SG.hu

Pánikot keltett, hogy Trump felhagyna a chipgyárak támogatásával

Az elnök támadása a Biden-kormány iparpolitikájának egyik legfontosabb alapelve ellen aggodalmakat keltett, hogy esetleg visszavonná a finanszírozást.

Trump elnök a múlt héten a kongresszusban tartott beszédében eltért a forgatókönyvtől, és egy kényes témát, a CHIPS-törvényt támadta, egy kétpárti törvényt, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok kevésbé függjön Ázsiától a félvezetők tekintetében. A republikánus törvényhozók az elmúlt hónapokban biztosítékokat kértek és kaptak arra vonatkozóan, hogy a Trump-kormányzat támogatni fogja a kongresszus által létrehozott programot. Trump azonban most „szörnyű, szörnyű dolognak” nevezte a törvényt. „Meg kellene szabadulni a CHIP-törvénytől” - mondta Mike Johnson házelnöknek, miközben néhány törvényhozó tapsolt.

A CHIPS-program egyike volt azon kevés dolognak, amely az elmúlt években Washington nagy részét egyesítette. A törvényhozók az ülésterem mindkét oldalán magánvállalatokkal együtt dolgozva hoztak létre egy olyan jogszabályt, amely 50 milliárd dollárt irányít át az amerikai félvezetőipar újjáépítésére. Miután Biden elnök 2022-ben aláírta a törvényt, a vállalatok Arizonában, New Yorkban és Ohióban telephelyeket vettek új gyárak építésére. A Kereskedelmi Minisztérium megvizsgálta ezeket a terveket, és elkezdte kiosztani a több milliárd dolláros támogatásokat. Most Trump azzal fenyegetőzik, hogy felborítja az évek óta tartó munkát. A chipgyártó cégek vezetői aggódnak, hogy a finanszírozást visszakövetelhetik, ezért ügyvédekkel konzultálnak, hogy megkérdezzék, milyen mozgástere van a kormánynak az aláírt szerződések felmondására.

A beszédet követően Todd Young szenátor, a CHIPS-t támogató indianai republikánus képviselő felkereste a Fehér Házat, hogy tisztázza Trump támadását, mert a kritika „feszültséget” okoz az ágazatban. "Ha egy bizonyos idő alatt módosítani kell a modellt, én természetesen támogatom ezt” - mondta Young. „De legyünk tisztában azzal, hogy a CHIPS és a tudományos törvény, legalábbis a befektetési része, nagyrészt megvalósult. Ez volt korunk egyik legnagyobb sikere.”

Az Egyesült Államok úttörő szerepet játszott a félvezetőiparban, megtervezte az első mikrochipeket és az azok előállításához szükséges eljárásokat, így az Egyesült Államok korai technológiai vezető szerepet játszott. Az 1980-as években azonban a vállalatok a gyártás nagy részét Ázsiába kezdték kiszervezni. Miután a világjárvány globális chiphiányt okozott, ami több amerikai autógyárat bezárásra kényszerített, a törvényhozók elkezdték szorgalmazni a hazai chipgyártás újjáépítését, , és ennek eredményeként született meg a CHIPS-törvény.

A Trump-kormányzat azonban máris lépéseket tett a program leépítésére: a múlt héten a Kereskedelmi Minisztérium a CHIPS iroda 40 alkalmazottját bocsátotta el, ami az egész csapat közel egyharmada. A kormányzat elkezdett tárgyalni a chipekhez kapcsolódó támogatásban részesülő projektekkel kapcsolatos változtatásokról is. A Biden-kormányzat kedvezményes elbánásban részesítette azokat a kedvezményezetteket, akik szakszervezeti munkásokat alkalmaztak az építőiparban, és gyermekgondozási lehetőséget biztosítottak az alkalmazottaknak.


A Trump beszédét követő napon a Félvezetőipari Szövetség hívást szervezett a tagvállalatokkal. A telefonbeszélgetés során az emberek Trump a törvénnyel kapcsolatos csalódottságát a Bidennel szembeni személyes ellenségeskedésnek tulajdonították. Néhányan azt mondták, hogy Trump kritikája kihívásokat okozhat azzal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a projektjeikre, de sokan bizalmuknak is hangot adtak, hogy a kereskedelmi minisztériummal kötött jogi megállapodásaikat nem lehet megváltoztatni. A Kereskedelmi Minisztérium eddig több mint 36 milliárd dollár szövetségi támogatás odaítéléséről írt alá szerződéseket a CHIPS-törvény alapján. A Samsung, az Intel, a Micron, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) és mások válaszul több százmilliárd dolláros beruházást ígértek amerikai chipgyártó létesítményekbe.

Trump azt javasolta, hogy ezeket az ösztönzőket olyan vámokkal váltsák fel, amelyek növelik a chipek tengerentúli gyártásának költségeit. Szerinte a vámokkal való fenyegetés késztette arra a TSMC-t, a világ legnagyobb félvezetőgyártóját, hogy 100 milliárd dollárral növelje amerikai beruházásait, és megduplázza az Arizonában épülő üzemei számát,. „Nem kell pénzt adnunk nekik” - mondta Trump. „Mi csak meg akarjuk védeni a vállalkozásainkat és az embereinket, és jönni fognak, mert nem kell vámot fizetniük, ha Amerikában építkeznek”.”

Nem világos, hogy a vámok mekkora szerepet játszottak a TSMC terveiben. A vállalat már korábban földterületeket szerzett, és terveket vázolt fel arra vonatkozóan, hogy kibővíti a tevékenységét Arizonában, amint meglesznek a három további üzemet támogató ügyfelek. A TSMC a korábban tervezettnél korábban hajt végre beruházást, részben azért, mert az olyan ügyfelek, mint az Apple és az Nvidia elkötelezték magukat, hogy több amerikai gyártású chipet vásárolnak.

Jogászok és ipari vezetők szerint a chipekre kivetett vámok önmagukban nem túl hatékonyak, mivel az Egyesült Államok kevés chipet importál közvetlenül. A chipeket általában közvetlenül a felhasználás helyére, elektronikai gyárakba küldik, általában Ázsiába, ahol laptopokba, mobiltelefonokba és készülékekbe kerülnek, mielőtt az Egyesült Államokba importálnák őket. A chipipar egyes képviselői már a választások óta terveket dolgoztak ki, hogy megpróbálják meggyőzni Trumpot a törvény értékéről, többek között az iparág novemberi éves találkozóján a kaliforniai San Joséban.

A törvényhozást részben az ösztönözte, hogy az első Trump-kormányzat idején a tisztviselők azt kérték, hogy a TSMC fektessen be az Egyesült Államokban, ami elindította a kongresszus erőfeszítéseit a vállalat finanszírozásának biztosítására. Ez hamarosan az iparág finanszírozására irányuló szélesebb körű erőfeszítéssé vált, mivel más vállalatok és törvényhozók is részt akartak venni benne. „Meg kell győződnünk arról, hogy washingtoni kollégáink emlékeznek erre, elfogadják ezt, és továbbra is befektetnek az iparágunkba” - mondta Deirdre Hanford, a CHIPS által létrehozott, a félvezető-technológia fejlesztését felügyelő Natcast nonprofit szervezet vezérigazgatója.

A finanszírozás elvesztésének kockázata miatt egyes iparági vezetők arra panaszkodtak, hogy a kormány eleve túl lassú volt a támogatások nyújtásában. Bár a törvény 2022 augusztusában lépett életbe, a Biden-kormányzat hónapokig gondosan átvilágított minden egyes projektet. A legnagyobb támogatások átutalása a választások után fejeződött be. „Tökéletes? Nem” - mondta Mark Warner szenátor, virginiai demokrata képviselő egy múlt heti washingtoni technológiai és politikai konferencián. „De nélküle nem épült volna újabb gyártóüzem Amerikában.”

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Nabateus #17
    Egy politikus csak akkor mond igazat, amikor azt allitja, hogy a masik politikus hazudik.
  • manypet #16
    Nem Trump miatt, de ők sem F-35-öt vesznek.
  • M2 #15
    "Am. meg senki nem akar olyan emberrel biznicelni aki 4 év alatt több mint 30000 alkalommal bizonyíthatóan kamuzott."

    Ha ez így lenne, egyik politikus sem állna szóba másik politikussal. A moralizálásnál meg ideológiáknál nincs nagyobb hazugság a politikában. Lásd: EU vezetése, akiket már mindenki rühell és semmibe vesz a világban.
  • Tetsuo #14
    Szóval minimum a spanyolok nem Trump miatt.
  • manypet #13
    Igen. Annyi előnye minden bizonnyal volt, hogy a kényelmes állóvizet felzavarta. Eddig mindenki a háttérben csinálta a saját kis mutyikat, de lényegi lépéseket semmilyen tekintetben nem tettek, mert majd Amerika úgyis megoldja. Most kiderült, hogy Amerika nem oldja meg. Muszáj lesz lépni több téren is. Talán ez az egy előnye van Trumpnak.
  • manypet #12
    Igen, valóban ez várható. Persze hozzá kell tenni, hogy épelméjű ember az USAban amúgy sem bízik meg, Trump ide vagy oda.
  • manypet #11
    A spanyolok már 2023-ban eldobták az F-35 lehetőségét.
    https://www.eurasiantimes.com/spain-rejects-us-f-35-stealth-fighters-to-focus-on-made-in-europe-eurofighter-typhoons/
    De most idén a portugálok is.
    https://www.aa.com.tr/en/europe/portugal-rules-out-buying-american-f-35-fighter-jets-citing-geopolitical-context/3509552
    Szóval mindkettőtöknek igaza van. :)
  • Macropus Rufus #10
    Ami elmegy egy sima üzleti tárgyalásnál az nem fog működni akkor amikor országokat zsarol. Vagy csak simán blöfföl.
    Ennek az eredményét már most lehet látni. Lehet ő azt hiszi, hogy milyen kib@szot fenegyerek. Már most eljutott oda, hogy ő maga említette meg azt, hogy lehet recesszió lesz a vége.
    Am. meg senki nem akar olyan emberrel biznicelni aki 4 év alatt több mint 30000 alkalommal bizonyíthatóan kamuzott.


    https://www.washingtonpost.com/politics/2021/01/24/trumps-false-or-misleading-claims-total-30573-over-four-years/

    ez egy pojáca.
    Utoljára szerkesztette: Macropus Rufus, 2025.03.14. 10:55:32
  • Macropus Rufus #9
    Annyit pontosítanék, hogy a Spanyolok. Mind légierő mind a haditengerészet vett volna 25-25 gépet. 85misi kb. egy ilyen vas szóval simán 4 milliárd felett buktak. És akkor ott vannak még az alkatrészek. Sztem simán el fogja érni a 10 milliárdot a bukott zsé. Amerika ismét nagy lesz...
  • codaco #8
    A Mester: A portugálok Trump kiszámíthatatlansága miatt nem vesznek F-35-ös amerikai vadászgépeket