18
-
halgatyó #18 Az idézett cikkből kiszámolható (20 fényévre van most, ennyit tett meg 70 ezer év alatt), hogy kb. 100 km/sec sebességgel mozog, ami nem különleges mértékű. Vagyis a teljesen normál objektumok között sem túl ritka az ilyen megközelítés -
halgatyó #17 Igen érdekes cikk, több szempontból is.
Például: vajon a Föld utóbbi mondjuk 3 milliárd éves történetében a) milyen gyakran, b) milyen méretű égitestek c) mennyire közelítették meg a Naprendszert, és ez milyen hatással lehetett a Föld (és a Naprendszer) alakulására? Vagyis a Földtörténeti elméletekben kell lennie egy biznytalansági tényezőnek, ami akár nagy is lehet.
Vagy: ahogyan a Nap mozog a Tejútrendszeren belül, annak más területeire tévedve változhat az ilyen találkozások esélye.
Bár az, hogy a Föld már évmilliárdok óta létezik és az élet is töretlenül (?) fejlődik rajta, arra utal, hogy az ilyen találkozások esélye nem nagy, bár ezt megsaccolni is nehéz. Minél hamarabb képes lesz az emberiség elhagyni a Naprendszert, annál nagyobb az esélye, hogy külső hatás már nem pusztít el minket. -
#16
másrészt akkora tömegvonzása van, hogy minden kilapulna rajta, ott nem lenne semmiféle landolás -
paby88 #15 a vörös törpék még azért elég forróak ahhoz hogy leszálljál rá 3000k körüli az átlag hőmérséklet rajta -
Green Ironnose #14 Vagy így volt, vagy nem. -
#13
Ha méretarányos lenne a kép akkor jobban érthető lenne hogy nem olyan jelentős a hír.
Persze érdekes, de nem jelentős. A Föld nap távolság 100 ezer szerese emberek.
A Voyager még csak a 100 szorosát tette meg és megy mióta élek.
Mennyi az a távolság aminél a nyolcad nap tömeget a nap befogta volna körülötte keringő bolygónak?
Meg egy ilyen kihunyt csillagra leszállni valami szondával na az lenne az igazán érdekes
Utoljára szerkesztette: sárkánylovag, 2015.02.20. 16:26:12 -
#12
Így már érthető, köszi. Azt gondoltam, hogy a Tejútrendszer részei, csak az nem volt egyértelmű, hogy azon belül minek a részei. De akkor ezek szerint simán egy (egykori) kettős csillagrendszerről van szó.
Mindenesetre érdekes, hogy ennyire gyakori az ilyesmi. -
Irasidus #11 Ez azonkívül hogy nem igaz, még csak nem is válasz a kérdésre!
"Persze ez valahol ertheto, mert kulonben az eletben nem lenne a Naprendszerben semmilyen nehezebb anyag, ha nem kiegett naprendszerek anyagabol. Valoszinuleg az szorja szet az anyagot finomra poritva, amikor ket ilyen naprendszer tenylegesen utkozik, nem csak suroljak egymas 'felhoit'. "
Nehezebb anyagok szupernóvákból kerülnek egy gázködbe - molekulák, gáz, és por formájában. Jaj.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.20. 14:29:22 -
kvp #10 Eloszor is az egyik csillag meg nem pusztult meg teljesen, meg vilagit csak gyengen. Masodszor is a ket csillagrendszer gyakorlatilag metszette egymast, legalabbis az oort felho szintjeig, annak is csak a kulso szeleig, ugyanis a kozepe az kb. 5x kozelebb van a Naphoz, mint az emlitett naprendszer multbeli palyaja.
Ami erdekes az az, hogy ezek szerint az gyakori (par tiz-szaz ezer ev), hogy ket naprendszer eleg kozel megy egymashoz, ahhoz, hogy kisebb objektumok atkeruljenek az egyikbol a masikba. Persze ez valahol ertheto, mert kulonben az eletben nem lenne a Naprendszerben semmilyen nehezebb anyag, ha nem kiegett naprendszerek anyagabol. Valoszinuleg az szorja szet az anyagot finomra poritva, amikor ket ilyen naprendszer tenylegesen utkozik, nem csak suroljak egymas 'felhoit'. Hozzateszem, hogy egy tenyleg kozeli talalkozas nem csak a szervetlen anyagok atvitelere adhat modot... -
Irasidus #9 A Tejútrendszer részei. Egy vörös- és egy barna törpe párosról, vagy kettőscsillagról van szó. Minden csillag mozog, egyrészt a Tejútrendszer dagályerélye mindenre hat és "körbeforgatja", másrészt a csillagok különböző tömegek közelében haladnak el, illetve pályájuk során (Kepler III.) a rájuk ható (centripetális) tömegkoncentráció is folyton változik, amiktől egyedi sebességekre és irányokra tesznek szert. Kivétel nélkül.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.20. 14:21:42 -
#8
Egy megpusztult csillagrendszer jött neki a Naprendszernek, vagy mi? Miért mozognak ezek a csillagok?
Jó, persze, egyértelmű, hogy minden mozog valamihez képest, de ezek milyen rendszer részei?
Lehet, hogy hülye kérdés, de nem értek hozzá. -
Irasidus #7 Azért van ebben egy bulváros túlzás. Egyrészt a két csillag együttes tömege a nap nyolcada, másrészt az Oorth felhő igencsak tágan értelmezve része a Naprendszernek, nagyon gyengén kötött, és a határa az igencsak elméleti. Bent-kint? Bulváros. A cikk szerzői, mármint a publikációt szerzői azt írják, hogy nem igen volt hatással az Oorth-felhő üstököseire, tehát ez pusztán statisztikai adat. (Amúgy is csak pár millió év múlva fogjuk ennek hatását észleni, egy-két hosszúperidodusú üstökös formájában. Vagy nem, mert a Jupiter felporszívozza az a pár darabot is.)
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.02.20. 13:33:04 -
Irasidus #6 Miért ne tudnánk? Nagyon nagy távolságok vannak két üstökösmag között, ugyanúgy mint az Kisbolygóövben. -
#5
tetves bogarak már megint! -
BrockSamson #4 Xenu van a hatterben, en mondom. -
#3
Minmeghalunk! -
Major #2 Ezek szerint az Oort-felhő miatt ki se tudnánk lépni a Naprendszerből? -
zsgaby #1 A zetatalk ezzel magyarázta a korábbi pólusváltásokat :)