Ötvös Tibor
Feltérképezik Róma alagútjait
Róma utcái alatt rengeteg ősi alagút és kőfejtő található, melyek miatt egyre több modern épület tűnik el a felszínről. Ezek kiküszöbölése érdekében most elhatározták, hogy feltérképezik ezen labirintusokat.
Róma városának alapjait vulkanikus kőzetek és lávakövek alkotják, mely az ősi római építészeknek kimondott adomány volt, akik hamar rájöttek, hogy a kő kimondottan erős, ugyanakkor könnyen faragható és így nagyszerűen felhasználható az építkezéseken. "Az ősi építészek nagyon eszesek voltak" - jelentette ki Giuseppina Kysar Mattietti, a George Mason University geofizikusa. Elmondása szerint ugyanis a városon kívül bányászták ki eme alapanyagokat és figyeltek arra, hogy a különböző alagutak felett kellő mennyiségű föld legyen a stabilitás érdekében.
Azonban két dologgal nem számoltak. Az első az Anyatermészet, hiszen amint a legtöbb követ felhozták a felszínre, azok jelentős része elmállott. Mivel egyre több alapanyagot termeltek ki, így a fenti levegő lejutott az alagutakba és az ott található kövek is kezdtek elmállani. A másik gond, amivel korábban nem számoltak az maga az ember. A későbbi generációk ugyanis folyamatosan ugyanazt a kőfejtőt használták, melyeket aztán hosszan kiástak és végül már létező épületek alá kerültek velük.
Ráadásul rengeteg nem hivatalos alagút is készült az évszázadok során, úgynevezett feketemunkában és éppen ezért pontos, minden részletet tartalmazó térképrendszer nem áll rendelkezésére. A szakemberek ezen szeretnének most változtatni, hiszen egyre több gondot okoznak eme alagutak. A hivatalos kimutatás szerint 2011-ben 44 épület vagy útrész szakadt be egy-egy ilyen elhagyott kőfejtőbe, 2012-ben már 77, idén pedig a mai napig 83 esetet rögzítettek a szakemberek.
"Ez a feltérképezés nagyon fontos, hiszen az évszázadok során az emberek a saját kezükbe vették eme alagutak alakítását és nem nagyon tudunk tájékozódni a régi térképek alapján" - árulta el Kysar Mattietti. A csapat a 3D-s lézertechnika bevetése mellett személyesen is szemrevételezi a területet, mivel szeretnék pontosan összeírni a különböző sérüléseket és gyenge pontokat. Ezeket később kijavítják vagy pedig teljesen feltöltik, ha már nem hozható rendbe a rész.
Róma városának alapjait vulkanikus kőzetek és lávakövek alkotják, mely az ősi római építészeknek kimondott adomány volt, akik hamar rájöttek, hogy a kő kimondottan erős, ugyanakkor könnyen faragható és így nagyszerűen felhasználható az építkezéseken. "Az ősi építészek nagyon eszesek voltak" - jelentette ki Giuseppina Kysar Mattietti, a George Mason University geofizikusa. Elmondása szerint ugyanis a városon kívül bányászták ki eme alapanyagokat és figyeltek arra, hogy a különböző alagutak felett kellő mennyiségű föld legyen a stabilitás érdekében.
Azonban két dologgal nem számoltak. Az első az Anyatermészet, hiszen amint a legtöbb követ felhozták a felszínre, azok jelentős része elmállott. Mivel egyre több alapanyagot termeltek ki, így a fenti levegő lejutott az alagutakba és az ott található kövek is kezdtek elmállani. A másik gond, amivel korábban nem számoltak az maga az ember. A későbbi generációk ugyanis folyamatosan ugyanazt a kőfejtőt használták, melyeket aztán hosszan kiástak és végül már létező épületek alá kerültek velük.
Ráadásul rengeteg nem hivatalos alagút is készült az évszázadok során, úgynevezett feketemunkában és éppen ezért pontos, minden részletet tartalmazó térképrendszer nem áll rendelkezésére. A szakemberek ezen szeretnének most változtatni, hiszen egyre több gondot okoznak eme alagutak. A hivatalos kimutatás szerint 2011-ben 44 épület vagy útrész szakadt be egy-egy ilyen elhagyott kőfejtőbe, 2012-ben már 77, idén pedig a mai napig 83 esetet rögzítettek a szakemberek."Ez a feltérképezés nagyon fontos, hiszen az évszázadok során az emberek a saját kezükbe vették eme alagutak alakítását és nem nagyon tudunk tájékozódni a régi térképek alapján" - árulta el Kysar Mattietti. A csapat a 3D-s lézertechnika bevetése mellett személyesen is szemrevételezi a területet, mivel szeretnék pontosan összeírni a különböző sérüléseket és gyenge pontokat. Ezeket később kijavítják vagy pedig teljesen feltöltik, ha már nem hozható rendbe a rész.