SG.hu·

Megtalálták a T. rex kisebb testvérét 

Megtalálták a T. rex kisebb testvérét 
Az új fajként beazonosított családtag méretében kisebb, lakóhelyét tekintve északibb volt nagyobb testvéreinél.

Alig néhány nappal ezelőtt közölték egy tavaly őszi felfedezés eredményeit, amelynek köszönhetően immár Nanuqsaurus hoglundi néven szerepel az eredetileg egy egészen más fajként beazonosított példány, jóllehet ennek mindössze egyetlen részleges koponyája került eddig a kutatók kezébe. Az ikon státusznak örvendő, szintén sok millió évvel ezelőtt kihalt Tyrannosaurus rex egy kisebbik változataként tekintenek most erre az állatra, amely a megszokottól jóval északabbra élt.

A Nanuqsaurus (jelentése jegesmedve-gyík) a család többi tagjához hasonlóan húsevő volt, két lábon járt, mérete azonban jóval kisebb volt a T. rex-nél. Bizonyos fosszíliák (egyes növényevő dinoszauruszok maradványai mellett) már 2006-ban előkerültek Alaszka területén, ezekből rögtön látszott, hogy a koponya hossza mintegy fele az említett óriásénak (ezt akkor 60-70 cm közöttire becsülték), bővebb leírást és részletezést azonban csak a most közölt tanulmányban olvashatunk erről. Az állat hosszát a részleges koponyából és az egyéb maradványokból kiindulva felnőtt korban 6 méterre becsülik, ez nagyjából fele a T. rex méretének, amit azzal magyaráznak, hogy az északabbi régiókban jóval kevesebb élelem állt rendelkezésre - akkoriban a mostaninál jóval melegebb volt ezen a tájon, ám az év felében ugyanúgy sötét volt, így az élelemszerzés gondokat okozhatott. .

Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Tyrannosaurus maradványokat eddig többnyire Észak-Amerika délebbi részein és Ázsiában fedezték fel, ezért is volt meglepő az alaszkai példány felbukkanása Fairbanks városától csaknem 650 km-re északnyugatra. Korát 70 millió évre teszik, ezzel szorosan illeszkedik a kréta időszak végén élt egyéb fajokhoz, a nagy eltérés hozzájuk képest a már említett méret és a lakóhely, hiszen itt a tundrán kívül nem sok mindent találni. A kutatók egyetértenek abban, hogy minden bizonnyal felnőtt példányról van szó, erre utalnak az állkapocs felső részén található üregek, amelyek a család többi tagjánál is kizárólag felnőtt korban láthatók.

A kutatás természetesen folytatódik, a szakemberek szeretnének minél többet megtudni erről a fajról.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© W B2014. 03. 22.. 05:28||#14
Én középiskolában a biosztanárnak bevittem pár dínó rendszertanát és elképedt, hogy õ ezt nem érti. Konkrétan az iskolában tanult rendszertani kategóriákból jóval kevesebb van, mint amivel be tudsz kategorizálni egy Velociraptort.

Iskolában a Linné féle rendszertant tanítják és a mai tudomány is ragaszkodik még ehhez. Ez 200 éve még elfogadható volt, ma már csak történelemnek lenne jó. A lényege, hogy ránézel az adott élõlényre, esetleg felboncolod, majd ezek alapján állapítod meg a rendszertanát. Ez úgy ahogy van téves.
Mivel a helyes rendszertanhoz kell az evolúciós családfa, hogy mi mibõl fejlõdött ki. Linné csak a jelenlegi állapotot vizsgálta, nem pedig az egész folyamatot.

Olyan mintha egy fáról az alapján nyilatkozol, hogy megnézted a lombkorona legtetejét. Az ágak, a törzs és a gyökérzet teljesen kimarad, holott ezekkel is szerves része a fának, nem csak a felsõ zöld levelek.
© wraithLord2014. 03. 21.. 21:18||#13
Mi ezt a "mibõl mi fejlõdött ki" történetet nagyon nem így tanultuk anno, úgy tûnik, érdemes lesz utánanéznem...
© W B2014. 03. 21.. 20:29||#12
Nem õshüllõk. Abszolút nem hüllõk. Sõt, a dínók fejlõdtek ki a hüllõkbõl, de már nem hüllõk. Emlõsök is hüllõkbõl fejlõdtek ki és már nem hüllõk.
A madarak pedig dinosaurusok.

Õshüllõ egy kifejezés nem pedig rendszertani kategória. Õshüllõ ami régi és kihalt, meg hüllõ. - Sõt biológiailag a krokodilok sem hüllõk, sõt még a dínók idején éltek elvben melegvérû krokodilok.
© wraithLord2014. 03. 21.. 13:25||#11
Tudom, hogy nem hüllõk voltak, hanem õshüllõk, amikbõl kifejlõdtek a hüllõk, a madarak és az emlõsök.

Az viszont új nekem, hogy melegvérûek voltak, legalábbis hogy univerzálisan mindegyik az volt. (igaz, nem nagyon szoktam a témával foglalkozni) Nem hinném, hogy ez igaz, különben miért lennének egyes csoportjaiknak hidegvérû leszármazott csoportjai (hüllõk).

Amúgy köszi a linket, és hogy "megpengetted" ezt a melegvérû dolgot. 😊
© W B2014. 03. 20.. 18:58||#10
wraithLord!

A Dinosaurusok nem hüllõk voltak. Melegvérû kültakaróval (pycnofibres illetve annak tovább fejlõdött változata a tollak) rendelkezõ állat volt mind. Triceratops pl. tüskévé módosult tollakat viselt. A sarki dinosaurusok amik a hóban virgonckodtak pedig egyértelmû, hogy tollbundában rohangásztak.

http://8primeval8.blogspot.hu/2014/03/uj-torpe-zsarnok-alaszkabol.html - Ezt a blogot ajánlom, ill rögtön a blogon eme fajról szóló cikk.
© sempronius182014. 03. 19.. 11:52||#9
Ez volt a gyíkemberek õse is?
© SanMaster2014. 03. 19.. 11:19||#8
Ez a kép..... a cikk elején. Nem túl szõrösek ezek a dínók? Mármint tollasok 😉
© Blutarsky762014. 03. 19.. 09:24||#7
Hamarosan következik:

Chickenosaurus:
http://kriptozoologia-kitalalt.blogspot.sk/2011_10_01_archive.html
© wraithLord2014. 03. 18.. 23:52||#6
Persze, de hideg égövek környékén szerintem a hõleadás magasan dominál.
© Zero 7th2014. 03. 18.. 23:44||#5
A felület kétélû fegyver, nem csak leadod rajta a hõt, hanem azon is veszed fel.