Hunter
Dinoszauruszvér egy 80 millió éves csontból
Egy 80 millió éven át eltemetett dinoszaurusz csontból amerikai kutatóknak sikerült fehérjéket és sejtekre emlékeztető mikroszerkezeteket kinyerni. Eredményük azért is jelentős, mivel eloszlathatja a korábbi beszámolót övező kételyeket, ami szintén azt állította, hogy dinoszaurusz-szöveteket nyertek ki őskövületekből.
A proteinek, mint a kollagén, sokkal tartósabbak, mint a DNS, azt azonban még róluk sem feltételezték, hogy képesek 65 millió éven át, az utolsó dínók kihalása után fennmaradni. Éppen ezért is keltett nagy vihart, amikor Mary Schweitzer, az Észak-Karolina Állami Egyetem paleontológusa bejelentette, sikerült kinyernie az első lágy szövetet, később pedig kollagént egy Tyrannosaurus rex lábcsontjából, ami egészen az ásatásokig érintetlenül pihent a föld mélyében.
A kritikusok persze a példátlan felfedezéshez példátlan bizonyítékokat is követeltek és protein szekvenciákat kértek, majd a minták szennyeződésére hivatkoztak, mivel a csont az ásatás során eltört. Schweitzer ezek után egy növényevő dinoszaurusz teljesen ép lábcsontját vette elő, ami ugyancsak 80 millió évet töltött egy homokkőbe zárva. Munkatársaival fáradhatatlanul tesztelte a mintát, végül egy a korábbi vizsgálatokban alkalmazottnál jobb tömeg spektrométerrel újra sikerült fehérjéket találni, amit szekvenáltak, majd azokat ellenőrzésre elküldték két másik laboratóriumnak.
Jelentésük szerint ezúttal nem csak kollagént találtak, ami igen csekély evolúciós információval szolgál, mivel szinte minden állatnál azonos, de mellette hemoglobinra, a vörösvérsejtek főalkotóelemére, elasztinra, a rostok, inak és szalagok proteinjének egyik fontos alkotóelemére, és a szöveti sejteknél létfontosságú lamininre, illetve olyan sejtszerű szerkezetekre bukkantak, melyek vér- és csontsejtekre hasonlítanak. Ezek a proteinek már jóval többet árulhatnak el a dinoszauruszok evolúciójáról, mert sokkal változatosabbak a fajok között.
A proteinek, mint a kollagén, sokkal tartósabbak, mint a DNS, azt azonban még róluk sem feltételezték, hogy képesek 65 millió éven át, az utolsó dínók kihalása után fennmaradni. Éppen ezért is keltett nagy vihart, amikor Mary Schweitzer, az Észak-Karolina Állami Egyetem paleontológusa bejelentette, sikerült kinyernie az első lágy szövetet, később pedig kollagént egy Tyrannosaurus rex lábcsontjából, ami egészen az ásatásokig érintetlenül pihent a föld mélyében.
A kritikusok persze a példátlan felfedezéshez példátlan bizonyítékokat is követeltek és protein szekvenciákat kértek, majd a minták szennyeződésére hivatkoztak, mivel a csont az ásatás során eltört. Schweitzer ezek után egy növényevő dinoszaurusz teljesen ép lábcsontját vette elő, ami ugyancsak 80 millió évet töltött egy homokkőbe zárva. Munkatársaival fáradhatatlanul tesztelte a mintát, végül egy a korábbi vizsgálatokban alkalmazottnál jobb tömeg spektrométerrel újra sikerült fehérjéket találni, amit szekvenáltak, majd azokat ellenőrzésre elküldték két másik laboratóriumnak.
Jelentésük szerint ezúttal nem csak kollagént találtak, ami igen csekély evolúciós információval szolgál, mivel szinte minden állatnál azonos, de mellette hemoglobinra, a vörösvérsejtek főalkotóelemére, elasztinra, a rostok, inak és szalagok proteinjének egyik fontos alkotóelemére, és a szöveti sejteknél létfontosságú lamininre, illetve olyan sejtszerű szerkezetekre bukkantak, melyek vér- és csontsejtekre hasonlítanak. Ezek a proteinek már jóval többet árulhatnak el a dinoszauruszok evolúciójáról, mert sokkal változatosabbak a fajok között.