MTI

A Higgs-bozon vagy a vas alapú szupravezető ér Nobelt?

Az isteni részecskeként emlegetett bozon létezésének elméleti megalapozása, a vas alapú szupravezető, illetve bolygókutatás érdemelheti ki idén a fizikai Nobel-díjat a Reuters Thomson médiavállalat elemzőcsoportja által hagyományosan minden évben közzétett és gyakorta helytállónak bizonyuló esélylatolgatása szerint.

A többi részecske tömegéért felelős bozon létezését 1964-ben több tanulmányban összesen hat tudós jósolta meg - közülük még öten vannak életben -, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben, a CERN-ben pedig több ezren dolgoztak azon, hogy a nagy hadronütköztető (LHC) segítségével bizonyítsák a fizika standard modellje utolsó hiányzó építőkövének létét. (A részecskefizika standard modellje az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást együttesen leíró kvantumtérelmélet.) Alfred Nobel végakarata azonban kiköti, hogy a díjat legfeljebb hárman kaphatják meg egy évben, a Thomson Reuters pedig különböző tényezőket számításba véve arra jutott, hogy Peter Higgs - akiről a bozont elnevezték - és Francois Englert lehet a díjazott.

Higgs neve már felbukkant az esélylatolgatásokban tavaly is, miután a CERN 2012 júliusában bejelentette, hogy nagy bizonyossággal megtalálta a bozont. Az előzetes adatok ugyanakkor megerősítésre szorultak, ez pedig csak idén tavasszal történt meg. A kísérleti igazolás azonban még mindig nem befejezett. Épp ezért vélik úgy többen is, hogy nem Higgs és Englert kapja a Nobel-díjat idén. Bár volt már rá példa, elméleti munkáért nem szokás Nobel-díjat adni. A brit és a belga tudós azonban az elméleti konstrukcióban alkotott nagyot - mondta Liliom Károly, az MTA TTK tudományos főmunkatársa. Bármilyen meggyőző is az, hogy az LHC nagy detektorai, az ATLAS és a CMS egybehangzó eredményeket hoztak, maguk a fizikusok nem tekintik teljesen lezártnak a bizonyítást - fűzte hozzá. Mint mondta, túl fontos kérdés ez ahhoz, hogy a pozitívnak tűnő eredmények alapján kijelentsék, lezárt ügyről van szó.

Az "isteni részecske" utáni hajtóvadászatot az utóbbi években a közvélemény is nagy figyelemmel kísérte, Liliom Károly azonban nem tartja valószínűnek, hogy a döntőbizottságot ez befolyásolja. "Nyilvánvalóan nagyon fontos felfedezés, mert általa kiteljesedik az elméleti fizika egy fejezete, a gravitáción kívül az alapvető kölcsönhatások fölépülésének, ebből adódóan a világunkat alkotó részecskék tulajdonságainak a megmagyarázása. Fontos kihatásai vannak, de azt gondolom, még korai a díj odaítélése. De lehet, hogy tévedek" - fogalmazott a fizikus.

A vas alapú szupravezetőről - Hoszono Hideo felfedezéséről - szólva emlékeztetett arra, hogy korábban úgy gondolták, a vas nem alkalmas szupravezetőnek, mert ferromágnessége akadályozza a szupravezetést megvalósító Fermi-párok kialakulását. A ferromágneses szupravezető anyagok felfedezése egyfajta hidat képez a hagyományos alacsony hőmérsékletű és az 1986-ban felfedezett magas hőmérsékletű szupravezetők között. "Az, hogy vas alapú szupravezetőt találtak, rendkívül bíztató, fontos dolog a további fejlesztésekhez. A vas alapú szupravezetők néhány tulajdonsága előnyös lehet egyes alkalmazásokhoz, ráadásul a magas hőmérsékletű szupravezetés új elméletének kidolgozását is inspirálhatja" - mondta Liliom Károly.

Talán épp az elvi áttörés hiányozhat a Naprendszeren kívüli első bolygók felfedezése esetében. Ezen a területen inkább technikai áttörésről van szó. "Az extraszoláris bolygók (exobolygók) esetében senki nem haladott meg semmilyen korábbi elképzelést, csak végre lettek olyan technikák, amelyekkel igazolták a korábbi feltételezéseket és kezdeti méréseket" - vélekedett Liliom Károly. Geoffrey W. Marcy, Michael Mayor és Didier Queloz a radiális-sebesség változás mérésével azonosították az első fősorozatbeli - a Naphoz hasonló - csillag körül keringő bolygó létét. "2009-ben a Kepler űrtávcsővel felküldték azt a fotodetektor-rendszert, amely rendkívüli pontosságú adatokat gyűjt egyszerre 170 ezer csillagról, és amely a fedési módszerrel máris sok új exobolygót fedezett fel. "Igazolódni látszik a csillagászok elképzelése arról, hogy a magányos csillag inkább kivétel: vagy csillagpárja vagy bolygói vannak. Természetesen a napunkhoz hasonló csillagok bolygóinak felfedezése új távlatokat nyit meg a bolygókeletkezés jobb megértése felé és óriási eszmei jelentősége van a földön kívüli élet lehetősége szempontjából."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Donwrath #5
    ha egy szupravezető gyűrűben kering az áram az is veszít energiát, a szupravezetőnek is van ellenállása, csak sokkal kisebb mint egy jó vezetőnek (pl. szobahőmérsékletű réz). Van egy gyűrű, amit még 1910-20as évek környékén hoztak létre, abban azóta is kering, de az is veszített az energiából. :)
    Szobahőmérsékletűt lehet-e a csinálni, na azt már nem tudom, majd az okosok megmondják :D, ha nagyobb a hőmérséklet => nagyobb az energia => intenzívebb a rácsrezgés => nagyobb az energiaelnyelődés. Persze ez csak a klasszikus elmélet, hogy a kvantumechanika mennyire engedi az már egy más kérdés és még ahhoz nem értek :).
  • verge175 #4
    Köszi, közben már rájöttem, hogy a "szombahőmérséklethez" is kell energia, ha más nem, amivel felfűtjük a szobát, télen. :) Tehát az örökmozgónk csak addig működne, amíg meglennének a feltételek hozzá.
  • qrd0xQSt2rdvnu #3
    Kétlem, hogy ettől a misztikus örökmozgó, örök energiát adó rendszerek hirtelen megvalósíthatóvá válnának. Magával az örökké mozgással semmi bajom, minden folyamatosan mozgásban van jelenleg is. Csak gondoljunk bele, hogy egy bolygó mozgása mikor szűnik meg? Amikor nekiütközik valaminek és megsemmisül.
    Én úgy tudom, hogy már most is nagyon komolyan kutatják nagy teljesítményű (több száz MW) energiatárolók gyártásának lehetőségét szupravezetők segítségével. Nagy szükség lenne rá az elektromos energia termelés és elosztás rendszerében, főleg most, hogy egyre több megújuló energiaforrást bekapcsolnak.
  • verge175 #2
    Aki ért a fizikához, elmagyarázhatná, hogy a szobahőmérsékletű szupravezetés elméletileg lehetséges, vagy van valami megkerülhetetlen törvény, valami fizikai korlát, ami nem teszi lehetővé elméletileg sem? Ha sikerülne szobahőmérsékletű szupravezetőt csinálni, akkor akár az örökmozgót is meg lehetne valósítani (gondoljunk csak egy gyűrűben keringő áramimpulzusra), ami pedig elvileg lehetetlen.
  • verge175 #1
    Aki ért a fizikához, elmagyarázhatná, hogy a szobahőmérsékletű szupravezetés elméletileg lehetséges, vagy van valami megkerülhetetlen törvény, valami fizikai korlát, ami nem teszi lehetővé elméletileg sem? Ha sikerülne szobahőmérsékletű szupravezetőt csinálni, akkor akár az örökmozgót is meg lehetne valósítani (gondoljunk csak egy gyűrűben keringő áramimpulzusra), ami pedig elvileg lehetetlen.