munkájuk során a Very Large Array (VLA) segítségével rögzítették a gázfelhőben megtalálható metánmolekulák által kibocsátott rádióhullámokat, így találták meg a töredezett részeket, míg a Green Bank Telescope (GBT) és a Hawaii-szigeteken található James Clerk Maxwell Telescope (JCMT) a Barnard 5 (B5) névre keresztelt felhő magjának tanulmányozásához járult hozzá.
A National Radio Astronomy Observatory hivatalos oldalán jelent meg a közlemény, amely egy érdekes felfedezésről számolt be a napokban. Ebben arról olvashatunk, hogy egy hármas csillagrendszer korai stádiumát pillantották meg a kutatók, akik most először találtak bizonyítékot a formálódó csillagok gravitációs kötöttségére.
A tőlünk mintegy 800 fényévnyi távolságra található rendszerben egy hatalmas gázfelhőt figyeltek meg, amely az eddigi adatok alapján egy protocsillagot, valamint további három sűrűbb részt tartalmaz. Az érdekes formációból a csillagászok előrejelzése szerint három csillag marad majd meg, amely egy stabil rendszert alkotna, emlékeztetve a Csillagok Háborújából ismert Tatuin-rendszer kettős csillagára. Ma már tudjuk, hogy az ilyen és hasonló formációk meglehetősen gyakran fordulnak elő az univerzumban, mi több, ezek az ismert rendszerek mintegy felét teszik ki, ilyen korai stádiumban azonban még soha nem figyelték meg őket, így a bejelentés igazi érdekességeket tartogat a szakemberek számára.
Balra a születő csillagrendszer jelenlegi állapota, jobbra a 40 ezer év múlva várható kinézete
Első alkalommal figyelték meg például, hogy a születőben lévő csillagok már ilyen korai fázisban is gravitációs módon kötöttek, ami arra utal, hogy a gázfelhő rostjainak töredezése, fragmentációja valóban létrehozhat több csillagból álló rendszereket. Az alternatívák között eddig a gázfelhő magjának töredezése, valamint egy fiatal csillag körül keringő, korong alakot felvevő anyag fragmentációja szerepelt, ezekhez csatlakozik most az itt megfigyelt folyamat. A számítások szerint mindössze 40 ezer évre lesz szükség a csillagok kialakulásához, amelyek a Nap tömegének egytizedét, illetve egyharmadát mondhatják majd magukénak – a köztük lévő távolság a Nap-Föld táv 3- és 11-ezerszerese lesz.
A kutatók munkájuk során a Very Large Array (VLA) segítségével rögzítették a gázfelhőben megtalálható metánmolekulák által kibocsátott rádióhullámokat, így találták meg a töredezett részeket, míg a Green Bank Telescope (GBT) és a Hawaii-szigeteken található James Clerk Maxwell Telescope (JCMT) a Barnard 5 (B5) névre keresztelt felhő magjának tanulmányozásához járult hozzá.