Gyurkity Péter

Alakul az új kínai utasszállító

A Boeing és az Airbus jól ismert fejlesztéseivel száll szembe a kínai C919, amely már alakulóban van.

Az új utasszállítót eredetileg megrendelő, és annak gyártását végig figyelemmel kísérő Commercial Airline Corporation of China (COMAC) még a múlt hónap végén jelentette be, hogy megkezdték a repülő orrának végső összeszerelését, amely egy fontos mérföldkő lezárását jelenti. A munkát azóta el is végezték, így a prototípus decemberre valóban elkészülhet.

A C919 első példányát, pontosabban annak orr- és pilótafülke szeletét elkészítő Chengdu Aviation Corporation július utolsó napján az utolsó simításokat is elvégezte a fontos testrészen, így megkezdődhet annak átszállítása Sanghaj városába. Itt a törzs még májusban összeszerelt középső részéhez csatlakozik majd, a decemberi véglegesítéshez azonban szükség lesz a farokrész és a szárnyak elkészüléséhez is, hogy valóban megszülethessen az első prototípus. A C919 ezt követően 2015 második felében végzi majd el a tesztrepülések kezdeti szakaszát, a szolgálatba állításra pedig (amennyiben minden a terveknek megfelelően alakul) 2018-ban kerül majd sor.


Az új utasszállító több bonyolult, nyugati eredetű komponensre és a legmodernebb gyártástechnológiára épül. A titán szárnygerendák például már 3D-nyomtatással készülnek, a hajtóművet az amerikai és francia érdekeltségű CFM International szállítja le a LEAP formájában, az elektronikai rendszerek egy részét pedig a Honeywell biztosítja majd. A repülőgép 180 utast, illetve 20 tonna rakományt szállíthat, itt azonban a kínai fél komoly kihívások elé néz, különösen ha a gyártási költségekre, valamint az európai és amerikai engedélyeztetésre gondolunk – a piac ezen szegmensét jelenleg a Boeing 737 és az Airbus 320 uralja. A katonai szempontokat sem hanyagolják azonban el, a C919 itt a megfigyelésben, az elektronikai hadviselésben, valamint kiszolgálói feladatokban segítheti majd a légierőt.

A cég ugyanakkor tervezi a belépést a nagyobb utasszállítók területére is, a 300 üléses C929, illetve a 400 főt is elszállító C939 miatt (amelyek jó eséllyel az orosz United Aircraft Corporation közreműködésével készülnek majd el) a Boeing B777 és az Airbus A330 sem érezheti magát teljes biztonságban.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #7
    Nem ez van mögötte. Ha holnap az egyik nagy üzem kiesne valam miatt hetekre vagy hónapokra, akkor nincs mivel pótolni. Ezek eszméletlen specializált üzemek olyan munkafolyamatokkal, amit sehol máshol nem csinálnak. Az van mögötte, hogy nem most kezdtek ilyennekkel foglalkozni ezek. Egyszerűen évtizedek ótal létezik egyes helyenek ez az ipari kultúra és ezeket nem pakolták át, mert olcsóbb szállítani az igen magas hozzáadott érték miatt.
  • fszrtkvltzttni #6
    Az ilyen sok helyen gyártásnak van kockázatcsökkentő előnye is. (Nem tudom a repülőgép gyártás ide tartozik-e.) Ha minden egy helyen van, és történik valami lokálisan (természeti katasztrófa, háború), akkor bedől az egész projekt. Ha viszont szét van szórva, akkor csak a kieső részt kell pótolni, ami a gyakorlatban általába megoldható.
    Utoljára szerkesztette: fszrtkvltzttni, 2014.08.20. 19:13:31
  • Molnibalage #5
    A másik meg kidobott pénz is lesz. A semmiért húzták fel, a megtérülési ideje romlana az alacsonyabb kihasználtság miatt.

    A repülőgépipar igen magas hozzáadott értékkel dolgozik, ezért a szállítás bármilyen röhejes is kerekítési hiba a gép árában.
  • kutyak #4
    Mert egy üzemet annak minden infrastruktúrájával együtt felépíteni sokszorosan nagyobb költség, mint havonta egy speciáltranszportot kifizetni. Vagyis az üzem, ahol a pl. a szárny készül, már létezik: van raktár, személyzeti öltöző, gáz, víz, villany, engedélyek stb. Ha most mindezt a pilótafülke-készítő üzem szomszédságában újra fel kellene építeni (feltéve, hogy van hozzá hely, képzett szakembergárda, stb.), akkor a gép gyártási költségei az egekbe szöknének.
  • Vol Jin #3
    Nekem rejtély marad, hogy miért gyártják a különböző elemeket más-más helyszíneken, és miért utaztatják azokat feleslegesen. Az airbusnál érthető, ha több ország együttműködésében épül, de Kínában mi szükség erre?
  • peterx #2
    Made in China feliratú géppel nem hiszem, hogy repülnék :D
    Utoljára szerkesztette: peterx, 2014.08.16. 18:06:51
  • Hawaii #1
    Idővel majd kiderül ki az, aki nem érezheti magát teljes biztonságban. A konkurencia, vagy az utasok...