Dojcsák Dániel
A szoftver halott - temetés 2011-ben
Az online szoftverek megölik asztali társaikat? Mennyire igaz vajon ez az állítás? A netes eszközök hatékonysága és kényelme ugyan számos tech-függőt beszippantott már, ugyanakkor a fogyasztók többsége még nem tűnik elszántnak a változtatásra. A Google izgulhat, a Microsoft egy ideig örülhet. Hiába szegelik már az offline szoftverek koporsóját, az utolsó harangszó messze van még.
Mit csinál egy mai modern irodista, ha csak le kell jegyeznie gyorsan valamit, ha folyton fel kell jegyeznie a dolgokat egy élő adatbázisba, ha a munkatársakkal kell egy ad hoc gyűlést összehoznia? Többnyire bezárja a Microsoft Office programokat és megnyitja a Google Docs & Spreadsheets-t. És igaza is van. Aki dolgozik az irodai gépén, de használ notebookot is, és alkalmasint az otthoni gépét is bevonja az akciókba, annak túl sok energiájába kerül pusztán az is, hogy valamelyik gépet központi adatbankként használja, illetve a többit folyamatosan szinkronizálja.
A laikus felhasználók persze elfogadják ezeket a helyzeteket, a mindig egy lépéssel előrébb járó hozzáértők viszont hamar felismerik a kínálkozó lehetőségeket. Azt szokták mondani, hogy a civilizáció fejlődését az emberi lustaság tartja mozgásban. Miért is bogarásznék offline programok között, mikor mindenhol van vezeték nélküli internet - legyen az 3G vagy WiFi - és ráadásul a szolgáltatások színvonala is elért olyan szintre, ami megengedi, hogy elhagyjuk a röghöz kötöttséget komolyabb veszteségek nélkül? A dobozos szoftverek funkcionalitása már jó ideje túlszárnyalja az átlagos felhasználói igényeket: a Microsoft Office család mindenre képes, amire valaha szükség lehet egy irodában, az Adobe Photoshop bármilyen feladatot megold, amit pixelgrafikával tenni lehet, csakhogy a tömegek számára ezek javarészt felesleges bónuszok.
Van egy béna chates vicc, miszerint: "Tud valaki egy olyan programot, ami megjegyzi, hogy milyen billentyűket ütöttem le a számítógépen? - Igen, a Word." Egy sima vállalkozónak, egy értékesítőnek pedig nincs is nagyon szüksége ennél többre. Arra viszont lenne igénye - akkor is, ha esetleg azt nem ismerték még fel -, hogy a dokumentumai bármikor elérhetők legyenek, kollégáival együtt tudjon dolgozni, ne kelljen hat megás email csatolmányokkal stresszelni a levélcímzetteket vagy éppen ne legyen a világ legértékesebb dolga egy pendrive, amit elhagyva bukik az egész heti munka.
Ebből a szempontból az online szoftverek térnyerése megállíthatatlan, hiszen léteznek, elérhetőek, könnyen kezelhetőek és kielégítő a funkcionalitásuk. Manapság egy böngészőn belül megvalósítható szinte minden olyan művelet, amit eddig az operációs rendszerünk keblén ringattunk különböző programokkal. Az észérvek mellett pedig a pénzügyi adatok is alátámasztják az érvelést, hiszen a 2006-tól 2011-ig tartó időszakra az IDC felmérései azt becsülik, hogy az igény szerinti online eszközök piaca 3,6 milliárd dollárról 14,8 milliárdra nő.
Nem eszik olyan forrón
Az asztali szoftver alternatívák fejlődése látványos, de nem teljesen egyértelmű, hogy akár az ingyenes, akár az előfizetéses rendszerben működő webes szolgáltatások mekkorát tudnak harapni a szoftver tortából és mennyire kínálnak inkább plusz lehetőséget. A legegyszerűbb példa, hogy egy magamfajta kósza zsurnaliszta is hiába írja épp ezen cikket a Google alkalmazásban, de normál körülmények között egy dokumentum elkészítéséhez mégis a 2007-es Office az egyértelmű választás. Lehet, hogy egy kirándulás gyors költségvetési kalkulációja a Spreadsheetbe is belefér, de egy átfogóbb pénzügyi elszámolást inkább Excelben hozunk létre.
Ráadásul a Microsoft épp a legjobbkor újította meg az Office csomagját: már normális módon támogatja a csoportmunkát, de a kényelmes kezelőfelület még többet dob rajta. Az említett irodai szoftvercsomag sikere pedig azt bizonyítja, hogy ez nem csak sallang, hanem a fogyasztók nagy része is így gondolja. Chris Swnson, az NPD Group elemzője konkrétan így fogalmaz a témával kapcsolatban: "Mielőtt megírom a Microsoft Office gyászjelentését, szeretném látni az eladási adatok zuhanását. Azért, mert valami ingyen van, nem jelenti azt, hogy másnapra piacvezető lesz."
Az NPD készített egy reprezentatív felmérést 600 fogyasztó bevonásával, amiből kiderült, hogy háromnegyedük nem is hallott még az olyan online irodai szoftverekről, mint a Google Docs. Mindösszesen a válaszadók 4%-a használja az online és a desktop megoldásokat párosítva és alig fél százalékos az a csenevész szelet, akik rendszerüket teljesen asztaliról online-ra váltották le. Az örökké titkolódzó Google szerint viszont alig 15 hónap alatt "felhasználók millióit" vonzotta az irodai csomagjuk.
Viszont a Compete.com felmérései szerint ez csupán havonta átlagosan 1,4 millió felhasználót jelent, akik alkalmanként átlagosan mindössze pár percet töltenek bejelentkezve. Hopsz. Szintén hasonlóan szép növekedéssel, de elhanyagolható mennyiséggel büszkélkedhet a Zoho's Docs: a cég tavaly év végére a korábbi 150 ezres felhasználói adatbázist 600 ezerre növelte. Rendszerük specialitása, hogy az online programcsomagjukkal az Office teljes funkcionalitását kínálják majd, elméletileg a böngészőből elérhetően. Előny itt, szerva ott
Az MS irodai szoftver előnyét támasztja alá egy másik adat is, miszerint a teljes kiskereskedelmi szoftverpiac tavaly 10%-kal nőtt, a növekedés kétharmada pedig a négy éves álom után felébredt Office számlájára írandó. 2007. legkeresettebb szoftvere az MS Office for Windows illetve az MS Office for Mac és a TurboTax nevű programok voltak. (Ez utóbbinak online változata éppenséggel még népszerűbbé vált, főként az amerikai adóhatóság elektronikus bevallás programjának kiszélesedése óta, ami a legtöbb adózóta webes megoldás felé terelt.)
Közben a redmondi óriás ahelyett, hogy szoftvere online felületen működő másait készítette volna el, ráerősített a LiveSpace nevű megoldásra. Ez ugyan felkínálja a felhasználóknak a netes megosztás és közös munka minden lehetőségét, de ugyanakkor szükségessé teszi továbbra is minden szereplő számára az asztali programok megnyitását. Eric Gilmore, a Microsoft Office Live Space termékmenedzsere szerint "A web felhajtóján állunk, s nem kérdéses, hogy egyre több és több dolog lesz elérhető weben keresztül. A lehetőségek kiszélesednek és a felhasználók eldönthetik, hogy hol szeretnék használni eszközeiket."
A fenti mondat egyértelművé teszi, hogy a Microsoft le akar csapni erre a piacra és igyekszik kihasználni a meglévő függőségeket, melyeket a vállalatokban és a felhasználókban eredményesen alakított ki az elmúlt évtizedekben. Az online hirdetések terén hátrányból indultak, ott a Google-t nehéz megfogni, de nem akarják nekik még egy területen átengedni a vezető szerepet. A szerencséje a nagy öregnek, hogy míg a Word, Excel, Office szavakat mindenki ismeri, addig a "legmenőbb forradalmi, innovatív" webes szolgáltatások neveit a legtöbb ember ki sem tudná ejteni, még akkor sem, ha egyáltalán már hallott volna róla.
Az átlag usernek persze nem is kell feltétlenül hallania valamiről, elég ha eléjük teszik. Úgy, ahogyan a Mac felhasználók elé van téve a .Mac felület vagy az iTunes hibrid világa, vagy ahogyan akár a Vista userek is egyre jobban hozzászoknak az online forrásokból frissülő widgetekhez az asztalon. Az átmenetet szép lassan kell megetetni az emberekkel, így az említett .Mac-et még dobozban is meg lehet venni, de már lemez nincs benne, csak egy licenc kód.
Sávszélesség és egyéb nyalánkságok
Kakul Srivastava, a Flickr vezető termék igazgatója szerint az egész egy észrevétlen folyamat, ahogy áttevődnek bizonyos dolgok az asztali gépről online verzióra. Nem egyszerűen arról van szó, hogy felváltja a desktopot valami más, hanem egyszerűen a webes élmények válnak egyre gazdagabbá, ráadásul teljesen természetes módon. A szakértők szerint még a videóvágás is előbb-utóbb áttevődik a felhasználó gépéről a webre, annak ellenére, hogy komoly sávszélességet és számítási kapacitást igényel.
A YouTube példája sokat mondó, hiszen ahelyett, hogy adna egy eszközt a felhasználó kezébe, amivel a megfelelő formátumba kódolhatná a videókat, befogad szinte bármit és a saját szerverén alakítja azt át, megspórolva ezzel a feltöltőnek a bénázás lehetőségét, magának pedig segítségkérő levelek millióit. A Flickr is rástartolt a témára: érdemes lesz odafigyelni a nemrég bemutatott képszerkesztőjükre, a Picnik-re, vagy éppen a messiásként várt web alapú Photoshop-ra, ami valamikor idén érkezik majd meg.
Az viszont tény, hogy ezek mindig a jéghegy csúcsai maradnak, vagy egy másik képpel élve első fecskék, melyek nem csinálnak nyarat. Ezen szolgáltatások népszerűsége a világ bármely pontján erősen függ a számítógép ellátottságtól, a mobil internet lefedettségtől, illetve a szélessávú csomagok átlagos teljesítményétől. Emellett számolni kell a lokalizáció hiányából fakadó hatásokkal is, ami inkább sújtja az online pionírokat, mint a nagy klasszikus szoftvergyártókat. Emellett nem szabad megfeledkezni az alapvető emberi bizonytalanságról, bizalmatlanságról sem, hiszen minden újdonságot szkeptikusan fogadnak a népek. Akik éppen hogy megszokták, hogy mit csinál a számítógép az asztalon, azoknak nehéz lesz elmagyarázni, hogy most már az adatok egy másik, általuk fizikailag sosem látható gépen lesznek.
A paranoiások pedig rettegnek egyébként is mindentől, amivel nyomon lehet őket követni, le lehet őket ellenőrizni. Lehet drukkolni, lehet csapatot választani, mint Microsoft, Google, Yahoo vagy Adobe, de kicsit letisztultabban nézve a dolgokat úgy tűnik, minden szereplő egy nagy közös cél felé lohol. A végén pedig az asztali és online adatok teljesen összesimulnak, a közöttük lévő határ eltűnik, a webszerver pedig egy láthatatlan, akár érthetetlen kifejezéssé válik. Az Adobe Flash, a Flex, az Apollo és a Silverlight legalábbis tesz majd róla. Az eredmény 2011-re tálalva lesz.
Mit csinál egy mai modern irodista, ha csak le kell jegyeznie gyorsan valamit, ha folyton fel kell jegyeznie a dolgokat egy élő adatbázisba, ha a munkatársakkal kell egy ad hoc gyűlést összehoznia? Többnyire bezárja a Microsoft Office programokat és megnyitja a Google Docs & Spreadsheets-t. És igaza is van. Aki dolgozik az irodai gépén, de használ notebookot is, és alkalmasint az otthoni gépét is bevonja az akciókba, annak túl sok energiájába kerül pusztán az is, hogy valamelyik gépet központi adatbankként használja, illetve a többit folyamatosan szinkronizálja.
A laikus felhasználók persze elfogadják ezeket a helyzeteket, a mindig egy lépéssel előrébb járó hozzáértők viszont hamar felismerik a kínálkozó lehetőségeket. Azt szokták mondani, hogy a civilizáció fejlődését az emberi lustaság tartja mozgásban. Miért is bogarásznék offline programok között, mikor mindenhol van vezeték nélküli internet - legyen az 3G vagy WiFi - és ráadásul a szolgáltatások színvonala is elért olyan szintre, ami megengedi, hogy elhagyjuk a röghöz kötöttséget komolyabb veszteségek nélkül? A dobozos szoftverek funkcionalitása már jó ideje túlszárnyalja az átlagos felhasználói igényeket: a Microsoft Office család mindenre képes, amire valaha szükség lehet egy irodában, az Adobe Photoshop bármilyen feladatot megold, amit pixelgrafikával tenni lehet, csakhogy a tömegek számára ezek javarészt felesleges bónuszok.
Van egy béna chates vicc, miszerint: "Tud valaki egy olyan programot, ami megjegyzi, hogy milyen billentyűket ütöttem le a számítógépen? - Igen, a Word." Egy sima vállalkozónak, egy értékesítőnek pedig nincs is nagyon szüksége ennél többre. Arra viszont lenne igénye - akkor is, ha esetleg azt nem ismerték még fel -, hogy a dokumentumai bármikor elérhetők legyenek, kollégáival együtt tudjon dolgozni, ne kelljen hat megás email csatolmányokkal stresszelni a levélcímzetteket vagy éppen ne legyen a világ legértékesebb dolga egy pendrive, amit elhagyva bukik az egész heti munka.
Ebből a szempontból az online szoftverek térnyerése megállíthatatlan, hiszen léteznek, elérhetőek, könnyen kezelhetőek és kielégítő a funkcionalitásuk. Manapság egy böngészőn belül megvalósítható szinte minden olyan művelet, amit eddig az operációs rendszerünk keblén ringattunk különböző programokkal. Az észérvek mellett pedig a pénzügyi adatok is alátámasztják az érvelést, hiszen a 2006-tól 2011-ig tartó időszakra az IDC felmérései azt becsülik, hogy az igény szerinti online eszközök piaca 3,6 milliárd dollárról 14,8 milliárdra nő.
Nem eszik olyan forrón
Az asztali szoftver alternatívák fejlődése látványos, de nem teljesen egyértelmű, hogy akár az ingyenes, akár az előfizetéses rendszerben működő webes szolgáltatások mekkorát tudnak harapni a szoftver tortából és mennyire kínálnak inkább plusz lehetőséget. A legegyszerűbb példa, hogy egy magamfajta kósza zsurnaliszta is hiába írja épp ezen cikket a Google alkalmazásban, de normál körülmények között egy dokumentum elkészítéséhez mégis a 2007-es Office az egyértelmű választás. Lehet, hogy egy kirándulás gyors költségvetési kalkulációja a Spreadsheetbe is belefér, de egy átfogóbb pénzügyi elszámolást inkább Excelben hozunk létre.
Ráadásul a Microsoft épp a legjobbkor újította meg az Office csomagját: már normális módon támogatja a csoportmunkát, de a kényelmes kezelőfelület még többet dob rajta. Az említett irodai szoftvercsomag sikere pedig azt bizonyítja, hogy ez nem csak sallang, hanem a fogyasztók nagy része is így gondolja. Chris Swnson, az NPD Group elemzője konkrétan így fogalmaz a témával kapcsolatban: "Mielőtt megírom a Microsoft Office gyászjelentését, szeretném látni az eladási adatok zuhanását. Azért, mert valami ingyen van, nem jelenti azt, hogy másnapra piacvezető lesz."
Az NPD készített egy reprezentatív felmérést 600 fogyasztó bevonásával, amiből kiderült, hogy háromnegyedük nem is hallott még az olyan online irodai szoftverekről, mint a Google Docs. Mindösszesen a válaszadók 4%-a használja az online és a desktop megoldásokat párosítva és alig fél százalékos az a csenevész szelet, akik rendszerüket teljesen asztaliról online-ra váltották le. Az örökké titkolódzó Google szerint viszont alig 15 hónap alatt "felhasználók millióit" vonzotta az irodai csomagjuk. Viszont a Compete.com felmérései szerint ez csupán havonta átlagosan 1,4 millió felhasználót jelent, akik alkalmanként átlagosan mindössze pár percet töltenek bejelentkezve. Hopsz. Szintén hasonlóan szép növekedéssel, de elhanyagolható mennyiséggel büszkélkedhet a Zoho's Docs: a cég tavaly év végére a korábbi 150 ezres felhasználói adatbázist 600 ezerre növelte. Rendszerük specialitása, hogy az online programcsomagjukkal az Office teljes funkcionalitását kínálják majd, elméletileg a böngészőből elérhetően. Előny itt, szerva ott
Az MS irodai szoftver előnyét támasztja alá egy másik adat is, miszerint a teljes kiskereskedelmi szoftverpiac tavaly 10%-kal nőtt, a növekedés kétharmada pedig a négy éves álom után felébredt Office számlájára írandó. 2007. legkeresettebb szoftvere az MS Office for Windows illetve az MS Office for Mac és a TurboTax nevű programok voltak. (Ez utóbbinak online változata éppenséggel még népszerűbbé vált, főként az amerikai adóhatóság elektronikus bevallás programjának kiszélesedése óta, ami a legtöbb adózóta webes megoldás felé terelt.)
Közben a redmondi óriás ahelyett, hogy szoftvere online felületen működő másait készítette volna el, ráerősített a LiveSpace nevű megoldásra. Ez ugyan felkínálja a felhasználóknak a netes megosztás és közös munka minden lehetőségét, de ugyanakkor szükségessé teszi továbbra is minden szereplő számára az asztali programok megnyitását. Eric Gilmore, a Microsoft Office Live Space termékmenedzsere szerint "A web felhajtóján állunk, s nem kérdéses, hogy egyre több és több dolog lesz elérhető weben keresztül. A lehetőségek kiszélesednek és a felhasználók eldönthetik, hogy hol szeretnék használni eszközeiket."
A fenti mondat egyértelművé teszi, hogy a Microsoft le akar csapni erre a piacra és igyekszik kihasználni a meglévő függőségeket, melyeket a vállalatokban és a felhasználókban eredményesen alakított ki az elmúlt évtizedekben. Az online hirdetések terén hátrányból indultak, ott a Google-t nehéz megfogni, de nem akarják nekik még egy területen átengedni a vezető szerepet. A szerencséje a nagy öregnek, hogy míg a Word, Excel, Office szavakat mindenki ismeri, addig a "legmenőbb forradalmi, innovatív" webes szolgáltatások neveit a legtöbb ember ki sem tudná ejteni, még akkor sem, ha egyáltalán már hallott volna róla.
Az átlag usernek persze nem is kell feltétlenül hallania valamiről, elég ha eléjük teszik. Úgy, ahogyan a Mac felhasználók elé van téve a .Mac felület vagy az iTunes hibrid világa, vagy ahogyan akár a Vista userek is egyre jobban hozzászoknak az online forrásokból frissülő widgetekhez az asztalon. Az átmenetet szép lassan kell megetetni az emberekkel, így az említett .Mac-et még dobozban is meg lehet venni, de már lemez nincs benne, csak egy licenc kód.
Sávszélesség és egyéb nyalánkságok
Kakul Srivastava, a Flickr vezető termék igazgatója szerint az egész egy észrevétlen folyamat, ahogy áttevődnek bizonyos dolgok az asztali gépről online verzióra. Nem egyszerűen arról van szó, hogy felváltja a desktopot valami más, hanem egyszerűen a webes élmények válnak egyre gazdagabbá, ráadásul teljesen természetes módon. A szakértők szerint még a videóvágás is előbb-utóbb áttevődik a felhasználó gépéről a webre, annak ellenére, hogy komoly sávszélességet és számítási kapacitást igényel.
A YouTube példája sokat mondó, hiszen ahelyett, hogy adna egy eszközt a felhasználó kezébe, amivel a megfelelő formátumba kódolhatná a videókat, befogad szinte bármit és a saját szerverén alakítja azt át, megspórolva ezzel a feltöltőnek a bénázás lehetőségét, magának pedig segítségkérő levelek millióit. A Flickr is rástartolt a témára: érdemes lesz odafigyelni a nemrég bemutatott képszerkesztőjükre, a Picnik-re, vagy éppen a messiásként várt web alapú Photoshop-ra, ami valamikor idén érkezik majd meg.
Az viszont tény, hogy ezek mindig a jéghegy csúcsai maradnak, vagy egy másik képpel élve első fecskék, melyek nem csinálnak nyarat. Ezen szolgáltatások népszerűsége a világ bármely pontján erősen függ a számítógép ellátottságtól, a mobil internet lefedettségtől, illetve a szélessávú csomagok átlagos teljesítményétől. Emellett számolni kell a lokalizáció hiányából fakadó hatásokkal is, ami inkább sújtja az online pionírokat, mint a nagy klasszikus szoftvergyártókat. Emellett nem szabad megfeledkezni az alapvető emberi bizonytalanságról, bizalmatlanságról sem, hiszen minden újdonságot szkeptikusan fogadnak a népek. Akik éppen hogy megszokták, hogy mit csinál a számítógép az asztalon, azoknak nehéz lesz elmagyarázni, hogy most már az adatok egy másik, általuk fizikailag sosem látható gépen lesznek.
A paranoiások pedig rettegnek egyébként is mindentől, amivel nyomon lehet őket követni, le lehet őket ellenőrizni. Lehet drukkolni, lehet csapatot választani, mint Microsoft, Google, Yahoo vagy Adobe, de kicsit letisztultabban nézve a dolgokat úgy tűnik, minden szereplő egy nagy közös cél felé lohol. A végén pedig az asztali és online adatok teljesen összesimulnak, a közöttük lévő határ eltűnik, a webszerver pedig egy láthatatlan, akár érthetetlen kifejezéssé válik. Az Adobe Flash, a Flex, az Apollo és a Silverlight legalábbis tesz majd róla. Az eredmény 2011-re tálalva lesz.