Az elmúlt évtized hőmérsékleti adatai szerint van esély, hogy a nemzetközi egyesség által célul kitűzött 2 Celsius fokos globális felmelegedés alatt maradjunk.

Az adatok szerint a jelen évszázad során a Föld lassabb felmelegedésen megy át, mint amire számítottunk, némi időt adva az üvegházgáz kibocsátás visszaszorítására és a veszélyes klímaváltozás megelőzésére. Az éghajlat tudósok figyelmeztetnek, ez nem azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás nem valós probléma, a hőmérsékletek jelenleg gyorsabban emelkednek, mint az elmúlt 11.000 évben.

A kormányok 2 Celsiusos korlátban állapodtak meg, a korábbi becslések szerint, ha ezt tartani akarják, a globális kibocsátásnak 2020-ig kellene tetőződnie, majd a tendenciának csökkenést kell mutatnia. Ez a jelenlegi trendek alapján teljesen irreálisnak tűnik. "Amennyiben a korábbi becslések igazak voltak, a világ 2 Celsius alatt tartása szinte lehetetlen lett volna, akármekkora is az emisszió csökkenése" - mondta Piers Forster, a brit Leeds Egyetem klimatológusa, az új tanulmány egyik szerzője. "Most úgy tűnik, van esélyünk, amivel élnünk kellene"

"Ezt megelőzően többségünk elég komoran látta a helyzetet, akármit tegyünk is 2 Celsius fölé fogunk menni" - tette hozzá Forster munkatársa, Myles Allen, az Oxford Egyetem kutatója. "Ez mostantól már nem egy előre eldöntött ügy" - vagyis az ENSZ éghajlat tárgyalásai még mindig sikerrel zárulhatnak. Amennyiben 2020-ban egyesség születik és gyors üvegházgáz kibocsátást eredményez, "jó esélyünk marad, hogy elérjük a 2 Celsiusos célt" - mondta Allen.

A 20. század végének gyors felmelegedése után az elmúlt évtizedben a folyamat lelassult, részben az éghajlati rendszer természetes ciklusainak köszönhetően. Alexander Otto és munkatársai az Oxford Egyetemen az utolsó adatok alapján számították ki, mennyi fosszilis üzemanyag emisszió melegítette eddig a Földet. Ezután megnézték, mit jelent mindez az elkövetkező néhány évtizedre levetítve és megállapították, hogy a 21. század globális hőmérsékletemelkedése valóban lassabb lesz, mint gondolták.

A csapat arra fókuszált, mennyivel lesz melegebb a bolygó abban az évben, amikor a széndioxid koncentrációk elérik az iparosodás előtti idők kétszeresét. A jelenlegi trend szerint ez valamikor 2050 és 2070 között következik be. A korábbi tanulmányok szerint a hőmérséklet 1,6 Celsius fokkal emelkedik, Otto 1,3 fokos emelkedést prognosztizál. "Rövidtávon egy kicsit alacsonyabb lehet a felmelegedés a vártnál" - mondta. "Ez öt vagy tíz évvel több időt ad a cselekvésre" - fejezte ki egyetértését Chris Forest, a Pennsylvania Állami Egyetem kutatója, hangsúlyozva, hogy a probléma ezzel együtt még jelen van.

Ami a hosszú távot illeti, a bolygó felmelegedése azon múlik, mennyire érzékeny az éghajlat a légkörben felgyülemlő széndioxidra. Az éghajlati rendszer eltolódásaiból adódóan a hőmérséklet emelkedés a széndioxid szint megkétszereződése után is folytatódni fog, akkor is, ha az üvegházgáz kibocsátás megáll. Az IPCC 2007-es jelentése az iparosodás előtti hőmérséklet fölötti 2 és 4,5 Celsius fok közötti stabilizálását jelezte előre, 3 fokban állapítva meg az éghajlati érzékenységet. Egyre több klimatológus véli úgy, hogy az éghajlat kevésbé érzékeny a széndioxidra, mint az IPCC becslései mutatják, ezért a hőmérséklet nem fog ilyen mértékben növekedni. Otto adatai alapján 2 fok körül várható az éghajlat érzékenység.

A kormányok 2015-ben tervezik az egyezmény aláírását, ami 2020-ban válik hatályossá. A korábbi éghajlat érzékenységi becslések szerint ez az időpont már enyhén szólva is megkésett lenne, Otto adatai azonban reménykedésre adnak okot. "Ha szerencsénk van, és az éghajlat érzékenység alacsonyan marad, valamint 2015-ben erős egyesség születik, akkor úgy vélem, meg lesz az esély az éghajlatváltozás 2 Celsiusos korlátozására" - mondta Corinne Le Quéré, a brit Tyndall Éghajat Változás Kutatási Központ munkatársa. "De sok a bizonytalanság"

Még ha technikailag lehetséges is a felmelegedés 2 Celsiusos korlátozása, ez nem jelenti azt, hogy valójában is megtörténik. "Azt hiszem, ez azt jelenti, hogy a 2 Celsius nem annyira elérhetetlen, mint korábban gondoltuk, de nem hiszem, hogy az éghajlattárgyalások mindent megoldanának" - mondta James Annan, a Yokohama-i Földtudományi Intézet tudósa.