A Microsoft Research Faculty Summit 2005 elnevezésű rendezvényen tartott beszédében Gates több száz hallgató előtt beszélt arról, hogy mennyire meglepte, miszerint egyre csökken a fiatalok körében az érdeklődés az informatika és az informatikusi képzés iránt. Hiába veszik körül a fiatalokat a mobiltelefonok, a hordozható zenelejátszók, nem igazán érdekli őket az ilyen eszközök vagy szolgáltatások létrehozása. A folyamatot a Microsoft társalapítója értetlenül figyeli.

"A helyzet paradox, hiszen ha megkérdeznek tíz gyereket, hogy mi az a dolog, ami neki a leginkább tetszik vagy amit használna, biztos, hogy valami olyasmit fognak megnevezni, aminek köze van a szoftverekhez. S biztos, hogy nem fogják azt mondani: a reggeli müzli köti le leginkább a figyelmüket" - nyiltakozta a láthatóan csalódott és meglepődött Bill Gates.

Gates hangsúlyozta, hogy az 1980-as évek pesszimista előrejelzései ellenére az amerikai IT-ipar és gazdaság mégsem maradt le túlságosan a japán versenytárstól. Sőt, a rá következő évtizedben éppen az amerikai fél mutatkozott képesnek a megújulásra, és új vállalatok, új munkahelyek létesültek, miközben egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a kutatásokra. A szoftvercég elnöke ezúttal sem mulasztotta el kiemelni cégének teljesítményét, és kijelentette, hogy az ágazat főbb szereplői között a Microsoft mindig is nagyobb hangsúlyt fektetett a kutatási és fejlesztési feladatokra.

Kivételt ebből a szempontból egyedül az IBM jelent, amely szintén óriási összegeket költ fejlesztésre, és több éve folyamatosan a legtöbb szabadalmat jegyezteti be az Egyesült Államokban. Az általános helyzet azonban korántsem nevezhető ideálisnak.

Bill Gates úgy véli, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy fokozatosan csökkentik az amerikai egyetemek, főiskolák és állami intézmények költségvetését, a kihívások és a feladatok azonban változatlanok maradnak. A folytatásban hozzátette, hogy nem a költségvetési források elkülönítése az egyedüli gond, hanem a képzett szakemberek, illetve az utánpótlás hiánya , mivel a számítástechnika területét a mai napig nem sikerült vonzóvá tenni, sőt,inkább az érdeklődés csökkenéséről beszélhetünk.

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy időközben az informatika az összes tudomány meghatározó pillére lett, azonban pont ez a terület küzd szakemberhiánnyal. Ez a helyzet azonban nem csak az Egyesült Államokat sújtja, hiszen Gates szerint hasonló gondokkal kell szembenéznie az indiai és a kínai kormánynak is. A Microsoft elnöke szerint a munkaerő toborzásakor némileg paradox helyzet állt elő, mivel a fejlődő országokban - Kína, India - bőven találnak képzett mérnököket, viszont problémát jelent a vezetői képességekkel megáldott munkaerő felkutatása.

Az Egyesült Államokban viszont pont fordított a helyzet, és éppen a mérnökökből mutatkozik hiány - ezzel egybecseng az MTI jelentése is, miszerint Kína már nem csak az olcsó, képzetlen munkaerő forrása, és készen áll a megújulásra. Nem rózsás a helyzet az Európai Unióban sem, ahol szintén megpróbálnak megoldást találni a problémára.

Maria Klawe, a Princeton Egyetem dékánja elmondta, hogy 2004-ben még kétezren érdeklődtek az informatikusi szakok iránt, idén azonban 60 százalékkal csökent a jelentkezők száma, annak ellenére, hogy az IT-iparban a fizetések emelkedtek és szabad munkahely is lenne bőven. A hallgatóknak egy felmérés szerint azért nem szimpatikus az informatika, mert unalmas munkának tartják, ahol egész álló nap csak kódokat és programsorokat kell írni. A dékán kiemelte, hogy elsősorban a fiatal nőket kellene megnyerni az informatika számára. Az IT-iparban dolgozó nők aránya ugyanis az elmúlt 25 évben alig változott, a szakemberek alig 15 százaléka nő.

A toborzás terén tehát még a befolyásos szoftvercég sem áll a helyzet magaslatán, és talán éppen ez az a lehetőség, amelyet többek között a magyar szakemberek is megragadhatnak. Igaz, egyes felmérések szerint az elkövetkezendő években egyre kevesebb informatikusra lesz szükség, a piac drasztikus beszűkülésétől azonban nem kell tartanunk. Ráadásul a hazai munkaerő értékeit több nagyvállalat is elismeri: az IBM márciusban 700 új munkahelyet ígért, és Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója akkor elmondta, azért választották hazánkat, mert itt ígéretes a piac, megfelelőek az üzleti körülmények, s magasan képzett munkaerő is rendelkezésre áll.

Magyarországon az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda adatai szerint a főiskolai műszaki informatikai szak esetében a jelentkezési létszám - a megváltozott képzési struktúra miatt - elmaradt az eddigi években tapasztalttól: ebben az évben összesen 1322 jelentkezés érkezett. A struktúraváltozás az intézmények sorrendjére is hatással volt: a korábbi "éllovas" Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar idén már nem szerepel a listán, az első helyes nappali alapképzéses jelentkezéseket figyelembe véve a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara (PTE-PMMFK) áll az élen.

Az elmúlt évekhez képest megváltozott a műszaki informatikai képzés szerkezete, ugyanis kísérleti jelleggel bevezették a kétszintű képzést (BSc). Az erre a képzésre jelentkezőket így nem tudják figyelembe venni sem a főiskolai, sem az egyetemi szakok között. Az elmúlt két esztendőben az ötödik helyen állt az informatika, manapság a főiskolai műszaki informatikusi szakot csupán a húsz legnépszerűbb képzés között találjuk, valahol a megosztott 17-18. helyen, az egyetemi műszaki informatikai szakkal holtversenyben. A jelentkezők száma évről évre csökken.