Gyurkity Péter
Négymilliárd éves kő igazolja a kontinensek keletkezését
A Kanadából származó négymilliárd éves lelet választ adhat a kontinensek keletkezésének kérdésére.
Az Alberta Egyetem a napokban tette közzé bejelentését, amelyben a geokémiai tanszék egyik hallgatójának felfedezésére hívják fel a figyelmet. A Kanada Északnyugati területek névre keresztelt régiójában elhelyezkedő Acasta Gneiss Complex kutatása során ugyanis egy olyan új kődarabot találtak, amelynek kora a 4 milliárd évet is elérheti, ezzel pedig az első kontinensek megalakulásával lehet egyidős. A vizsgálatok visszaigazolni látszanak az eddigi feltevéseket ezen kontinensek megalakulásával kapcsolatban.
Napjainkban a vulkánkitöréseket ábrázoló képekről és videókról jó ismert magma (láva) a tektonikus mozgások eredményeként tör a felszínre, ahogy az egyes kontinensek a mellettük elhelyezkedő lemez alá buknak. Az első kontinensek kialakulásával kapcsolatban azonban számos kérdés maradt megválaszolatlanul, hiszen a megfelelő bizonyítékok, leletek hiányában eddig nem lehetett biztosan igazolni, hogy a Föld korai életében léteztek-e ezen tektonikus mozgások. A kutatók úgy gondolták, hogy a szárazföld folyamatos vulkanikus tevékenység eredményeként jöhetett létre, ahogy az újabb és újabb kitörések a korábbiakra ráépülve megközelítették a víz felszínét, erre pedig Izland mutatott kitűnő példát, hiszen a sziget annak idején egy hasonló folyamat révén jött létre.
A doktori képzésben résztvevő hallgató, Jesse Reimink, egy olyan kődarab megtalálását jelezte, amelynek kora 4 milliárd év körül van, vagyis a kutatni kívánt korszakból származik. Maga az életkor nem jelent nagy meglepetést, hiszen a komplexumról eddig is tudtuk, hogy 3,6 és 4 milliárd évesre tehető leleteket tartalmaz, ám az itt talált maradványok vizsgálata meglehetősen bonyolult, az idők során ugyanis számos metamorfózison mehettek keresztül, ami a geokémiai összetétel megállapítását is igencsak megnehezíti. A most kiemelt példány viszonylag olcsón megúszta, jobb állapotban őrződött meg, az általa szolgáltatott minták pedig az izlandihoz hasonló folyamatokba adnak bepillantást.
Ezzel a kutatók visszaigazolni látszanak a korábbi feltételezéseket, ám itt a mostani eredmény megfelelő ellenőrzésére, vagyis hasonló vizsgálatokból levont megegyező következtetésekre is szükség lesz.
Az Alberta Egyetem a napokban tette közzé bejelentését, amelyben a geokémiai tanszék egyik hallgatójának felfedezésére hívják fel a figyelmet. A Kanada Északnyugati területek névre keresztelt régiójában elhelyezkedő Acasta Gneiss Complex kutatása során ugyanis egy olyan új kődarabot találtak, amelynek kora a 4 milliárd évet is elérheti, ezzel pedig az első kontinensek megalakulásával lehet egyidős. A vizsgálatok visszaigazolni látszanak az eddigi feltevéseket ezen kontinensek megalakulásával kapcsolatban.
Napjainkban a vulkánkitöréseket ábrázoló képekről és videókról jó ismert magma (láva) a tektonikus mozgások eredményeként tör a felszínre, ahogy az egyes kontinensek a mellettük elhelyezkedő lemez alá buknak. Az első kontinensek kialakulásával kapcsolatban azonban számos kérdés maradt megválaszolatlanul, hiszen a megfelelő bizonyítékok, leletek hiányában eddig nem lehetett biztosan igazolni, hogy a Föld korai életében léteztek-e ezen tektonikus mozgások. A kutatók úgy gondolták, hogy a szárazföld folyamatos vulkanikus tevékenység eredményeként jöhetett létre, ahogy az újabb és újabb kitörések a korábbiakra ráépülve megközelítették a víz felszínét, erre pedig Izland mutatott kitűnő példát, hiszen a sziget annak idején egy hasonló folyamat révén jött létre.
A doktori képzésben résztvevő hallgató, Jesse Reimink, egy olyan kődarab megtalálását jelezte, amelynek kora 4 milliárd év körül van, vagyis a kutatni kívánt korszakból származik. Maga az életkor nem jelent nagy meglepetést, hiszen a komplexumról eddig is tudtuk, hogy 3,6 és 4 milliárd évesre tehető leleteket tartalmaz, ám az itt talált maradványok vizsgálata meglehetősen bonyolult, az idők során ugyanis számos metamorfózison mehettek keresztül, ami a geokémiai összetétel megállapítását is igencsak megnehezíti. A most kiemelt példány viszonylag olcsón megúszta, jobb állapotban őrződött meg, az általa szolgáltatott minták pedig az izlandihoz hasonló folyamatokba adnak bepillantást.
Ezzel a kutatók visszaigazolni látszanak a korábbi feltételezéseket, ám itt a mostani eredmény megfelelő ellenőrzésére, vagyis hasonló vizsgálatokból levont megegyező következtetésekre is szükség lesz.