Balázs Richárd

Csak a legjobbak legjobbika kaphatja meg a Nobel-díjat

Az egyre növekvő nyomás ellenére sem változtatnának a Nobel-díj odaítélésének rendszerén. Sir Paul Nurse, a Királyi Társaság elnöke szerint továbbra is egyéneket és nem csoportokat, szervezeteket fognak elismerni a díjjal.

Nyilatkozata azt követően látott napvilágot, hogy többek szerint az idei fizikai Nobel-díj esélyesei közé a Cern csapatát is be kellett volna választani. A Nagy Hadron Ütköztetőben (LHC) több ezer kutató dolgozott a Higgs-bozon 2012. évi felfedezésén. "Sokszor beszélhetünk nagy csoportokról, az egyének elismerésének azonban olyan hatása van, ami tartok tőle, hogy a csoportoknak nincs" - nyilatkozott a BBC News-nak.

Az idén Peter Higgs professzor és Francois Englert kapták meg a Nobel-díjat a svéd uralkodótól egy fényes ünnepség keretében, azonban négy másik egyén is jelentős mértékben hozzájárult az elemi részecskék tömegét magyarázó elmélet kidolgozásához, melyet Higgs mechanizmusként ismerünk.

2013 áprilisában Carl Hagen professzor ugyancsak a BBC-nek adott interjújában taglalta, hogy a felfedezés bejelentésekor Peter Higgst "rocksztárként kezelték, míg a többieket alig ismerték el". Hagen már jóval a Nobel-díjasok kihirdetése előtt úgy nyilatkozott, hogy nem bánja, ha nem ő nyeri el a díjat. "Azzal azonban, hogy egy valakit kiemelnek, háttérbe szorítják a tényt, hogy valamilyen fontos tekintetben mindannyian hozzájárultunk ehhez a felfedezéshez" - tette hozzá.

Többen is a díjazás rendszerének megváltoztatása mellett kardoskodnak, annak ellenére, hogy a Nobel Alapítvány szabályzata kimondja, legfeljebb három egyén kaphat meg egy díjat. A tudományos díjakat még soha nem adományozták szervezetnek, amiről többen is úgy vélekednek, át kellene értékelni annak fényében, hogy több ezren munkálkodtak a Cern-ben azon a felfedezésen, ami végül az idei díjazottakat az elismeréshez segítette.

"Amikor Alfred Nobel 113 évvel ezelőtt megalapította a Nobel-díjat, a tudomány nagyon másként működött. Többnyire egyénekhez fűződtek a felfedezések, nagyon minimális volt a nemzetközi együttműködés és alacsonyak voltak a költségek" - magyarázta a változás szükségességét Dr. Ash Jogalekar, egy amerikai tudományos blogger. "Mindez azonban gyökeresen megváltozott. Sok fontos tudomány, a tudomány legfontosabb problémáira irányuló munka csoportok érdeme, melyet nagy interdiszciplináris csapatok végeznek el"

John Walker professzor, aki 1997-ben kapott Nobel-díjat ezzel szemben úgy véli, az egyéni kreativitás az, ami előmozdítja a tudományos felfedezéseket és ösztönzően hat másokra. "Cambridge-ben Nobel-díjasokkal voltam körülvéve. Egyikük, Frederick Sanger különösen nagy hatással volt rám. Odamentem hozzá és megvitattam vele az ötleteimet és ő biztatott, hogy valósítsam meg azokat, meghatározva az elkövetkező 35 évemet" - magyarázta.

Cambridge jó példa, Angliában ugyanis ott található meg a legtöbb Nobel-díjas, a három tudományos díj több mint 50 nyertesével, aminek hatására sok magas műszaki szintű cég központja is ezen a területen található meg, magyarázta Laurent Jespers a multinacionális GSK gyógyszergyár képviselője. "Közel 1.400 technológiai cég van Cambridge-ben" - mondta. "Összehasonlításul 50 évvel ezelőtt csak 39 cég képviseltette magát"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #12
    És már csak 1 gondolat. Milyen tudományos eredménynek mekkora a jelentősége?

    Hahn Nobel-díját bizonyos szempontból jogosnak ítéljük, hiszen az atomenergia korszaka innen indult. Csakhogy ezek a kutatások Németországban kb elméleti szinten maradtak a háború végéig, miközben az amcsik 1-2 év alatt akkora ipari hátteret raktak mögé, mint az egész autó gyártás. No még békében sem lett volna képes erre, de amcsiban is csak a VH alatt voltak meg erre az erőforrások.

    Ha nincs háború talán soha nem jön létre az atomipar, Hahn Nobel-díjja meg megy a kismillió másik, minimális gyakorlati haszonnal sem járó, köznapi ember számára értéktelen kutatás mellé.
  • NEXUS6 #11
    Eltekintve attól, hogy a 30-as években rengetegen menekültek Európából Amerikába élükön Einsteinnel így az nem számított egyedinek. 44-ben még valszeg semmit sem tudtak a csoport működéséről ezért ítélték Hahn-nak kizárólagosan. Meitnert Németországban gyak bújtatták, csak azért tudott maradni, mert osztrák állampolgár volt, de csak az Anschluss-ig. Gyak az intézetben sem tudták, hogy Hahn-ék mivel foglalkoznak. A náci propagandának is ciki lett volna, pláne 44-ben. Hahn is csak 46-ban tudta átvenni.

    Ha jól tudom ráadásul Higgs megjutalmazása azért is érdekes, mert az utóbbi évtizedekben pont ő pártolt át egy másik elmélet oldalára.

    Ne kekeckedni akarok, csak jelzem, hogy a tudósok is emberek, saját történettel, véleménnyel és hibákkal, a díj meg valami korcs egyensúlyt próbál találni az egyes ember élete és az elvont tudományos eredmény között. Ez tudományos módszertani szempontból is leheteglen, de láthatólag a díjjat odaítélő bizottság nem is törexik erre;D
  • wraithLord #10
    Eltekintve ettől az extrém esettől - hogy elmenekült -, általában mindig a projekt vezetője kapja a Nobel-díjat, pedig legtöbbször egy egész kutatócsoport gyűri a projektet. Pláne mostanában, amikor kevés területen lehet egyedül elérni valami komolyabb eredményt.

    Vezetőn azt értem, aki az adott tudományos közlemény(ek) utolsó szerzőjeként szerepel.
    Ez még nem is hangzana furcsán, de sokszor a "projektvezető" egy kiöregedett professzor, aki gyakorlatilag csak menedzseli az egészet, tehát anyagilag lehetővé teszi a kutatást, mert úgy gondolja, ilyen irányba is lépni kellene valamit...
  • NEXUS6 #9
    Ugyan ennél a sztorinál maradva, Otto Hahn 1944-ben az atommag hasításért megkapta a Nobel-díjat, amivel csak az volt a gond, hogy a projektet gyak Lise Meitner vezette. Aki az utolsó pillanatban elmenekült Németországból, de közvetve magfizikusként irányította a radiokémikus Hahn munkáját, aki kicsit sarkítva, mint vegyész technikus/labor asszisztens csinálta meg az elképzeléseit.

    Meitner ezért a munkájáért soha nem részesült a díjból, pedig gyak az életét kockáztatta.
  • mjevsrsh #8
    mikike, a tudományban a tévedés is előrehaladás. Mivel kiderül hogyan NEM működik valami. Igen tévedhetnek mert nem jól értelmezik a bizonyítékokat, de legalább veszik a fáradtságot értelmezni :) és ezt díjazni kell.
  • mikike #7
    :0
    dehát egy szent tudós hogyan tévedhetne?
    hiszen bizonyítékokkal dolgozik!!
    ezért is jó, ha az ilyen fórumokon az értelmiségiek köpködik azokat az eretnekeket, akik kételkedni merészelnek az ilyen szent emberekben **
  • NEXUS6 #6
    Azért elég érdekes ez a Nóbeldily dolog. Nem mai keltezésűek a problémák vele.

    Most olvastam, hogy anno '38-ban Enrico Fermi megkapta a neutron besugárzással létrehozott új radioaktív elemek létezésének kimutatásáért, és a lassú neutronok által indukált magreakciók kapcsolódó felfedezéséért.

    Namost mire kézbe kapta kiderült, hogy semmiféle lassú neutronokkal létrehozott új magasabb rendszámú radioaktív (transzurán) elemet nem hozott létre, csak kicsit trehány volt az eredmények visszaellenőrzésekor. 1-2 hét különbséggel a németek most már leellenőrzött körülmények között megcsinálták az urán mag hasítást, Szal Fermit kicsit ciki helyzetbe hozták, még jó hogy addigra és azóta nagyjából senkit nem érdekel.
  • sempronius18 #5
    Há ja az iradalmi nóbel díjet mennyivel jobban megérdemelte vóna mán a Kovács Patrícija, mint a Kertész Imre.
  • Amergin #4
    Amióta a béke Nobel-díjat a Fekete Házban makogó csimpánz kapta meg, az irodalmit meg Imre Kertész, azóta a faszát elvágta nálam ez a remekbebaszott testüreg!
  • sempronius18 #3
    Az a lényeg mikike, hogy te és a sok barátod akik a fejedben élnek tudják az igazságot más nem számít.