Gyurkity Péter
Megvan az eddigi legidősebb csillag
A második generációs csillag nagyon korán, az elődei által visszahagyott szupernóvákból jött létre.
Ausztrál egyetemi kutatók közölték a napokban, hogy sikerült megtalálniuk az eddig ismert legrégebbi csillagot, amely még az első generáció által visszahagyott szupernóvák anyagából jöhetett létre. Az ehhez hasonló csillagok nagyon ritkák az univerzumban, ezért alig néhányat ismerünk belőlük.
A szakemberek a csillagból érkező fény hullámhosszát vizsgálva igyekeztek megállapítani annak összetételét és ebből kiindulva felvázolni a valószínű életkort. Úgy vélik, hogy az ilyen felfedezések nagyon ritkák, mivel 60 millió csillagból mindössze 1 bizonyul ilyen korosnak, amivel besorolható a második generációba. Ezen második generáció kutatása azonban kiemelten fontos, mivel tagjai még az első generáció (a Napnál több tízszer, vagy akár több százszor nagyobb csillagok) által visszahagyott szupernóvák anyagából alakult, túlnyomórészt könnyű anyagokat tartalmaznak, vagyis a héliumnál nehezebb összetevő nemigen található meg bennük.
Amíg az első generáció példányai méretben nagyok és rövid életűek voltak, a második "sorozat" tagjai már jóval kisebbek, ezáltal pedig igen hosszú életkorral bírnak - ez akár a 13 milliárd évet is elérheti, míg Napunk mindössze 4,5 milliárd éves. Tanulmányozásukkal felmérhető, hogy pontosan miből álltak az elődök szupernóvái, ebből pedig következtethetünk születésük körülményeire, a univerzum akkor állapotára. Eddig például nem sikerült megállapítani, hogy ezen korai szupernóvák pontosan mennyi vasat tartalmaztak, mivel egyetlen csillag esetében sem tudták igazolni, hogy egyetlen robbanás anyagából született. A mostani példány viszont ilyennek tűnik, a kutatók szerint egy Napnál 60-szor nagyobb csillag robbanása után jött létre, amely után a fekete lyuk is visszamaradt.
Az eddig rendelkezésre álló információkból állítható, hogy a korai univerzumban meglehetősen gyakoriak voltak a szupernóvák, de még további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ezek következményeit pontosan felvázoljuk.
Ausztrál egyetemi kutatók közölték a napokban, hogy sikerült megtalálniuk az eddig ismert legrégebbi csillagot, amely még az első generáció által visszahagyott szupernóvák anyagából jöhetett létre. Az ehhez hasonló csillagok nagyon ritkák az univerzumban, ezért alig néhányat ismerünk belőlük.
A szakemberek a csillagból érkező fény hullámhosszát vizsgálva igyekeztek megállapítani annak összetételét és ebből kiindulva felvázolni a valószínű életkort. Úgy vélik, hogy az ilyen felfedezések nagyon ritkák, mivel 60 millió csillagból mindössze 1 bizonyul ilyen korosnak, amivel besorolható a második generációba. Ezen második generáció kutatása azonban kiemelten fontos, mivel tagjai még az első generáció (a Napnál több tízszer, vagy akár több százszor nagyobb csillagok) által visszahagyott szupernóvák anyagából alakult, túlnyomórészt könnyű anyagokat tartalmaznak, vagyis a héliumnál nehezebb összetevő nemigen található meg bennük. Amíg az első generáció példányai méretben nagyok és rövid életűek voltak, a második "sorozat" tagjai már jóval kisebbek, ezáltal pedig igen hosszú életkorral bírnak - ez akár a 13 milliárd évet is elérheti, míg Napunk mindössze 4,5 milliárd éves. Tanulmányozásukkal felmérhető, hogy pontosan miből álltak az elődök szupernóvái, ebből pedig következtethetünk születésük körülményeire, a univerzum akkor állapotára. Eddig például nem sikerült megállapítani, hogy ezen korai szupernóvák pontosan mennyi vasat tartalmaztak, mivel egyetlen csillag esetében sem tudták igazolni, hogy egyetlen robbanás anyagából született. A mostani példány viszont ilyennek tűnik, a kutatók szerint egy Napnál 60-szor nagyobb csillag robbanása után jött létre, amely után a fekete lyuk is visszamaradt.
Az eddig rendelkezésre álló információkból állítható, hogy a korai univerzumban meglehetősen gyakoriak voltak a szupernóvák, de még további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy ezek következményeit pontosan felvázoljuk.