Gyurkity Péter

A helikopterek és repülők előnyeit egyesítenék 

Amerikai diákok vázoltak fel egy olyan új eszközt, amely a függőleges felszállást nagy sebességgel kombinálná.

Az American Helicopter Society International minden évben megrendezi az egyetemi diákoknak szánt Student Design Competition elnevezésű versenyt, amelyen külön indulhatnak az alap-, illetve a mesterképzésben résztvevő csapatok. A cél olyan, a függőleges felszállást a hagyományos repülők előnyeivel kombináló járművek alapjainak kidolgozása, amelyek számos eltérő területen sikeressé válhatnak.

Az idei első helyezett a Georgia Institute of Technology csapata lett, amely az XV-58 Manta elnevezésű repülőeszközt, pontosabban annak főbb elemeit mutatta be a zsűrinek. Ennek legfőbb előnye, hogy a helikopterekhez hasonlóan függőleges felszállásra támaszkodik, ezt követően azonban háromszor olyan gyorsan haladhat, mint a ma használatban lévő hagyományos rotoros járművek. A meghajtás ezen formájáról azonban saját dizájnjukban sem mondtak le, ennek megfelelően a Manta szárnyaiban beépített rotorokat láthatunk, ami arra utal, hogy a meglévő technológiák érdekes kombinációjáról van szó.

A készítők állítása szerint a fejlesztés a nagy sebesség mellett mintegy 800 kg hasznos súlyt szállíthat, ami nem tűnik túlságosan soknak, hiszen egyes helikoptertípusok ennek többszörösét is megmozgathatják. A 10 ezer dolláros díjat besöprő megoldás azonban számos területen hasznos eszközzé válhat, itt szóba jönnek a mentési feladatok, a katonai akciók, de akár a kórházak és a magas beosztású üzleti vezetők is, akik a viszonylag alacsony üzemanyagigényre és az újszerű formára támaszkodnának.

A Manta prototípusa egyelőre nem létezik, mivel a verseny célja kizárólag a koncepciók megalkotása és a legjobbak kiválogatása (majd pedig azok díjazása). A gyártási feladatokat nyilván csak akkor fogja bárki is magára vállalni, ha az elképzelésben komoly gyakorlati előnyöket látnak majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #21
    Akkor még annál is bonyolultabb, mint gondoltam. Ha nincs komoly teher és már fent van, akkor egy hajótűmvel talán még képes vízszintes repülése is, a leszállásnál viszont sanszoasan autorotálni kell.
  • teddybear #20
    Csak arra elég a teljesítmény, hogy elbicegjen a legközelebbi alkalmas terepig, és leszálljon. Valódi útvonalrepülésre ilyenkor már képtelen. Persze ha éppen az óceán felett van, akkor marad a vízre szállás és gumitutajozás.
    Az Osprey bármelyik motorja képes mindkét rotort mechanikusan forgatni, éppen ezért olyan nehéz és bonyolult a szerkezet.
  • Molnibalage #19
    Igen, pontosan erről van szó. Amíg a szárnyban működik a légcsavar, addig az nemigen ad szárnyként felhajtóerőt.

    Azt viszont továbbra sem értem,h ogy miért mondod, hogy PS pályázat. Nem olvastad át a kiadott anyagot? Borzalmasan sok számítást csináltak, de csak azok végereményét mutatták be karakterisztika görbéken. Nem hasból rajzolták azokat.

    Amivel bajom van, az egész koncepció. A billenőrotoros géphez képest a repteljesítmény egy kalap szar, viszont a repülésvezérlés és az egész konstrukció nyilvánvalóan egyszerűbb így, hiszenm a billenőrotor eszméletlen problémákat vet fel főleg asszimetrikus hajtómű műküdés esetén. Gőzöm sincs, hogy az OV-22 mit csinál egy működő hajtóművel, mert repülőként leszállni nem tud... Ez a valami elvileg akkor is képes leszállni, ha bármelyik hajtóműkészlet elszáll - ha jól látom.
  • Vol Jin #18
    Ha nagyobb teljesítményű a motor, mint ami az emeléshez kell, akkor a tolólégcsavarokkal kis teljesítménnyel felgyorsítható a gép addig, amíg lesz elegendő felhajtóerő. Bár, ha belegondolok, a szárnyba szerelt légcsavarok meggátolják, hogy a szárny felhajtóerőt termeljen, mert a bele épített légcsavarok meggátolják azt az áramlást ami ezt megteremtené. Hiszen a szárnyfelület túlnyomó részét alkotja. És még fékezik is a repülőt, mint egy horgony a hajót, ha nem tévedek. Ahogy így írom a kommentet, kezdem felvenni az álláspontodat. Mert ugye a harriernél a tolóerőt egy vékony csóva adja, nem a teljes szárnyfelületet használó légcsavar.

    Ez inkább egy photoshop pályázat, egy dizájn brainstorm egy filmstúdióban, mint műszaki koncepció.
  • Molnibalage #17
    Én is ezt mondtam. És hogyan váltasz a kettő között...? Sehogy. Mert amíg nincs vízszintes sebesség, addig a másik nem állítható le. Fokozatmentes váltás a kettő között eszméletlen nehéz és komplikált lenne. Tutira két hajtómű van a két féle meghajtáshoz. Az Osprey meg nem véletlenül billenőrotoros...
  • Vol Jin #16
    Ha a szárnyban elhelyezett függőleges tolóerőt kifejtő légcsavarok meghajtását ugyanaz a motor végzi, mint a hátsó tolólégcsavarokat, akkor nem akkora a holtteher, mintha külön motorokkal hajtanák őket.
  • Molnibalage #15
    Nem kell lenézni őket. Ha meg elolvastad a zanzásítást, akkor elvileg igen komoly iterációs számítás van mögötte basic szinten. Én az egész koncepció alapját nem értem, attól a hozzárakott számítás lehet jó, csak ha az én szemszögemből a koncepció értelmetlen...
  • SupraMKIII #14
    +1

    Szerintem ez egy, az amcsi diákok szintjéhez igazított verseny/felmérő :-)
  • w123 #13
    A titkosított jelentés szerint nem tudták Tony Starkot fedmérnöknek szerződtetni, más ötletük pedig nekik sem volt az egyszeres vagy többszörös légcsavarkiesések esetére, így leállították a fejlesztést.

    Vagy ennek, vagy más, azonos elrendezésű típus proto repülésén az egyik légcsavar behajtása szétesett, ott jól jött a katapult.
  • kvp #12
    Ugyanilyen jarmuve volt anno egy 60-as/80-as evekbeli rajzfilmhosnek is, bar a rajzolo ott tolo sugarhajtomuveket hasznalt. A cartoon network indulasa utan amig nem voltak sajat filmjeik addig tolteleknek hasznaltak ezeket a regi sorozatokat. Valoszinuleg a cikkben emlitett tervezok is ott lattak gyerekkorukban.

    Jobb megoldas a forgorotoros rendszer turboshaft-es hajtomuvekkel, amik a modosithato bypass rata segitsegevel nagyobb sebessegeknel turbofan-kent is hasznalhatoak. Ennek egy korai valtozata volt a Bell X22-es:
    http://en.wikipedia.org/wiki/Bell_X-22
    Vekonyabb duct-okkal, nagyobb szarny fesztavolsaggal es a fent emlitett allithato bypass-es turbofan/turboshaft hajtomuvekkel egy eletkepes es elsosorban gazdasagos gepet kapunk. Az avatar-ban ennek a nasa fele tovabbfejleszett valtozatat lathattuk SA2-es neven. (a filmesek gyakorlatilag elkunyeraltak a nasatol az osszes visszautasitott tervuk modelljet, meg a venture star is benne van a filmben)