A dél-londoni Belmarsh magisztrátusi bírósága úgy döntött, hogy a Wikileaks alapítója és vezetője kiadható a skandináv állam igazságügyi szerveinek. Mindez azt jelenti, hogy a férfi amerikai felelősségre vonásának esélyei jelentős mértékben megnőttek.

A hírről többek között a BBC és a The Guardian is beszámolt. A rendkívüli nemzetközi sajtóérdeklődéssel kísért kiadatási eljárás a magas biztonsági fokú, hírhedt délkelet-londoni börtön, a Belmarsh mellett működő, szintén szigorúan őrzött magisztrátusi bíróságon kezdődött e hónap elején. Assange ügyvédei az eljárás során több fronton támadták a kiadatási kérést: egyrészt azzal érveltek, hogy Assange ellen még Svédországban sem emeltek vádat, csak gyanúsítják egy olyan bűncselekmény ügyében, amelynek elkövetését védencük tagadja. Az ügyvédek szerint emellett fennáll annak a kockázata is, hogy a svéd hatóságok kiadják Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene.

Geoffrey Robertson, az ügyvédi csapat vezetője még azzal is megpróbált érvelni, hogy Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantánamói börtöntáborában is kiköthet, sőt halálbüntetést is kiszabhatnak rá, ha Svédország kiadja őt az Egyesült Államoknak. Robertson a bíróságon kijelentette: prominens amerikai közéleti személyiségek tettek egyenes utalásokat arra, hogy a WikiLeaks alapítóját ki kellene végezni. Az ügyvéd szerint Sarah Palin, a republikánusok egykori alelnökjelöltje egy ízben azt mondta, hogy Assange-t "úgy kell levadászni, mint az al-Kaida (terrorhálózat) tagjait". Assange védői megkérdőjelezték azt a svéd hatósági álláspontot, hogy a kiadatási kérelemnek semmi köze a WikiLeaks-kiszivárogtatásokhoz.

A londoni bíróság eljáró bírája azonban a végzés indoklásában "eljárásjogilag korrektnek" nevezte a svéd kiadatási kérelmet, és elvetette azokat az érveket, hogy Assange nem számíthatna méltányos bírósági eljárásra kiadatása esetén. Assange máris jelezte, hogy fellebbez az ítélet ellen. A The Guardian szerint amennyiben az ausztrál állampolgár és védője valóban élnek ezzel a lehetőséggel, úgy a svédországi kiadatása nyáron valósulhat meg, feltéve, hogy a fellebbviteli testület a beadványt elutasítja. A fellebbviteli fórumnak negyven nap alatt kell elbírálnia a fellebbezést.

Assange mindent elkövet azért, hogy megakadályozza a Svédországba szállítását, még Ausztráliától is segítséget kért, kevés sikerrel. A határozat egyben azt jelenti, hogy teljesen új fejezet kezdődhet az ügyben, hiszen fennáll annak a lehetősége, hogy a skandináv állam kiadja az Egyesült Államoknak a férfit, igaz ehhez még a védőügyvédnek is lesz néhány szava.


Assange-t azzal gyanúsítják, hogy szexuálisan erőszakoskodott a 31 éves szállásadónőjével, és egy másik, 27 esztendős lánnyal. A brit bíróság Howard Riddle vezette tanácsa úgy ítélte meg a svéd hatóságok által benyújtott dokumentumok alapján, hogy Assange valóban elkövethette a terhére rótt bűncselekményeket és mivel a Wikileaks alapítója ellen érvényes nemzetközi elfogatóparancs volt kiadva, így meghozta a döntését, amivel gyakorlatilag helyt adott a svéd kérésnek. Riddle hangsúlyozta, hogy az ügyben mindenképpen egy svéd bíróságnak kell ítéletet hoznia.

A göteborgi ügyészség egyelőre nem akar vádat emelni Assange ellen, hanem csak ki akarja hallgatni. A férfi tagadta, hogy szexuális bűncselekményeket követett volna el. A védőügyvédnek a hatályos brit törvények alapján 7 napja van a fellebbezés benyújtására és a fellebbviteli testületnek 40 napon belül kell meghoznia az ítéletét.

Alan Dershowitz, Assange jogi tanácsadója úgy ítélte meg, hogy az ausztrál állampolgár meglehetősen egykedvűen fogadta a döntést, illetve annak a lehetőségét, hogy később akár az USA-nak is kiadhatják. A jogász ugyanakkor élesen támadta az Egyesült Államokat, mondván az az internet tekintetében kettős mércét alkalmaz. "Amennyiben megpróbálják a tengerentúli hatóságok titkos dokumentumok megjelentetésére miatt felelősségre vonni, akkor kiváló ellenérveink lesznek. A 40 évvel ezelőtti Pentagon Papers-ügyben, amelyben én is részt vettem, ugyanis a bíró arra hivatkozott, hogy az ilyen iratok nyilvánosságra hozatalára a vádlottaknak minden joguk megvolt" - jelentette ki Dershowitz.

A svéd ügyészség tavaly novemberben - nemi erőszak, szexuális zaklatás és kényszerítés miatt - kért bírósági végzést Julian Assange ellen. Ezután hamarosan kiadták a nemzetközi elfogatóparancsot. A brit rendőrség december elején vette őrizetbe az ausztrál férfit, miután az egy londoni rendőrőrsön feladta magát. Kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédjei szerint "dickensi körülmények között". Itt raboskodott annak idején más kemény bűnözőkkel együtt Ronald "Ronnie" Biggs, minden idők leghíresebb vonatrablója is, akinek harminc évet kellett volna ülnie, ha nem szökik meg nem egészen harminc hónap után.

Assange ügyvédei mindazonáltal elérték védencük szabadlábra helyezését, iga z, komoly áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font készpénzóvadékot és további 40 ezer font biztosítékot - vagyis összesen csaknem 80 millió forintnak megfelelő összeget - kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen.

Assange félelmei megalapozottak, hiszen a védelmét ellátó jogászok szerint valós veszélye van annak, hogy védencük a svédországi kiadatási kérelem jóváhagyása esetén az Egyesült Államokban találná magát, ahol akár halálbüntetésre is számíthatna. Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök nem zárta ki a kiadatás lehetőségét. Washington gőzerővel keresi a Wikileaks-alapító felelősségre vonásának módját. Assange úgy nyilatkozott: jó esélye van annak, hogy egy amerikai börtönben megölnék.