SG.hu
Pánikot keltett, hogy Trump felhagyna a chipgyárak támogatásával
Az elnök támadása a Biden-kormány iparpolitikájának egyik legfontosabb alapelve ellen aggodalmakat keltett, hogy esetleg visszavonná a finanszírozást.
Trump elnök a múlt héten a kongresszusban tartott beszédében eltért a forgatókönyvtől, és egy kényes témát, a CHIPS-törvényt támadta, egy kétpárti törvényt, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok kevésbé függjön Ázsiától a félvezetők tekintetében. A republikánus törvényhozók az elmúlt hónapokban biztosítékokat kértek és kaptak arra vonatkozóan, hogy a Trump-kormányzat támogatni fogja a kongresszus által létrehozott programot. Trump azonban most „szörnyű, szörnyű dolognak” nevezte a törvényt. „Meg kellene szabadulni a CHIP-törvénytől” - mondta Mike Johnson házelnöknek, miközben néhány törvényhozó tapsolt.
A CHIPS-program egyike volt azon kevés dolognak, amely az elmúlt években Washington nagy részét egyesítette. A törvényhozók az ülésterem mindkét oldalán magánvállalatokkal együtt dolgozva hoztak létre egy olyan jogszabályt, amely 50 milliárd dollárt irányít át az amerikai félvezetőipar újjáépítésére. Miután Biden elnök 2022-ben aláírta a törvényt, a vállalatok Arizonában, New Yorkban és Ohióban telephelyeket vettek új gyárak építésére. A Kereskedelmi Minisztérium megvizsgálta ezeket a terveket, és elkezdte kiosztani a több milliárd dolláros támogatásokat. Most Trump azzal fenyegetőzik, hogy felborítja az évek óta tartó munkát. A chipgyártó cégek vezetői aggódnak, hogy a finanszírozást visszakövetelhetik, ezért ügyvédekkel konzultálnak, hogy megkérdezzék, milyen mozgástere van a kormánynak az aláírt szerződések felmondására.
A beszédet követően Todd Young szenátor, a CHIPS-t támogató indianai republikánus képviselő felkereste a Fehér Házat, hogy tisztázza Trump támadását, mert a kritika „feszültséget” okoz az ágazatban. "Ha egy bizonyos idő alatt módosítani kell a modellt, én természetesen támogatom ezt” - mondta Young. „De legyünk tisztában azzal, hogy a CHIPS és a tudományos törvény, legalábbis a befektetési része, nagyrészt megvalósult. Ez volt korunk egyik legnagyobb sikere.”
Az Egyesült Államok úttörő szerepet játszott a félvezetőiparban, megtervezte az első mikrochipeket és az azok előállításához szükséges eljárásokat, így az Egyesült Államok korai technológiai vezető szerepet játszott. Az 1980-as években azonban a vállalatok a gyártás nagy részét Ázsiába kezdték kiszervezni. Miután a világjárvány globális chiphiányt okozott, ami több amerikai autógyárat bezárásra kényszerített, a törvényhozók elkezdték szorgalmazni a hazai chipgyártás újjáépítését, , és ennek eredményeként született meg a CHIPS-törvény.
A Trump-kormányzat azonban máris lépéseket tett a program leépítésére: a múlt héten a Kereskedelmi Minisztérium a CHIPS iroda 40 alkalmazottját bocsátotta el, ami az egész csapat közel egyharmada. A kormányzat elkezdett tárgyalni a chipekhez kapcsolódó támogatásban részesülő projektekkel kapcsolatos változtatásokról is. A Biden-kormányzat kedvezményes elbánásban részesítette azokat a kedvezményezetteket, akik szakszervezeti munkásokat alkalmaztak az építőiparban, és gyermekgondozási lehetőséget biztosítottak az alkalmazottaknak.
A Trump beszédét követő napon a Félvezetőipari Szövetség hívást szervezett a tagvállalatokkal. A telefonbeszélgetés során az emberek Trump a törvénnyel kapcsolatos csalódottságát a Bidennel szembeni személyes ellenségeskedésnek tulajdonították. Néhányan azt mondták, hogy Trump kritikája kihívásokat okozhat azzal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a projektjeikre, de sokan bizalmuknak is hangot adtak, hogy a kereskedelmi minisztériummal kötött jogi megállapodásaikat nem lehet megváltoztatni. A Kereskedelmi Minisztérium eddig több mint 36 milliárd dollár szövetségi támogatás odaítéléséről írt alá szerződéseket a CHIPS-törvény alapján. A Samsung, az Intel, a Micron, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) és mások válaszul több százmilliárd dolláros beruházást ígértek amerikai chipgyártó létesítményekbe.
Trump azt javasolta, hogy ezeket az ösztönzőket olyan vámokkal váltsák fel, amelyek növelik a chipek tengerentúli gyártásának költségeit. Szerinte a vámokkal való fenyegetés késztette arra a TSMC-t, a világ legnagyobb félvezetőgyártóját, hogy 100 milliárd dollárral növelje amerikai beruházásait, és megduplázza az Arizonában épülő üzemei számát,. „Nem kell pénzt adnunk nekik” - mondta Trump. „Mi csak meg akarjuk védeni a vállalkozásainkat és az embereinket, és jönni fognak, mert nem kell vámot fizetniük, ha Amerikában építkeznek”.”
Nem világos, hogy a vámok mekkora szerepet játszottak a TSMC terveiben. A vállalat már korábban földterületeket szerzett, és terveket vázolt fel arra vonatkozóan, hogy kibővíti a tevékenységét Arizonában, amint meglesznek a három további üzemet támogató ügyfelek. A TSMC a korábban tervezettnél korábban hajt végre beruházást, részben azért, mert az olyan ügyfelek, mint az Apple és az Nvidia elkötelezték magukat, hogy több amerikai gyártású chipet vásárolnak.
Jogászok és ipari vezetők szerint a chipekre kivetett vámok önmagukban nem túl hatékonyak, mivel az Egyesült Államok kevés chipet importál közvetlenül. A chipeket általában közvetlenül a felhasználás helyére, elektronikai gyárakba küldik, általában Ázsiába, ahol laptopokba, mobiltelefonokba és készülékekbe kerülnek, mielőtt az Egyesült Államokba importálnák őket. A chipipar egyes képviselői már a választások óta terveket dolgoztak ki, hogy megpróbálják meggyőzni Trumpot a törvény értékéről, többek között az iparág novemberi éves találkozóján a kaliforniai San Joséban.
A törvényhozást részben az ösztönözte, hogy az első Trump-kormányzat idején a tisztviselők azt kérték, hogy a TSMC fektessen be az Egyesült Államokban, ami elindította a kongresszus erőfeszítéseit a vállalat finanszírozásának biztosítására. Ez hamarosan az iparág finanszírozására irányuló szélesebb körű erőfeszítéssé vált, mivel más vállalatok és törvényhozók is részt akartak venni benne. „Meg kell győződnünk arról, hogy washingtoni kollégáink emlékeznek erre, elfogadják ezt, és továbbra is befektetnek az iparágunkba” - mondta Deirdre Hanford, a CHIPS által létrehozott, a félvezető-technológia fejlesztését felügyelő Natcast nonprofit szervezet vezérigazgatója.
A finanszírozás elvesztésének kockázata miatt egyes iparági vezetők arra panaszkodtak, hogy a kormány eleve túl lassú volt a támogatások nyújtásában. Bár a törvény 2022 augusztusában lépett életbe, a Biden-kormányzat hónapokig gondosan átvilágított minden egyes projektet. A legnagyobb támogatások átutalása a választások után fejeződött be. „Tökéletes? Nem” - mondta Mark Warner szenátor, virginiai demokrata képviselő egy múlt heti washingtoni technológiai és politikai konferencián. „De nélküle nem épült volna újabb gyártóüzem Amerikában.”
Trump elnök a múlt héten a kongresszusban tartott beszédében eltért a forgatókönyvtől, és egy kényes témát, a CHIPS-törvényt támadta, egy kétpárti törvényt, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok kevésbé függjön Ázsiától a félvezetők tekintetében. A republikánus törvényhozók az elmúlt hónapokban biztosítékokat kértek és kaptak arra vonatkozóan, hogy a Trump-kormányzat támogatni fogja a kongresszus által létrehozott programot. Trump azonban most „szörnyű, szörnyű dolognak” nevezte a törvényt. „Meg kellene szabadulni a CHIP-törvénytől” - mondta Mike Johnson házelnöknek, miközben néhány törvényhozó tapsolt.
A CHIPS-program egyike volt azon kevés dolognak, amely az elmúlt években Washington nagy részét egyesítette. A törvényhozók az ülésterem mindkét oldalán magánvállalatokkal együtt dolgozva hoztak létre egy olyan jogszabályt, amely 50 milliárd dollárt irányít át az amerikai félvezetőipar újjáépítésére. Miután Biden elnök 2022-ben aláírta a törvényt, a vállalatok Arizonában, New Yorkban és Ohióban telephelyeket vettek új gyárak építésére. A Kereskedelmi Minisztérium megvizsgálta ezeket a terveket, és elkezdte kiosztani a több milliárd dolláros támogatásokat. Most Trump azzal fenyegetőzik, hogy felborítja az évek óta tartó munkát. A chipgyártó cégek vezetői aggódnak, hogy a finanszírozást visszakövetelhetik, ezért ügyvédekkel konzultálnak, hogy megkérdezzék, milyen mozgástere van a kormánynak az aláírt szerződések felmondására.
A beszédet követően Todd Young szenátor, a CHIPS-t támogató indianai republikánus képviselő felkereste a Fehér Házat, hogy tisztázza Trump támadását, mert a kritika „feszültséget” okoz az ágazatban. "Ha egy bizonyos idő alatt módosítani kell a modellt, én természetesen támogatom ezt” - mondta Young. „De legyünk tisztában azzal, hogy a CHIPS és a tudományos törvény, legalábbis a befektetési része, nagyrészt megvalósult. Ez volt korunk egyik legnagyobb sikere.”
Az Egyesült Államok úttörő szerepet játszott a félvezetőiparban, megtervezte az első mikrochipeket és az azok előállításához szükséges eljárásokat, így az Egyesült Államok korai technológiai vezető szerepet játszott. Az 1980-as években azonban a vállalatok a gyártás nagy részét Ázsiába kezdték kiszervezni. Miután a világjárvány globális chiphiányt okozott, ami több amerikai autógyárat bezárásra kényszerített, a törvényhozók elkezdték szorgalmazni a hazai chipgyártás újjáépítését, , és ennek eredményeként született meg a CHIPS-törvény.
A Trump-kormányzat azonban máris lépéseket tett a program leépítésére: a múlt héten a Kereskedelmi Minisztérium a CHIPS iroda 40 alkalmazottját bocsátotta el, ami az egész csapat közel egyharmada. A kormányzat elkezdett tárgyalni a chipekhez kapcsolódó támogatásban részesülő projektekkel kapcsolatos változtatásokról is. A Biden-kormányzat kedvezményes elbánásban részesítette azokat a kedvezményezetteket, akik szakszervezeti munkásokat alkalmaztak az építőiparban, és gyermekgondozási lehetőséget biztosítottak az alkalmazottaknak.
A Trump beszédét követő napon a Félvezetőipari Szövetség hívást szervezett a tagvállalatokkal. A telefonbeszélgetés során az emberek Trump a törvénnyel kapcsolatos csalódottságát a Bidennel szembeni személyes ellenségeskedésnek tulajdonították. Néhányan azt mondták, hogy Trump kritikája kihívásokat okozhat azzal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a projektjeikre, de sokan bizalmuknak is hangot adtak, hogy a kereskedelmi minisztériummal kötött jogi megállapodásaikat nem lehet megváltoztatni. A Kereskedelmi Minisztérium eddig több mint 36 milliárd dollár szövetségi támogatás odaítéléséről írt alá szerződéseket a CHIPS-törvény alapján. A Samsung, az Intel, a Micron, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Company (TSMC) és mások válaszul több százmilliárd dolláros beruházást ígértek amerikai chipgyártó létesítményekbe.
Trump azt javasolta, hogy ezeket az ösztönzőket olyan vámokkal váltsák fel, amelyek növelik a chipek tengerentúli gyártásának költségeit. Szerinte a vámokkal való fenyegetés késztette arra a TSMC-t, a világ legnagyobb félvezetőgyártóját, hogy 100 milliárd dollárral növelje amerikai beruházásait, és megduplázza az Arizonában épülő üzemei számát,. „Nem kell pénzt adnunk nekik” - mondta Trump. „Mi csak meg akarjuk védeni a vállalkozásainkat és az embereinket, és jönni fognak, mert nem kell vámot fizetniük, ha Amerikában építkeznek”.”
Nem világos, hogy a vámok mekkora szerepet játszottak a TSMC terveiben. A vállalat már korábban földterületeket szerzett, és terveket vázolt fel arra vonatkozóan, hogy kibővíti a tevékenységét Arizonában, amint meglesznek a három további üzemet támogató ügyfelek. A TSMC a korábban tervezettnél korábban hajt végre beruházást, részben azért, mert az olyan ügyfelek, mint az Apple és az Nvidia elkötelezték magukat, hogy több amerikai gyártású chipet vásárolnak.
Jogászok és ipari vezetők szerint a chipekre kivetett vámok önmagukban nem túl hatékonyak, mivel az Egyesült Államok kevés chipet importál közvetlenül. A chipeket általában közvetlenül a felhasználás helyére, elektronikai gyárakba küldik, általában Ázsiába, ahol laptopokba, mobiltelefonokba és készülékekbe kerülnek, mielőtt az Egyesült Államokba importálnák őket. A chipipar egyes képviselői már a választások óta terveket dolgoztak ki, hogy megpróbálják meggyőzni Trumpot a törvény értékéről, többek között az iparág novemberi éves találkozóján a kaliforniai San Joséban.
A törvényhozást részben az ösztönözte, hogy az első Trump-kormányzat idején a tisztviselők azt kérték, hogy a TSMC fektessen be az Egyesült Államokban, ami elindította a kongresszus erőfeszítéseit a vállalat finanszírozásának biztosítására. Ez hamarosan az iparág finanszírozására irányuló szélesebb körű erőfeszítéssé vált, mivel más vállalatok és törvényhozók is részt akartak venni benne. „Meg kell győződnünk arról, hogy washingtoni kollégáink emlékeznek erre, elfogadják ezt, és továbbra is befektetnek az iparágunkba” - mondta Deirdre Hanford, a CHIPS által létrehozott, a félvezető-technológia fejlesztését felügyelő Natcast nonprofit szervezet vezérigazgatója.
A finanszírozás elvesztésének kockázata miatt egyes iparági vezetők arra panaszkodtak, hogy a kormány eleve túl lassú volt a támogatások nyújtásában. Bár a törvény 2022 augusztusában lépett életbe, a Biden-kormányzat hónapokig gondosan átvilágított minden egyes projektet. A legnagyobb támogatások átutalása a választások után fejeződött be. „Tökéletes? Nem” - mondta Mark Warner szenátor, virginiai demokrata képviselő egy múlt heti washingtoni technológiai és politikai konferencián. „De nélküle nem épült volna újabb gyártóüzem Amerikában.”