Berta Sándor
Nem hajlandó önszabályozásra a Facebook és a Google
A német kormány azt szerette volna, hogy a közösségi oldalak saját maguk szabályozzák és vállalják az adat- és gyerekvédelmi előírások betartását, azonban azok nem álltak kötélnek.
A piac legnagyobb szereplői nem voltak hajlandók aláírni azt a 2009-ben kidolgozott kódexet, amelyet a német belügyminisztérium készített, és amelyben vállalhatták volna az önszabályozást. A dokumentumot kizárólag a Lokalisten, a Poolworks (korábbi StudiVZ) és a wer-kennt-wen.de német közösségi platformok vezetői írták alá, a Facebook, a Google, a LinkedIn és a Xing képviselői viszont nem. Az utóbbi négy társaság arra hivatkozott, hogy ezekben a kérdésekben egységes nemzetközi szabályozásra van szükség és a nemzeti programokkal szemben aggályaik vannak.
A kódex adat-, gyerek- és fogyasztóvédelmi kérdésekkel egyaránt foglalkozott volna. Ezek közé tartoztak a magánszférát érintő beállítások, a címjegyzékek védelme az illetéktelen hozzáférésekkel szemben és a lehetséges arcfelismerő funkció. A kezdeményezés alternatívának számított a szigorú törvényi szabályozás mellett. Hans-Peter Friedrich, a szaktárca vezetője bírálta a nagyobb közösségi hálózatok "halogató taktikáját". Kijelentette, hogy ha a Facebook vagy a Google Németországban sikeres akar lenni, akkor be kell tartania a német adatvédelmi előírásokat. A társaságok elveszítették azt az esélyt, hogy átláthatóbbá tegyék az adatfeldolgozási folyamatot és a felhasználóbarát szabályok megalkotását, így most európai szinten fognak fellépni ebben a kérdésben.
A Google rámutatott, hogy a nemzetközi szolgáltatásai miatt nem tud részt venni minden nemzeti önszabályozó projektben, ennek ellenére a vállalat továbbra is támogatja a német kezdeményezést. A Facebook egyik szóvivője szintén azzal érvelt, hogy világszerte vannak önszabályozási programok és ezeket összhangba kell hozni egymással azelőtt, hogy bármilyen kódexet aláírnának. A dokumentum kapcsán január 25. óta eddig összesen 12 tanácskozásra került sor, ezek mindegyike több órán át tartott, emellett számos telefonkonferencia-beszélgetést is bonyolítottak.
A piac legnagyobb szereplői nem voltak hajlandók aláírni azt a 2009-ben kidolgozott kódexet, amelyet a német belügyminisztérium készített, és amelyben vállalhatták volna az önszabályozást. A dokumentumot kizárólag a Lokalisten, a Poolworks (korábbi StudiVZ) és a wer-kennt-wen.de német közösségi platformok vezetői írták alá, a Facebook, a Google, a LinkedIn és a Xing képviselői viszont nem. Az utóbbi négy társaság arra hivatkozott, hogy ezekben a kérdésekben egységes nemzetközi szabályozásra van szükség és a nemzeti programokkal szemben aggályaik vannak.
A kódex adat-, gyerek- és fogyasztóvédelmi kérdésekkel egyaránt foglalkozott volna. Ezek közé tartoztak a magánszférát érintő beállítások, a címjegyzékek védelme az illetéktelen hozzáférésekkel szemben és a lehetséges arcfelismerő funkció. A kezdeményezés alternatívának számított a szigorú törvényi szabályozás mellett. Hans-Peter Friedrich, a szaktárca vezetője bírálta a nagyobb közösségi hálózatok "halogató taktikáját". Kijelentette, hogy ha a Facebook vagy a Google Németországban sikeres akar lenni, akkor be kell tartania a német adatvédelmi előírásokat. A társaságok elveszítették azt az esélyt, hogy átláthatóbbá tegyék az adatfeldolgozási folyamatot és a felhasználóbarát szabályok megalkotását, így most európai szinten fognak fellépni ebben a kérdésben.
A Google rámutatott, hogy a nemzetközi szolgáltatásai miatt nem tud részt venni minden nemzeti önszabályozó projektben, ennek ellenére a vállalat továbbra is támogatja a német kezdeményezést. A Facebook egyik szóvivője szintén azzal érvelt, hogy világszerte vannak önszabályozási programok és ezeket összhangba kell hozni egymással azelőtt, hogy bármilyen kódexet aláírnának. A dokumentum kapcsán január 25. óta eddig összesen 12 tanácskozásra került sor, ezek mindegyike több órán át tartott, emellett számos telefonkonferencia-beszélgetést is bonyolítottak.