Gyurkity Péter

Nem volt állandó a földkéreg mozgása

A korábbi tanulmányok vizsgálata alapján a lemeztektonika dinamikája az egyes földtörténeti korokban változó volt.

A lemeztektonika, vagyis a földkéreg mozgásának folyamata az utóbbi évtizedekben szinte minden részletében ismertté, elfogadottá vált, ma már senki nem vitatja, hogy a földkéreg egy felaprózódott, törékeny és instabil szerkezet. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy a folyamat pontosan mikor kezdődött el, ám egy új kutatás szerint ennek dinamikája sem volt állandó.

A szakemberek szerint nagyjából 2 milliárd évvel ezelőtt kezdődött el a földkéreg mozgása, mások azonban néhány újabb lelet alapján 500 millió évvel korábbra teszik a kiindulási pontot. Peter Cawood, a brit St. Andrews Egyetem professzora nem erre a kérdésre igyekezett választ találni, ehelyett inkább azt próbálta kimutatni, hogy maga a folyamat az indulást követően mennyiben tekinthető állandónak. A korábbi tanulmányok és mérési módszerek részletes vizsgálata alapján ő úgy véli, hogy maga a dinamika is változó volt, az egyes korszakokban ez lelassult, hogy azután újból erőre kapjon.

A professzor még decemberben küldte el munkájának eredményét a Geology magazinnak, amely csak most, a júniusi kiadványban tette közzé azt. Ebben arról olvashatunk, hogy 1,7 milliárd évvel ezelőtt egy viszonylag stabil periódus vette kezdetét, amely csaknem 1 milliárd évig tartott, ezalatt pedig sem a földkéreg, sem a légkör összetétele, sem pedig a fosszíliák terén nem mutatható ki jelentős eltérés, változás. A modern tektonikai folyamatok mintegy 750 millió évvel ezelőtt indultak el, a földkéreg ekkorra megfelelő hőmérsékleti szintre hűlt le, ez pedig lehetővé tette, hogy kialakuljanak az úgynevezett szubdukciós zónák, ahol a kőzetlemezek egymásnak ütköznek, egyikük pedig mélyen behatol a Föld köpenyébe - ezen helyeken gyakoriak a súlyos földrengések.

Cawood úgy gondolja, hogy a kapott eredmény az evolúció folyamatának egyes részleteire is több fényt deríthet, megmagyarázhatja például annak sebességét, de a klíma modellezésének terén is segítséget jelenthet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gforce9 #10
    Azt hiszem Einstein definiálta úgy az őrületet, hogy folyamatosan ugyanazt csinálni, eltérő eredményt várva.
  • WoodrowWilson #9
    Nem csak egy szuperkontinens volt az okosok szerint, csak a Pangea a legfiatalabb.
  • halgatyó #8
    Azt hittem (reméltem), hogy komolyabb tudományos vita fog itt kialakulni, hát meglepett, amit látok.
    A cikkben linkelt abstract-et érdemes elolvasni, abból kb. sejthető, hogy mi alapján állította fel elméletét a tudós.

    A cikk több olyan kérdést is felvet, amelyek ide kapcsolódnak, és nem nagyon vetik fel, csak kettő:

    1.) Hogyan, mitől alakult ki az a bizonyos "Pángea" vagy nevezzük akárhogyan. Miért csak 1 ilyen? Ha korábban több kontinens volt szétszórva a Földön, akkor azok mitől álltak össze? Maguk a kontinensek (vagy egyetlen kontinens) már igen régiek, nemrég 4 milliárd éves követ is találtak, valamitől kialakultak ezek (elkülönültek az "óceánfenéktől", ha volt akkor olyan)

    2.) A magmafeláramlások a múltban sokkal erősebbek kellett legyenek, mert a Föld belső hőtermelése is erősebb volt (cikk: http://en.wikipedia.org/wiki/Geothermal_gradient, kiemelve a 4. ábrát: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Evolution_of_Earth%27s_radiogenic_heat.jpg)
    Ha az áramlatok erősebbek voltak, akkor mitől állt meg a földkéreg mozgása?
    Vagy csak EGYBEN mozgott az egész, ezért tűnik úgy.

    Szerintem a legtöbb bizonyíték már megsemmisült, csak töredékek maradtak.
  • Lucy in the Sky #7
    Te hiszel abban, hogy ezt a gyopárt észhez lehet téríteni. Ez hit. Mi több év tapasztalatával a hátunk mögött tudományosan megalapozottan leszarjuk, mert nagy valószínűséggel nem lehet, mert ez ilyen. Van persze esély az ellenkezőjére, elvégre a tudományos módszer lényege, hogy fatális tévedések sorozatának a végén megtaláljuk a végső választ, így bármennyire is furcsa, ez a humanoid képződmény is segíthet a következő szint elérésében. Ne kérdezze senki, hogy hogyan, de van rá esély. Rémes, de ez van.
  • Amergin #6
    A tudományban nem HISZ-nek, mert azt TUD-ják, attól TUDdomány:)
    És persze az is tévedhet, az a jó benne, hogy meghaladható. Lehet mindig jobban és jobban megismerni a dolgokat.
    A hitben dogmák vannak és hinni kell benne. Megváltoztathatatlan és persze leellenőrizhetetlen, ezért kell hinni benne, illetve csakis hinni lehet benne.
    Mindenre van kész válasza. A tudomány bevallja, ha valamit nem tud, a hit nem.
    Nem rossz egyik sem: mindkettőnek meg van a helye az életben...
  • immovable #5
    Szent háborúd itt is folytatni akarod?
  • Richard Donkies #4
    "Ebben arról olvashatunk, hogy 1,7 milliárd évvel ezelőtt egy viszonylag stabil periódus vette kezdetét, amely csaknem 1 milliárd évig tartott, ezalatt pedig sem a földkéreg, sem a légkör összetétele, sem pedig a fosszíliák terén nem mutatható ki jelentős eltérés, változás."

    Vagy csak egyszerűen rossz a kormeghatározás.
    Ezt viszont nem lehet mondani, mert akkor bukik az evolúció-elmélet.
  • immovable #3
    Sose vitatkozz egy ilyen emberrel.

    http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=7791
  • Pluskast #2
    Miért a tudomány szerinted olyas valami izé ami mindent tud?
  • mikike #1
    :0 dehát a szent tudomány, amiben itt mindenki vakon hisz, hogyhogy ezt eddig nem tudta?