Hunter
Nobel-díj az őssejt és a kvantum ptika kutatóinak
Az idei év első két Nobel-díján két terület két-két kutatója osztozott meg. Hétfőn az őssejt kutatásban elért eredményeikért vehette át az orvosi díjat a brit John Gurdon és a japán Sinja Jamanaka, akiket a felnőtt sejtek őssejteké visszaprogramozásáért díjazták. Kedden a kvantumoptika két jelentős alakja kapta meg a fizikai Nobelt.
Amikor a spermium megtermékenyíti a petesejtet, csupán egy sejttípus van jelen. Ez kezd osztódni és a keletkező sejtek specializálódásával létrejönnek a testet felépítő szövetek, köztük az idegek, a csontok és a bőr. Korábban erre egy egyirányú folyamatként tekintettek, mondván, ha egy sejt egy adott típusba alakult, azzal sorsa megpecsételődött.
1962-ben John Gurdon bebizonyította, hogy egy béka bőréből, illetve bélrendszeréből kinyert sejt DNS-e minden olyan genetikai információt tartalmaz, amiből egy béka teljes egészében megalkotható. A kinyert genetikai információt béka petesejtbe helyezte, melynek eredménye egy egészséges ebihal lett. Ez a technika vezetett el Dolly-hoz, a bárányhoz, az első klónozott emlőshöz.
John Gurdon és Sinja Jamanaka
Negyven évvel később Sinja Jamanaka egy másik megközelítéssel állt elő. Az átvitel helyett alaphelyzetbe állította a genetikai információt a petesejtben. Négy gént adott hozzá bőrsejtekhez, őssejtekké alakítva azokat. A Nobel-bizottság értékelése szerint a két tudós munkája "forradalmasította ismereteinket a sejtek és a szervek fejlődéséről. Gurdon és Jamanaka felfedezései bebizonyították, hogy a specializált sejtek képesek adott körülmények között visszaforgatni fejlődési óráikat. Ezek a felfedezések új eszközökkel is szolgáltak a tudósoknak világszerte, példátlan fejlődéshez vezetve a gyógyászat sok területén" - olvasható az indoklásban."Óriási megtiszteltetés" - mondta Jamanaka professzor, aki nyilatkozatában Gurdon professzort is méltatta. "John Guronnak köszönhetem, hogy ezt a díjat átvehetem. Ez a terület nagyon hosszú történetre tekint vissza, ami John Guronnal kezdődik"
A bőrsejtekből képzett őssejtekkel a tudomány reményei szerint kijavíthatók lesznek a szív sérülései egy szívroham után, vagy például visszafordíthatóvá válhat az Alzheimer-kór is. "Mérhetetlen megtiszteltetés, hogy díjaztak és boldog vagyok, hogy ezt Sinja Jamanakával kaphatom, meg, akinek munkája a terápiás előnyök megvalósulása felé mozdította el a területet” - nyilatkozott Guron professzor. „Természetesen végtelenül hálás vagyok azoknak a kollégáimnak, akik velem dolgoztak az elmúlt félévszázad különböző periódusaiban. Különösen örömteli látni, hogyan vált egy alapkutatás, amit eredetileg a test különböző sejt típusainak genetikai azonosítására fejlesztettünk ki, az emberi egészség egyik nagy reményévé.”
A fizika terén az idei év a kvantum optika úttörőié volt, Serge Haroche francia és David Wineland amerikai tudós osztoztak a Nobel-díjon a fotonokkal és ionokkal kapcsolatos munkájuk elismeréseként, mellyel "lehetővé tették a különálló kvantumrendszerek mérését és manipulálását" - olvasható az indoklásban.
Serge Haroche és David Wineland
Fény és anyag. A különálló részecskék szintjén meglepő viselkedést tanúsítanak, a fizika ezen részét nevezik kvantummechanikának. Ezeken a parányi méreteken a fenti páros által kifejlesztett megoldások nélkül elképzelhetetlen lenne a munka, a fotonok és ionok egyenkénti mérésével és irányításával azonban bepillanthattunk egy mikroszkopikus világba, ami egykor csupán egy tudományos elmélet volt.
A fizikusok számára azonban a legnagyobb áttörést a fotonok és ionok kvantum mechanikai állapotainak fenntartásával érték el, aminek laboratóriumi mérésében az elméleti tudósok évtizedeken át csak reménykedni mertek. A kvantummechanika az elméleti síkról átkerült a gyakorlati oldalra, melynek köszönhetően megismerhettük többek közt a kvantum-összefonódottságot.
Amikor a spermium megtermékenyíti a petesejtet, csupán egy sejttípus van jelen. Ez kezd osztódni és a keletkező sejtek specializálódásával létrejönnek a testet felépítő szövetek, köztük az idegek, a csontok és a bőr. Korábban erre egy egyirányú folyamatként tekintettek, mondván, ha egy sejt egy adott típusba alakult, azzal sorsa megpecsételődött.
1962-ben John Gurdon bebizonyította, hogy egy béka bőréből, illetve bélrendszeréből kinyert sejt DNS-e minden olyan genetikai információt tartalmaz, amiből egy béka teljes egészében megalkotható. A kinyert genetikai információt béka petesejtbe helyezte, melynek eredménye egy egészséges ebihal lett. Ez a technika vezetett el Dolly-hoz, a bárányhoz, az első klónozott emlőshöz.
John Gurdon és Sinja Jamanaka
Negyven évvel később Sinja Jamanaka egy másik megközelítéssel állt elő. Az átvitel helyett alaphelyzetbe állította a genetikai információt a petesejtben. Négy gént adott hozzá bőrsejtekhez, őssejtekké alakítva azokat. A Nobel-bizottság értékelése szerint a két tudós munkája "forradalmasította ismereteinket a sejtek és a szervek fejlődéséről. Gurdon és Jamanaka felfedezései bebizonyították, hogy a specializált sejtek képesek adott körülmények között visszaforgatni fejlődési óráikat. Ezek a felfedezések új eszközökkel is szolgáltak a tudósoknak világszerte, példátlan fejlődéshez vezetve a gyógyászat sok területén" - olvasható az indoklásban."Óriási megtiszteltetés" - mondta Jamanaka professzor, aki nyilatkozatában Gurdon professzort is méltatta. "John Guronnak köszönhetem, hogy ezt a díjat átvehetem. Ez a terület nagyon hosszú történetre tekint vissza, ami John Guronnal kezdődik"
A bőrsejtekből képzett őssejtekkel a tudomány reményei szerint kijavíthatók lesznek a szív sérülései egy szívroham után, vagy például visszafordíthatóvá válhat az Alzheimer-kór is. "Mérhetetlen megtiszteltetés, hogy díjaztak és boldog vagyok, hogy ezt Sinja Jamanakával kaphatom, meg, akinek munkája a terápiás előnyök megvalósulása felé mozdította el a területet” - nyilatkozott Guron professzor. „Természetesen végtelenül hálás vagyok azoknak a kollégáimnak, akik velem dolgoztak az elmúlt félévszázad különböző periódusaiban. Különösen örömteli látni, hogyan vált egy alapkutatás, amit eredetileg a test különböző sejt típusainak genetikai azonosítására fejlesztettünk ki, az emberi egészség egyik nagy reményévé.”
A fizika terén az idei év a kvantum optika úttörőié volt, Serge Haroche francia és David Wineland amerikai tudós osztoztak a Nobel-díjon a fotonokkal és ionokkal kapcsolatos munkájuk elismeréseként, mellyel "lehetővé tették a különálló kvantumrendszerek mérését és manipulálását" - olvasható az indoklásban.
Serge Haroche és David Wineland
Fény és anyag. A különálló részecskék szintjén meglepő viselkedést tanúsítanak, a fizika ezen részét nevezik kvantummechanikának. Ezeken a parányi méreteken a fenti páros által kifejlesztett megoldások nélkül elképzelhetetlen lenne a munka, a fotonok és ionok egyenkénti mérésével és irányításával azonban bepillanthattunk egy mikroszkopikus világba, ami egykor csupán egy tudományos elmélet volt.
A fizikusok számára azonban a legnagyobb áttörést a fotonok és ionok kvantum mechanikai állapotainak fenntartásával érték el, aminek laboratóriumi mérésében az elméleti tudósok évtizedeken át csak reménykedni mertek. A kvantummechanika az elméleti síkról átkerült a gyakorlati oldalra, melynek köszönhetően megismerhettük többek közt a kvantum-összefonódottságot.