SG.hu·

Nem volt állandó a földkéreg mozgása

Nem volt állandó a földkéreg mozgása
A korábbi tanulmányok vizsgálata alapján a lemeztektonika dinamikája az egyes földtörténeti korokban változó volt.

A lemeztektonika, vagyis a földkéreg mozgásának folyamata az utóbbi évtizedekben szinte minden részletében ismertté, elfogadottá vált, ma már senki nem vitatja, hogy a földkéreg egy felaprózódott, törékeny és instabil szerkezet. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy a folyamat pontosan mikor kezdődött el, ám egy új kutatás szerint ennek dinamikája sem volt állandó.

A szakemberek szerint nagyjából 2 milliárd évvel ezelőtt kezdődött el a földkéreg mozgása, mások azonban néhány újabb lelet alapján 500 millió évvel korábbra teszik a kiindulási pontot. Peter Cawood, a brit St. Andrews Egyetem professzora nem erre a kérdésre igyekezett választ találni, ehelyett inkább azt próbálta kimutatni, hogy maga a folyamat az indulást követően mennyiben tekinthető állandónak. A korábbi tanulmányok és mérési módszerek részletes vizsgálata alapján ő úgy véli, hogy maga a dinamika is változó volt, az egyes korszakokban ez lelassult, hogy azután újból erőre kapjon.

A professzor még decemberben küldte el munkájának eredményét a Geology magazinnak, amely csak most, a júniusi kiadványban tette közzé azt. Ebben arról olvashatunk, hogy 1,7 milliárd évvel ezelőtt egy viszonylag stabil periódus vette kezdetét, amely csaknem 1 milliárd évig tartott, ezalatt pedig sem a földkéreg, sem a légkör összetétele, sem pedig a fosszíliák terén nem mutatható ki jelentős eltérés, változás. A modern tektonikai folyamatok mintegy 750 millió évvel ezelőtt indultak el, a földkéreg ekkorra megfelelő hőmérsékleti szintre hűlt le, ez pedig lehetővé tette, hogy kialakuljanak az úgynevezett szubdukciós zónák, ahol a kőzetlemezek egymásnak ütköznek, egyikük pedig mélyen behatol a Föld köpenyébe - ezen helyeken gyakoriak a súlyos földrengések.

Cawood úgy gondolja, hogy a kapott eredmény az evolúció folyamatának egyes részleteire is több fényt deríthet, megmagyarázhatja például annak sebességét, de a klíma modellezésének terén is segítséget jelenthet.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© gforce92014. 06. 25.. 10:06||#10
Azt hiszem Einstein definiálta úgy az õrületet, hogy folyamatosan ugyanazt csinálni, eltérõ eredményt várva.
© WoodrowWilson2014. 06. 24.. 21:32||#9
Nem csak egy szuperkontinens volt az okosok szerint, csak a Pangea a legfiatalabb.
© halgatyó2014. 06. 24.. 20:45||#8
Azt hittem (reméltem), hogy komolyabb tudományos vita fog itt kialakulni, hát meglepett, amit látok.
A cikkben linkelt abstract-et érdemes elolvasni, abból kb. sejthetõ, hogy mi alapján állította fel elméletét a tudós.

A cikk több olyan kérdést is felvet, amelyek ide kapcsolódnak, és nem nagyon vetik fel, csak kettõ:

1.) Hogyan, mitõl alakult ki az a bizonyos "Pángea" vagy nevezzük akárhogyan. Miért csak 1 ilyen? Ha korábban több kontinens volt szétszórva a Földön, akkor azok mitõl álltak össze? Maguk a kontinensek (vagy egyetlen kontinens) már igen régiek, nemrég 4 milliárd éves követ is találtak, valamitõl kialakultak ezek (elkülönültek az "óceánfenéktõl", ha volt akkor olyan)

2.) A magmafeláramlások a múltban sokkal erõsebbek kellett legyenek, mert a Föld belsõ hõtermelése is erõsebb volt (cikk: http://en.wikipedia.org/wiki/Geothermal_gradient, kiemelve a 4. ábrát: http://en.wikipedia.org/wiki/File:Evolution_of_Earth%27s_radiogenic_heat.jpg)
Ha az áramlatok erõsebbek voltak, akkor mitõl állt meg a földkéreg mozgása?
Vagy csak EGYBEN mozgott az egész, ezért tûnik úgy.

Szerintem a legtöbb bizonyíték már megsemmisült, csak töredékek maradtak.
© Lucy in the Sky2014. 06. 24.. 03:20||#7
Te hiszel abban, hogy ezt a gyopárt észhez lehet téríteni. Ez hit. Mi több év tapasztalatával a hátunk mögött tudományosan megalapozottan leszarjuk, mert nagy valószínûséggel nem lehet, mert ez ilyen. Van persze esély az ellenkezõjére, elvégre a tudományos módszer lényege, hogy fatális tévedések sorozatának a végén megtaláljuk a végsõ választ, így bármennyire is furcsa, ez a humanoid képzõdmény is segíthet a következõ szint elérésében. Ne kérdezze senki, hogy hogyan, de van rá esély. Rémes, de ez van.
© Amergin2014. 06. 23.. 17:56||#6
A tudományban nem HISZ-nek, mert azt TUD-ják, attól TUDdomány😊
És persze az is tévedhet, az a jó benne, hogy meghaladható. Lehet mindig jobban és jobban megismerni a dolgokat.
A hitben dogmák vannak és hinni kell benne. Megváltoztathatatlan és persze leellenõrizhetetlen, ezért kell hinni benne, illetve csakis hinni lehet benne.
Mindenre van kész válasza. A tudomány bevallja, ha valamit nem tud, a hit nem.
Nem rossz egyik sem: mindkettõnek meg van a helye az életben...
© immovable2014. 06. 23.. 11:15||#5
Szent háborúd itt is folytatni akarod?
© Richard Donkies2014. 06. 23.. 10:42||#4
"Ebben arról olvashatunk, hogy 1,7 milliárd évvel ezelõtt egy viszonylag stabil periódus vette kezdetét, amely csaknem 1 milliárd évig tartott, ezalatt pedig sem a földkéreg, sem a légkör összetétele, sem pedig a fosszíliák terén nem mutatható ki jelentõs eltérés, változás."

Vagy csak egyszerûen rossz a kormeghatározás.
Ezt viszont nem lehet mondani, mert akkor bukik az evolúció-elmélet.<#hehe>
© immovable2014. 06. 23.. 09:08||#3
Sose vitatkozz egy ilyen emberrel.

http://forum.szkeptikus.hu/viewtopic.php?p=7791
© Pluskast2014. 06. 23.. 08:56||#2
Miért a tudomány szerinted olyas valami izé ami mindent tud?
© mikike2014. 06. 23.. 08:01||#1
:0 dehát a szent tudomány, amiben itt mindenki vakon hisz, hogyhogy ezt eddig nem tudta?