Berta Sándor
Fontos lesz a következő öt év hálózati politikája
Viviane Reding távközlési biztos bemutatta az Európai Unió következő öt évének hálózati politikáját meghatározó prioritásokat. Reding a legfontosabb feladatnak a szélessávú hálózatok fejlesztését és bővítését nevezte. Emellett szerinte mielőbb megoldást kell találni a kalózkodás problémájára is. Utóbbi esetében ugyanakkor igencsak keményen bírálta a francia modellt.
"Az elmúlt hetekben a csapatommal a digitális Európa stratégiáján dolgoztunk. Számomra az elsődleges prioritás, hogy a digitális médiatartalmakhoz való hozzáférést egyszerűbbé és vonzóbbá tegyük. Miközben sok jogtulajdonos ragaszkodik ahhoz, hogy minden engedély nélküli online letöltés szerzői jogsértést jelent és ezért illegális, sőt, bűncselekmény is, mások azt hangsúlyozzák, hogy az internethez való jog alapvető. Nos, mindkét oldalnak igaza van. Ahelyett azonban, hogy a két tábor tagjai közösen megoldásokat keresnének, inkább lövészárok-háborút folytatnak egymással" - jelentette ki az európai uniós biztos.
Reding tapasztalatait említve elmondta, hogy a jelenlegi helyzetet legjobban a távközlési csomag körüli tárgyalások jellemezték. A csomag 750 alparagrafust és több mint 160 cikkelyt tartalmaz és eddig egyetlen pontban nem sikerült megállapodni. Ez a pont megtiltaná az európai uniós tagállamok számára, hogy a polgáraik internethozzáférését bírói engedély nélkül blokkolják. A médiaipar és a francia kormány különösen keményen támadta ezt a szabályozást, mivel úgy vélték, megnehezítené a szerzői jogsértések felderítését.
Nicolas Sarkozy francia elnök hátráltatja az európai távközlési piac újraszabályozását és emiatt nagyon sok pénztől eshet el a következő években a kontinens. Reding idézte a Világbank egyik tanulmányának egy mondatát, amelyből kiderült: tíz százalékkal több szélessávú internethozzáférés 1,3 százalékos gazdasági növekedést jelent. Pedig erre a növekedésre különösen a mostani helyzetben mindenképpen szükség lenne. A politikus leginkább attól tart, hogy az internettel együtt felnövekedett generációk, kreatív szakemberekként és fogyasztókként egyaránt elveszhetnek és ez tragédia lenne az európai társadalomnak.
"Az online kalózkodás egyre szexibb tevékenység, különösen a 16 és 24 év közötti fiatalok számára. Az Eurostat friss adataiból tudjuk, hogy 60 százalékuk az elmúlt hónapokban illegálisan másolt tartalmakat töltött le a világhálóról, 28 százalékuk pedig nem is lenne hajlandó fizetni ezekért az anyagokért. Komoly hiányosságok vannak a mostani rendszerben. Mindenkit meg kell büntetni, aki megszegi a törvényt, de ugyanakkor számos kérdést is fel kell tennünk magunknak: elég vonzó legális ajánlatok találhatók-e most a piacon? A jelenlegi jogrendszer megfelel az internetes generációk elvárásainak? Kimerítettünk-e minden alternatív megoldást és lehetőséget? S a dolgokat csak egyszer is megvizsgáltuk-e egy 16 éves vagy egy a Gutenberg-korszakban felnőtt professzor szemszögéből?
Konkrét intézkedésekre van szükség. Minden tagországban egyszerűbbé kell tenni a médiatartalmak terjesztésével kapcsolatos licencek kiadását. Jelenleg van, hogy a fogyasztók nem férnek hozzá egy anyaghoz, mert az csak egy másik tagállamban elérhető" - hangsúlyozta Viviane Reding. A szakember leszögezte, hogy vannak más, fontos megoldandó feladatok is. Ezek egyike, hogy korszerű könyvdigitalizálási szabályozást kell kidolgozni. Az EU nemzeti könyvtáraiban található írott művek 90 százaléka ugyanis már nem kapható kereskedelmi forgalomban. Ezért létre kell hozni egy központi nyilvántartó rendszert. Nem szabad félni a Google terveitől és a konszerntől. Ez a vita ideológiai, mert sok kiadó és kereskedő fél a Google piaci hatalmától, de ugyanakkor sok internetes cég frusztrált az európai jogrendszertől. Amennyiben az EU ezeket a problémákat nem tudja gyorsan megoldani, akkor a digitális könyvekkel kapcsolatos üzleteket az Atlanti-óceán másik partján fogják megcsinálni.
Emellett fontos egy egységes európai mobilfizetési rendszer kialakítása és az informatikai, illetve távközlési piac megnyitása a kis- és közepes vállalatok előtt. Szintén meg kell találni azokat a hatékony IT-megoldásokat, például a videokonferencia- és távmunka-rendszereket, amelyek segítségével csökkenthető a kibocsájtott üvegházgázok mennyisége.
A tervek egyébként meglehetősen ambíciózusak. 2010-re minden európai uniós állampolgárnak elvileg rendelkeznie kellene szélessávú, 2013-ra pedig kiemelten nagy sebességű internethozzáféréssel, a DSL-vezetékeket optikai kábelekkel kell felváltani, támogatni kell az UMTS és az LTE technológiák elterjedését, valamint a Cloud Computing használatát.
"Az elmúlt hetekben a csapatommal a digitális Európa stratégiáján dolgoztunk. Számomra az elsődleges prioritás, hogy a digitális médiatartalmakhoz való hozzáférést egyszerűbbé és vonzóbbá tegyük. Miközben sok jogtulajdonos ragaszkodik ahhoz, hogy minden engedély nélküli online letöltés szerzői jogsértést jelent és ezért illegális, sőt, bűncselekmény is, mások azt hangsúlyozzák, hogy az internethez való jog alapvető. Nos, mindkét oldalnak igaza van. Ahelyett azonban, hogy a két tábor tagjai közösen megoldásokat keresnének, inkább lövészárok-háborút folytatnak egymással" - jelentette ki az európai uniós biztos.
Reding tapasztalatait említve elmondta, hogy a jelenlegi helyzetet legjobban a távközlési csomag körüli tárgyalások jellemezték. A csomag 750 alparagrafust és több mint 160 cikkelyt tartalmaz és eddig egyetlen pontban nem sikerült megállapodni. Ez a pont megtiltaná az európai uniós tagállamok számára, hogy a polgáraik internethozzáférését bírói engedély nélkül blokkolják. A médiaipar és a francia kormány különösen keményen támadta ezt a szabályozást, mivel úgy vélték, megnehezítené a szerzői jogsértések felderítését.
Nicolas Sarkozy francia elnök hátráltatja az európai távközlési piac újraszabályozását és emiatt nagyon sok pénztől eshet el a következő években a kontinens. Reding idézte a Világbank egyik tanulmányának egy mondatát, amelyből kiderült: tíz százalékkal több szélessávú internethozzáférés 1,3 százalékos gazdasági növekedést jelent. Pedig erre a növekedésre különösen a mostani helyzetben mindenképpen szükség lenne. A politikus leginkább attól tart, hogy az internettel együtt felnövekedett generációk, kreatív szakemberekként és fogyasztókként egyaránt elveszhetnek és ez tragédia lenne az európai társadalomnak.
"Az online kalózkodás egyre szexibb tevékenység, különösen a 16 és 24 év közötti fiatalok számára. Az Eurostat friss adataiból tudjuk, hogy 60 százalékuk az elmúlt hónapokban illegálisan másolt tartalmakat töltött le a világhálóról, 28 százalékuk pedig nem is lenne hajlandó fizetni ezekért az anyagokért. Komoly hiányosságok vannak a mostani rendszerben. Mindenkit meg kell büntetni, aki megszegi a törvényt, de ugyanakkor számos kérdést is fel kell tennünk magunknak: elég vonzó legális ajánlatok találhatók-e most a piacon? A jelenlegi jogrendszer megfelel az internetes generációk elvárásainak? Kimerítettünk-e minden alternatív megoldást és lehetőséget? S a dolgokat csak egyszer is megvizsgáltuk-e egy 16 éves vagy egy a Gutenberg-korszakban felnőtt professzor szemszögéből?
Konkrét intézkedésekre van szükség. Minden tagországban egyszerűbbé kell tenni a médiatartalmak terjesztésével kapcsolatos licencek kiadását. Jelenleg van, hogy a fogyasztók nem férnek hozzá egy anyaghoz, mert az csak egy másik tagállamban elérhető" - hangsúlyozta Viviane Reding. A szakember leszögezte, hogy vannak más, fontos megoldandó feladatok is. Ezek egyike, hogy korszerű könyvdigitalizálási szabályozást kell kidolgozni. Az EU nemzeti könyvtáraiban található írott művek 90 százaléka ugyanis már nem kapható kereskedelmi forgalomban. Ezért létre kell hozni egy központi nyilvántartó rendszert. Nem szabad félni a Google terveitől és a konszerntől. Ez a vita ideológiai, mert sok kiadó és kereskedő fél a Google piaci hatalmától, de ugyanakkor sok internetes cég frusztrált az európai jogrendszertől. Amennyiben az EU ezeket a problémákat nem tudja gyorsan megoldani, akkor a digitális könyvekkel kapcsolatos üzleteket az Atlanti-óceán másik partján fogják megcsinálni.
Emellett fontos egy egységes európai mobilfizetési rendszer kialakítása és az informatikai, illetve távközlési piac megnyitása a kis- és közepes vállalatok előtt. Szintén meg kell találni azokat a hatékony IT-megoldásokat, például a videokonferencia- és távmunka-rendszereket, amelyek segítségével csökkenthető a kibocsájtott üvegházgázok mennyisége.
A tervek egyébként meglehetősen ambíciózusak. 2010-re minden európai uniós állampolgárnak elvileg rendelkeznie kellene szélessávú, 2013-ra pedig kiemelten nagy sebességű internethozzáféréssel, a DSL-vezetékeket optikai kábelekkel kell felváltani, támogatni kell az UMTS és az LTE technológiák elterjedését, valamint a Cloud Computing használatát.