Gyurkity Péter
A számítási felhőkben kell erősödnie Európának
Így véli legalábbis az illetékes uniós biztos, aki szerint nem engedhető meg, hogy a legtöbb számítási felhő szolgáltatás továbbra is amerikai kézben van. A platform a mobil alkalmazások szegmensét is forradalmasíthatja.
Viviane Reding a Digitális Európa stratégia ismertetésekor beszélt hosszabban a számítási felhők által jelentette lehetőségekről, a piac jelenlegi helyzetéről, illetve az ezen a területen szükséges változásokról. Véleménye szerint a kontinensnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, ha nem akar végleg lemaradni az Egyesült Államok mögött, a fejlesztésekből pedig különösen a kis- és középvállalkozások és a gazdaság egésze profitálnak majd.
A biztost igencsak zavarja, hogy a számítási felhőkre alapuló szolgáltatások napjainkban csaknem kizárólag amerikai eredetűek. Itt mindenképpen fel kell építeni a kontinens saját megoldásait, amelyek elsősorban a kis- és középvállalkozásokat szolgálják majd ki. Az Európai Unió területén működő vállalatok 99 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, ám jelenleg alig 11 százalékuk alkalmaz IT-alapú humán erőforrás menedzsmentet, illetve 9 százalék használ elektronikus számlázást. A felhőkre épített IT-háttér esetében csökkenthetnék a költségeket, hiszen a fix bérek helyett csak azért fizetnének, amit ki is használnak, nem lenne szükségük a drága hardver beszerzésére és üzemeltetésére, így sokkal kedvezőbb pozícióból indulnának neki az üzleti versenynek.
Elsősorban tehát költségmegtakarítást jelentene a felhők széleskörű használata, amely egyben új vállalkozások százezreinek megjelenését is eredményezné. Ezzel tovább erősödne a hitelek által marokban tartott gazdaság, amennyiben pedig sikerülne keresztülverni a közös szerzői jogi szabályozást, a felhasználók a jelenleginél sokkal könnyebben férnének hozzá a népszerű művek digitális kópiáihoz. Itt a sok vitát kiváltó Telecoms Package elfogadására lenne szükség, ezzel egy időben pedig közös szabályozást kellene létrehozni a mobilfizetések elterjesztéséhez, amely szintén jótékony hatással lenne.
Az ABI Research szintén a napokban készítette el tanulmányát, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a számítási felhők támogatására a mobiltelefonos alkalmazások terén is nagy szükség lenne. Utóbbiak ugyanis manapság túl összetettek és a kelleténél több erőforrást igényelnek, így számos készülék esetében gondot okoz a futtatás. A felhők bevonásával viszont kikerülhető lenne ez a probléma, így még bonyolultabb és nagyobb kényelmet nyújtó alkalmazások jelenhetnének meg a telefonokon.
Viviane Reding a Digitális Európa stratégia ismertetésekor beszélt hosszabban a számítási felhők által jelentette lehetőségekről, a piac jelenlegi helyzetéről, illetve az ezen a területen szükséges változásokról. Véleménye szerint a kontinensnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, ha nem akar végleg lemaradni az Egyesült Államok mögött, a fejlesztésekből pedig különösen a kis- és középvállalkozások és a gazdaság egésze profitálnak majd.
A biztost igencsak zavarja, hogy a számítási felhőkre alapuló szolgáltatások napjainkban csaknem kizárólag amerikai eredetűek. Itt mindenképpen fel kell építeni a kontinens saját megoldásait, amelyek elsősorban a kis- és középvállalkozásokat szolgálják majd ki. Az Európai Unió területén működő vállalatok 99 százaléka ebbe a kategóriába tartozik, ám jelenleg alig 11 százalékuk alkalmaz IT-alapú humán erőforrás menedzsmentet, illetve 9 százalék használ elektronikus számlázást. A felhőkre épített IT-háttér esetében csökkenthetnék a költségeket, hiszen a fix bérek helyett csak azért fizetnének, amit ki is használnak, nem lenne szükségük a drága hardver beszerzésére és üzemeltetésére, így sokkal kedvezőbb pozícióból indulnának neki az üzleti versenynek.
Elsősorban tehát költségmegtakarítást jelentene a felhők széleskörű használata, amely egyben új vállalkozások százezreinek megjelenését is eredményezné. Ezzel tovább erősödne a hitelek által marokban tartott gazdaság, amennyiben pedig sikerülne keresztülverni a közös szerzői jogi szabályozást, a felhasználók a jelenleginél sokkal könnyebben férnének hozzá a népszerű művek digitális kópiáihoz. Itt a sok vitát kiváltó Telecoms Package elfogadására lenne szükség, ezzel egy időben pedig közös szabályozást kellene létrehozni a mobilfizetések elterjesztéséhez, amely szintén jótékony hatással lenne.
Az ABI Research szintén a napokban készítette el tanulmányát, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy a számítási felhők támogatására a mobiltelefonos alkalmazások terén is nagy szükség lenne. Utóbbiak ugyanis manapság túl összetettek és a kelleténél több erőforrást igényelnek, így számos készülék esetében gondot okoz a futtatás. A felhők bevonásával viszont kikerülhető lenne ez a probléma, így még bonyolultabb és nagyobb kényelmet nyújtó alkalmazások jelenhetnének meg a telefonokon.