SG.hu
A több milliárd dolláros MI-startupoknak gőzük sincs hogyan termelnek majd bevételt
A termékekkel vagy pénzkereseti elképzelésekkel nem rendelkező cégek hatalmas értékeléseket érnek el a finanszírozási ügyletek során. De ahhoz, hogy hinni lehessen az olyan technológiai startup cégek több milliárd dolláros értékbecslésében, amelyeknek nincs nyereségük, nincs értékesítésük és nincs termékük, amiről beszélni lehetne, azt kell hinni, hogy a normális szabályok nem érvényesek.
A mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek alapítói persze pontosan ezt akarják elhitetni az emberekkel.
Visszaemlékezése szerint egy évtizeddel ezelőtt a DeepMind társalapítója, Sir Demis Hassabis nagyon felháborodott, amikor a befektetők a megtérülésről kérdezték. "Arról beszélek, hogy ez minden idők legfontosabb dolga” - mondja a The Thinking Game című új dokumentumfilmben, amely a cégéről szól. „És azt kérdezitek tőlem, hogyan fogtok pénzt keresni? Hogy mi a termékem? Ez olyan prózai kérdés.” A DeepMind azt mondja, hogy a finanszírozás biztosításához olyan embereket kellett találnia, akik nem azért akartak befektetni, mert szerintük ez a legjobb befektetési döntés, hanem mert szerintük ez menő. Az, hogy valamit menőnek tartanak, legalább egyfajta magyarázat az MI-technológiát alkalmazó vállalatokra jelenleg alkalmazott értékelésekre, mert ezek az összegek messze meghaladják a DeepMindét, amit a Google körülbelül 400 millió dollárért vásárolt meg.
A múlt hónapban az OpenAI korábbi technológiai vezetője, Mira Murati által indított MI „kutatási és termék” vállalat, a Thinking Machines Lab a hírek szerint 1 milliárd dollár tőkét gyűjtött be 9 milliárd dolláros értékelés mellett. Ezt a hagyományos mérőszámok, például a bevétel többszöröse alapján lehetetlen megítélni. A Thinking Machines Lab nem csak, hogy nem termel bevételt, de még nem is határozta meg, hogy mit ad majd el. Murati egykori kollégája, Ilya Sutskever, az OpenAI volt vezető kutatója még tovább ment. A bármiféle bevétel és termék előtt álló Safe Superintelligence nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cége 30 milliárd dolláros értékelés mellett folytat tárgyalásokat tőkebevonásról.
Az úgynevezett bevétel előtti startupok támogatása, valamint a szélesebb körű startup-finanszírozás közelmúltbeli újjáéledése a technológia és általában a világ jövőjébe vetett bizalom megnyugtató jelének tűnhet. De volt ilyen már korábban is. A mesterséges intelligencia eufóriája azt jelenti, hogy a befektetők olyan összegeket adnak a startupoknak, amilyeneket utoljára 2021-ben láttunk - abban az évben, amikor a repülő taxis startupok repülőgép és értékesítés nélkül képesek voltak több milliárd dolláros finanszírozást vonzani.
Bár ezen a héten ünnepeljük a dotcom összeomlásának 25. évfordulóját, a befektetők a 2021-es év kevésbé ismert csúcs- és mélypontjait is figyelembe vehetik. Akkoriban úgy tűnt, hogy a zárlat alatt hasznos technológiai termékek és szolgáltatások visszafordíthatatlanul beépültek mindenki életébe. A Zoom nevű videohívással foglalkozó cég „Zoom szobák” építéséről kezdett beszélni, hogy mindenki videohívásokat bonyolíthasson. A kamatlábak a padlót súrolták és a pénz könnyen elérhető volt. Speciális célú felvásárlási társaságok és fúziók tették lehetővé a korai fázisban lévő, sok előrejelzéssel, de kevés tényleges adattal rendelkező induló vállalkozások számára a piacokra való bevezetést. Az élet szép volt.
Aztán jött a 2022-es nagy korrekció, amikor a Nasdaq egy eladási hullám során a harmadára esett vissza. De ahogy az árfolyamok emelkedtek, a befektetők ismét hinni kezdtek az olyan spekulatív, árbevétel előtt álló cégekben, mint a repülő taxit fejlesztő Joby Aviation. A Joby arra számított, hogy 2024-re már kereskedelmi célú légi utazásmegosztó szolgáltatással fog rendelkezni. Mint bizonyára észrevették, még nem zümmögnek repülő taxik a levegőben körülöttünk. Tavaly a cég mindössze 136 000 dolláros bevételt ért el. Azok az induló vállalkozások, amelyek 2021-ben nagy összegeket vettek fel magas értékelések mellett, most a finanszírozásért küzdenek.
A bevétellel nem rendelkező mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok értékeléseinél érdektelenek a tőzsdei szabályok, hiszen a kockázati tőkecégek dollármilliárdokat tesznek fel a sikerükre. És bevételi előrejelzéseik sincsenek, hiszen a technológiájuk még nem is létezik. Az induló vállalkozások finanszírozása gyakran az optimizmusról és az alapítókba vetett hitről szól. De a bevétel előtt álló startupok általában csak néhány ezer dollárért kuncsorognak a barátoknál és a családnál, nem pedig dollármilliárdokat égetnek el.
A mesterséges intelligencia nagyon sok számítási teljesítményt igényel, ami nagyon drága. Néhány ilyen vállalat azonban szembemegy azzal a logikával is, amelyet általában a későbbi szakaszban lévő, nagy technológiai finanszírozási körökre alkalmaznak. Mivel nincs értékesítés, nincs mód az értékelések összehasonlítására. Ha pedig az értékesítés nem fontos, és a hangsúly a valóban világmegváltó technológián van, akkor miért állnánk meg 9 vagy 30 milliárd dollárnál? Miért ne lehetne még magasabbra menni? Talán így is lesz. De a 2021-es év tanulsága az, hogy a kereskedelmi realitáshoz nem kötődő értékelések a legveszélyeztetettebbek, ha a szél megfordul.
Visszaemlékezése szerint egy évtizeddel ezelőtt a DeepMind társalapítója, Sir Demis Hassabis nagyon felháborodott, amikor a befektetők a megtérülésről kérdezték. "Arról beszélek, hogy ez minden idők legfontosabb dolga” - mondja a The Thinking Game című új dokumentumfilmben, amely a cégéről szól. „És azt kérdezitek tőlem, hogyan fogtok pénzt keresni? Hogy mi a termékem? Ez olyan prózai kérdés.” A DeepMind azt mondja, hogy a finanszírozás biztosításához olyan embereket kellett találnia, akik nem azért akartak befektetni, mert szerintük ez a legjobb befektetési döntés, hanem mert szerintük ez menő. Az, hogy valamit menőnek tartanak, legalább egyfajta magyarázat az MI-technológiát alkalmazó vállalatokra jelenleg alkalmazott értékelésekre, mert ezek az összegek messze meghaladják a DeepMindét, amit a Google körülbelül 400 millió dollárért vásárolt meg.
A múlt hónapban az OpenAI korábbi technológiai vezetője, Mira Murati által indított MI „kutatási és termék” vállalat, a Thinking Machines Lab a hírek szerint 1 milliárd dollár tőkét gyűjtött be 9 milliárd dolláros értékelés mellett. Ezt a hagyományos mérőszámok, például a bevétel többszöröse alapján lehetetlen megítélni. A Thinking Machines Lab nem csak, hogy nem termel bevételt, de még nem is határozta meg, hogy mit ad majd el. Murati egykori kollégája, Ilya Sutskever, az OpenAI volt vezető kutatója még tovább ment. A bármiféle bevétel és termék előtt álló Safe Superintelligence nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cége 30 milliárd dolláros értékelés mellett folytat tárgyalásokat tőkebevonásról.
Az úgynevezett bevétel előtti startupok támogatása, valamint a szélesebb körű startup-finanszírozás közelmúltbeli újjáéledése a technológia és általában a világ jövőjébe vetett bizalom megnyugtató jelének tűnhet. De volt ilyen már korábban is. A mesterséges intelligencia eufóriája azt jelenti, hogy a befektetők olyan összegeket adnak a startupoknak, amilyeneket utoljára 2021-ben láttunk - abban az évben, amikor a repülő taxis startupok repülőgép és értékesítés nélkül képesek voltak több milliárd dolláros finanszírozást vonzani.
Bár ezen a héten ünnepeljük a dotcom összeomlásának 25. évfordulóját, a befektetők a 2021-es év kevésbé ismert csúcs- és mélypontjait is figyelembe vehetik. Akkoriban úgy tűnt, hogy a zárlat alatt hasznos technológiai termékek és szolgáltatások visszafordíthatatlanul beépültek mindenki életébe. A Zoom nevű videohívással foglalkozó cég „Zoom szobák” építéséről kezdett beszélni, hogy mindenki videohívásokat bonyolíthasson. A kamatlábak a padlót súrolták és a pénz könnyen elérhető volt. Speciális célú felvásárlási társaságok és fúziók tették lehetővé a korai fázisban lévő, sok előrejelzéssel, de kevés tényleges adattal rendelkező induló vállalkozások számára a piacokra való bevezetést. Az élet szép volt.
Aztán jött a 2022-es nagy korrekció, amikor a Nasdaq egy eladási hullám során a harmadára esett vissza. De ahogy az árfolyamok emelkedtek, a befektetők ismét hinni kezdtek az olyan spekulatív, árbevétel előtt álló cégekben, mint a repülő taxit fejlesztő Joby Aviation. A Joby arra számított, hogy 2024-re már kereskedelmi célú légi utazásmegosztó szolgáltatással fog rendelkezni. Mint bizonyára észrevették, még nem zümmögnek repülő taxik a levegőben körülöttünk. Tavaly a cég mindössze 136 000 dolláros bevételt ért el. Azok az induló vállalkozások, amelyek 2021-ben nagy összegeket vettek fel magas értékelések mellett, most a finanszírozásért küzdenek.
A bevétellel nem rendelkező mesterséges intelligenciával foglalkozó startupok értékeléseinél érdektelenek a tőzsdei szabályok, hiszen a kockázati tőkecégek dollármilliárdokat tesznek fel a sikerükre. És bevételi előrejelzéseik sincsenek, hiszen a technológiájuk még nem is létezik. Az induló vállalkozások finanszírozása gyakran az optimizmusról és az alapítókba vetett hitről szól. De a bevétel előtt álló startupok általában csak néhány ezer dollárért kuncsorognak a barátoknál és a családnál, nem pedig dollármilliárdokat égetnek el.
A mesterséges intelligencia nagyon sok számítási teljesítményt igényel, ami nagyon drága. Néhány ilyen vállalat azonban szembemegy azzal a logikával is, amelyet általában a későbbi szakaszban lévő, nagy technológiai finanszírozási körökre alkalmaznak. Mivel nincs értékesítés, nincs mód az értékelések összehasonlítására. Ha pedig az értékesítés nem fontos, és a hangsúly a valóban világmegváltó technológián van, akkor miért állnánk meg 9 vagy 30 milliárd dollárnál? Miért ne lehetne még magasabbra menni? Talán így is lesz. De a 2021-es év tanulsága az, hogy a kereskedelmi realitáshoz nem kötődő értékelések a legveszélyeztetettebbek, ha a szél megfordul.