Berta Sándor
561 millió eurós büntetést kapott a Microsoft
Bekövetkezett az, amire számítani lehetett. Az Európai Bizottság megbüntette a tengerentúli konszernt azért, mert nem tartotta be a böngészőválasztással kapcsolatos megállapodást.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Microsoftnak 561 millió euró büntetést kell fizetnie azért, mert nem tett eleget a szabad böngészőválasztásnak. A testület megállapította, hogy a funkció a Windows 7 operációs rendszernek az 1-es szervizcsomaggal frissített változatában - 2011 májusa és 2012 júliusa között nem volt elérhető. Ennek köszönhetően 15 millió Windows-használó nem tudott választani a különböző böngészők közül. Ezt az óriáscég is elismerte.
Az eljárást tavaly júliusban indította el az Európai Bizottság. A böngészőválasztási funkciót a Microsoft 2010 márciusában vezette be. Mindez azt jelentette, hogy a vállalat operációs rendszereit telepítő számítógép-használók egy képernyőn 12 böngésző közül választhattak. A programok között volt az Internet Explorer, a Firefox, a Chrome, az Opera és a Safari.
Joaquín Almunia
Joaquín Almunia, az EU versenyügyi biztosa, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: a testület 2009-ben leállította azt az eljárást, amelyet azért indítottak, mert felmerült a gyanúja annak, hogy a Microsoft visszaélt a piacvezető pozíciójával amikor összekapcsolta a Windows operációs rendszert az Internet Explorer böngészővel, és ezzel a többi böngészőfejlesztő vállalat hátrányba került. Akkor elfogadták a társaság által vállalt kötelezettségeket, melyek közül az egyik az volt, hogy 2014-ig elérhető lesz a böngészőválasztási funkció. Azok az európai Windows-használók, akiknél az Internet Explorer volt alapértelmezett böngészőnek beállítva, 2010 márciusában találkozhattak a böngészőválasztással. A megoldás rendkívül sikeres volt, hiszen 2010 novemberéig 84 millió programot töltöttek le az internetezők. A funkció azonban tavaly júliustól elérhetetlenné vált és ezért az EU elindította az eljárást.
"Ezek a jogilag kötelező vállalások fontos szerepet játszanak a trösztellenes eljárásainkban, mert gyors megoldást jelenthetnek versenyjogi vitákban" - magyarázta Almunia, majd hozzátette: ezeket a vállalásokat szigorúan teljesíteni is kell. "Ezek megsértése nagyon súlyos szabálysértés, és ennek megfelelően is kell szankcionálni" - hangoztatta a politikus. A képernyő eltűnése 15 millió európait fosztott meg a választás lehetőségétől.
Steve Ballmer, a Microsoft vezetője 2012 ősszel jelezte, hogy mindenben együttműködnek az EU-val, de ez nem volt elég ahhoz, hogy az óriáscég megússza a büntetést. Az összeg kiszámításánál figyelembe vették az ügy súlyát; azt, hogy mennyi ideig nem tartotta be a Microsoft a megállapodást; továbbá - enyhítő körülményként - a teljes körű együttműködési készséget. Az Európai Bizottság a versenyjogi vizsgálatok folyamán akár az érintett vállalat előző évi teljes bevétele tizedének megfelelő bírságot is kiszabhat. Ez volt az első alkalom, hogy a piac egyik szereplője nem tartotta magát a saját maga által vállalt kötelezettséghez és az EU versenyhivatalának előírásaihoz és ezért is vették az esetet nagyon komolyan.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Microsoftnak 561 millió euró büntetést kell fizetnie azért, mert nem tett eleget a szabad böngészőválasztásnak. A testület megállapította, hogy a funkció a Windows 7 operációs rendszernek az 1-es szervizcsomaggal frissített változatában - 2011 májusa és 2012 júliusa között nem volt elérhető. Ennek köszönhetően 15 millió Windows-használó nem tudott választani a különböző böngészők közül. Ezt az óriáscég is elismerte.
Az eljárást tavaly júliusban indította el az Európai Bizottság. A böngészőválasztási funkciót a Microsoft 2010 márciusában vezette be. Mindez azt jelentette, hogy a vállalat operációs rendszereit telepítő számítógép-használók egy képernyőn 12 böngésző közül választhattak. A programok között volt az Internet Explorer, a Firefox, a Chrome, az Opera és a Safari.
Joaquín Almunia
Joaquín Almunia, az EU versenyügyi biztosa, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke kijelentette: a testület 2009-ben leállította azt az eljárást, amelyet azért indítottak, mert felmerült a gyanúja annak, hogy a Microsoft visszaélt a piacvezető pozíciójával amikor összekapcsolta a Windows operációs rendszert az Internet Explorer böngészővel, és ezzel a többi böngészőfejlesztő vállalat hátrányba került. Akkor elfogadták a társaság által vállalt kötelezettségeket, melyek közül az egyik az volt, hogy 2014-ig elérhető lesz a böngészőválasztási funkció. Azok az európai Windows-használók, akiknél az Internet Explorer volt alapértelmezett böngészőnek beállítva, 2010 márciusában találkozhattak a böngészőválasztással. A megoldás rendkívül sikeres volt, hiszen 2010 novemberéig 84 millió programot töltöttek le az internetezők. A funkció azonban tavaly júliustól elérhetetlenné vált és ezért az EU elindította az eljárást.
"Ezek a jogilag kötelező vállalások fontos szerepet játszanak a trösztellenes eljárásainkban, mert gyors megoldást jelenthetnek versenyjogi vitákban" - magyarázta Almunia, majd hozzátette: ezeket a vállalásokat szigorúan teljesíteni is kell. "Ezek megsértése nagyon súlyos szabálysértés, és ennek megfelelően is kell szankcionálni" - hangoztatta a politikus. A képernyő eltűnése 15 millió európait fosztott meg a választás lehetőségétől.
Steve Ballmer, a Microsoft vezetője 2012 ősszel jelezte, hogy mindenben együttműködnek az EU-val, de ez nem volt elég ahhoz, hogy az óriáscég megússza a büntetést. Az összeg kiszámításánál figyelembe vették az ügy súlyát; azt, hogy mennyi ideig nem tartotta be a Microsoft a megállapodást; továbbá - enyhítő körülményként - a teljes körű együttműködési készséget. Az Európai Bizottság a versenyjogi vizsgálatok folyamán akár az érintett vállalat előző évi teljes bevétele tizedének megfelelő bírságot is kiszabhat. Ez volt az első alkalom, hogy a piac egyik szereplője nem tartotta magát a saját maga által vállalt kötelezettséghez és az EU versenyhivatalának előírásaihoz és ezért is vették az esetet nagyon komolyan.
