Hunter

A paleocén Titanoboa a világ legnagyobb kígyója

Kutatók megtalálták a világ legnagyobb ismert kígyójának kövületeit. A busz méretű óriás ma könnyedén nyelne el egy tehenet, a régmúltban valószínűleg a krokodilok őseivel táplálkozhatott. A felfedezés a múlt trópusainak éghajlatát is elénk tárhatja.

A tudósok becslése szerint a kígyó 58-60 millió évvel ezelőtt élhetett, hossza 13 méter körül mozoghatott. Az óriás mellett eltörpülnek a modern pitonok és anakondák, a ma élő legnagyobb kígyók többnyire nem haladják meg a 6-6,5 métert. Mivel a kígyók az emberrel ellentétben hidegvérűek, hőre van szükségük a környezetükből metabolizmusuk működtetéséhez, ezért a kutatók arra következtetnek hogy a gigantikus hüllő élőhelyéül szolgáló területen, ami a mai Kolumbia északkeleti része, akkoriban 30-34 Celsius fokos hőmérsékletnek kellett uralkodnia, hogy a kígyó különösebb nehézségek nélkül fennmaradjon. A ma élő óriáskígyók többsége Dél-Amerikában és a délkelet-ázsiai trópusokon él, ahol a meleg lehetővé teszi számunkra a méretes testet. A kígyó, akárcsak az anakonda, idejének nagy részét a vízben tölthette.


"Vettük a kígyót és egy hatalmas hőmérővé változtattuk" - nyilatkozott a Nature magazinban megjelent tanulmány vezető szerzője, Jason Head, a kanadai Toronto Egyetem gerincesekre specializálódott paleontológusa, akit saját bevallása szerint enyhén szólva is megdöbbentett a fosszíliák méretének puszta látványa. Munkatársaival 28 különböző példány gerinc és borda darabjainak kövületeit találták meg egy cerrejóni szénbányában. A gerincek szerkezete szerint a kígyó közeli rokona a boa konstriktornak, ezért a Titanoboa cerrejonensis nevet adományozták a régmúlt óriásának. Az ős és a ma élő óriáskígyók alakja és méreteik összevetéséből a kutatók kiszámították, hogy az ősi példányok 12,8 méter hosszúk és 1135 kilogramm súlyúak lehettek.

"Ezzel az eddig ismert legnagyobb kígyóvá lépett elő" - utalt a Titanoboára Harry Greene, a Cornell Egyetem evolúciós biológusa, aki nem vett részt a kutatásban. "Igen látványos lehetett". Az őshüllő közel 3,5 méterrel előzi meg az eddigi csúcstartót, ami 40 millió évvel ezelőtt a mai Egyiptom területén élt, illetve a ma élő legnagyobb kígyónál is 4,5 méterrel hosszabb lehetett egy átlagos példány. A különbségeket jól példázza a jobb oldalon lévő kép. Bal oldalon egy mai anakonda, jobb oldalon az őskígyó gerince látható.

A legnagyobb ma élő kígyók alapján készült modellek szerint, melyek a méret és a súly kiszámításában is segítettek, kikalkulálható az 58-60 millió évvel ezelőtti paleocén trópusok hőmérséklete is, ami ahogy már említettük 30-34 Celsius, ez lehetett az éves átlagos középhőmérsékletük. Ez az érték megegyezik a paleocén klíma modellek korábbi becsléseivel, ami magas légköri széndioxid koncentrációt feltételez. Az eredmény azt is megerősíti, hogy a paleocén időszak trópusai és nagyobb magasságokban fekvő területei között ugyanolyan nagy hőmérsékletbeli különbségek voltak, mint ma - bár akkoriban utóbbiak melegebbek voltak, mint jelenleg. Ebből arra lehet következtetni, hogy működik az úgynevezett "termosztát elmélet",mely szerint a trópusok hőmérséklete viszonylag egyenletes marad, akkor is, ha a világ más területein jelentős melegedés megy végbe.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Alfa Of NS #51
    Utánanéztem kicsit a dolgoknak. Ha jól veszem ki a melegvérüek felgyorsították az anyagcseréjüket, így az alap hőtermelés elegendő hőt termel. Ahogy írod ezután a hűtéssel csökkenti a kívánt mértékre a hőmérsékletet. A lázhoz meg lecöskkenti a hűtést és így túlmelegszik a test.
  • ziipp #50
    Elbeszélünk egymás mellett.

    Te azt mondod, hogy a testünk képes szabályozni a hőmérsékletét. Természetesen ez így van, hiszen az izzadás is erre szolgál.

    Én viszont arra gondolok, hogy a 'belső égést' már nem tudja szabályozni, mert ha tudná pár dolog másképp lenne.
  • Alfa Of NS #49
    "Ha kevesebb hőt tudna termelni a szervezet, akkor nem lenne szükség az izzadásra."

    Pont azt magyaráztam, hogy ez nem lehet. Ha a levegő hőmérséklete 25 fok és a testednek abszolut nem lenne hőtermelése akkor is 25 minimum lenne a tested hőmérséklete, mert ugye kénytelen átvenni a környezet hőmérsékletét. Ha e mellé vesszük, hogy a tested alapjátorn is termel már hőt, pusztán a lét okán, valamint az élettel együtt járó mozgás is termel hőt, plusz ha a nap rádsüt az is ad hőt, akkor már átlépheted a kívánt testhőt és muszáj lesz hűteni. Ha meg többet kell mozognod akkor ismán túlmelegednél hűtés nélkül.
  • Alfa Of NS #48
    Hogyan lesz lázunk?
  • ziipp #47
    "A szervezet hőtermelése főképp vegyi folyamatok eredménye (ti: a kaja lebontása a szervezetben és a sejtekben való felhasználása hőtermelésel jár). Ezt a szervezet nem nagyon tudja befolyásolni, olyan mint a kocsinál az alapjárat."

    Én is ezen a véleményen vagyok.


    #49 | Alfa Of NS

    "Szerintem kevesebb hőt is termel szándékosan a szervezet, bár a mechanizmust nem ismerem. De eleve nyílván van egy alapszintű hőtermelése a testnek, ezen kívűl ha sétálsz egyet a napon, akkor a nap is melegít plusz még a mozgás miatt plusz hő is termelődik. Így már simán magasabb lenne a hőmérsékleted a kelleténél, pedig semmit nem fűtött a szervezet. Muszáj hűteni."

    Ha kevesebb hőt tudna termelni a szervezet, akkor nem lenne szükség az izzadásra. De mivel erre nem, vagy csak nagyon kis mértékben képes, valahogy másképp kell levezetni a hőt, ezért izzadunk. Az által hozott példa így nézne ki hőszabályozás esetén: alapjárat, 36-37 fok. Sétálni kezdesz, felmelegszel és még a Nap is süt. Ezt a testünk érzékeli, ezért csökkenti a hőtermelést, hogy megmaradjon a 36-37 fokos állapotban, ráadásul úgy, hogy közben még le sem izzadtál. Ez mindenképp gazdaságosabb volna, hiszen se vizet, se sót nem vesztenénk, és még több elégetésre váró oxigén meg mit tudom én mi maradna.
  • torreadorz #46
    "Amúgy volt egyszer egy film a nagyon hideg helyekről és a műsorvezető aki volt Oroszország lehidegebb helyén azt mesélte, hogy csak három naponta ment sz*rni a WC-re"

    Vagy csak meglátta hogy néz ki az orosz wc és rögtön elment a kedve... :)

    Ziip:
    A szervezet hőtermelése főképp vegyi folyamatok eredménye (ti: a kaja lebontása a szervezetben és a sejtekben való felhasználása hőtermelésel jár). Ezt a szervezet nem nagyon tudja befolyásolni, olyan mint a kocsinál az alapjárat.
  • Alfa Of NS #45
    "Oké, de akkor nyáron miért nem ismeri fel a szervezet, hogy meleg van, és nem kéne annyi hőt termelni? Helyette izzadunk. Nem lenne gazdaságosabb, ha simán csak alacsonyabb hőfokon 'égnénk' a többi hőt meg felvennénk a környezetből?"

    Szerintem kevesebb hőt is termel szándékosan a szervezet, bár a mechanizmust nem ismerem. De eleve nyílván van egy alapszintű hőtermelése a testnek, ezen kívűl ha sétálsz egyet a napon, akkor a nap is melegít plusz még a mozgás miatt plusz hő is termelődik. Így már simán magasabb lenne a hőmérsékleted a kelleténél, pedig semmit nem fűtött a szervezet. Muszáj hűteni.

    Amúgy volt egyszer egy film a nagyon hideg helyekről és a műsorvezető aki volt Oroszország lehidegebb helyén azt mesélte, hogy csak három naponta ment sz*rni a WC-re, pedig kajált rendesen. Az lehet amit mondasz, hogy nálunk azért annyira nem hideg a tél hogy saját tapasztalatunk legyen.
  • szily3 #44
    "Oké, de akkor nyáron miért nem ismeri fel a szervezet, hogy meleg van, és nem kéne annyi hőt termelni? Helyette izzadunk. Nem lenne gazdaságosabb, ha simán csak alacsonyabb hőfokon 'égnénk' a többi hőt meg felvennénk a környezetből?"
    Nem azért "égünk", hogy ne hűljünk le, hanem hogy energiát termeljünk. Energia nélkül nem működnének megfelelően, drasztikusabb esetben elhalnának a sejtjeink. Tehát ha nyáron kevesebb höt termelnél, kevesebbet égetnél, kevesebb energiád lenne, ergo belassulnál mint a fagyott gyík . Egyszerűbb megoldás, ha izzadunk, mint hogy a sarkokra költözzünk .
    De ha gondolod próbáld ki: nyáron egyél alkáli elemet majd ha kevesebbet izzadsz akár ide is irhatsz egy cikket .

    Attól hogy itt vitatkoztok, még általánosan elfogadott és nagyjából bizonyított tény, hogy ezekben az időkben a klíma is melegebb volt, és mind az oxigén mind a szén-dioxid koncentráció magasabb volt.
    Ahogy látom, ti ott akadtatok fenn hogy nem fért össze a sok C2O az O2vel. Ezek a levegő összetételének csak 20-egynéhány százalékát teszik ki, tehát a kettő lehetett egyszerre magasabb, sok tényező befolyásolta aztán ezeket a folyamatokat.
    FINN ·^^
  • scs17 #43
    A dinoszauruszok korában a légkör összetétele is nagyban eltért a jelenlegitől. A szén-dioxid-szint 12-szer magasabb volt, az oxigén pedig a légkör 32-35%-át alkotta, a jelenlegi 21 helyett.

    Sztem nézz utána, mielőtt hülyeségeket beszélsz...
  • scs17 #42
    7#