SG.hu·
A finn diákok visszatérnek a papírhoz
Finnország-szerte a gyerekek tanulási eredményei az elmúlt években lassan erodálódnak, ami arra késztette a kormányt, hogy új jogszabályokat vezessen be a személyes eszközök, például a telefonok iskolai órák alatti használatának betiltására, hogy visszaszorítsa a gyerekek képernyő előtt töltött idejét.
Idén ősszel a finnországi Riihimaki város tanulói könyvekkel teli hátizsákokkal indultak az iskolába, annak ellenére, hogy egy évtizede államilag támogatott módon népszerűsítik a laptopok és más digitális eszközök használatát az osztálytermekben. A finn közoktatási rendszer az elmúlt évtizedekben elért jó eredményei és az új tanítási technikák kipróbálására való hajlandósága miatt szerzett világhírnevet. A közelmúltig sok iskola már 11 éves kortól ingyenesen adott laptopot minden diáknak. A finn szülők és tanárok azonban - ahogy máshol is - egyre inkább aggódnak a képernyők gyerekekre gyakorolt hatása miatt.
Így Riihimaki, a Helsinkitől 70 km-re északra fekvő, mintegy 30 000 lakosú város, ahol 2018 óta nem használnak könyveket a középiskolákban, az idei tanév kezdetén valami mással próbálkozik: visszatér a tollhoz és a papírhoz. "A fiatalok manapság olyan sokat használják a telefonokat és a digitális eszközöket, hogy nem akartuk, hogy az iskola is olyan hely legyen, ahol a gyerekek csak a képernyőket bámulják” - mondta Maija Kaunonen, a Pohjolanrinne középiskola angoltanára. A digitális eszközök használatával járó állandó figyelemelterelés sok gyereket nyugtalanná tesz, és túlságosan szeszélyessé ahhoz, hogy koncentrálni tudjanak. "A legtöbb diák elvégezte a feladatokat olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudta, hogy aztán továbbléphessen a játékokra és a közösségi médián való csevegésre” - mondta Kaunonen egy tanítási szünetben. "És az sem tartott nekik sokáig, hogy a böngészőben fület váltsanak. Így amikor a tanár odajött hozzájuk, azt mondhatták: „Igen, ezt a gyakorlatot csináltam”.”
Kaunonen egyik tanítványa, a 14 éves Elle Sokka elmondta, hogy digitális tanulás közben nem mindig tudott az iskolai tantárgyakra koncentrálni. "Néha elkalandoztam különböző weboldalakra” - mondta. A nyolcadikos Miko Mantila és Inka Warro - mindketten 14 évesek - azt mondták, hogy a koncentrációjuk javult, mióta visszatértek a könyvekhez. "Az olvasás például sokkal könnyebb, és sokkal gyorsabban tudok olvasni a könyvekből” - mondta Mantila, bár hozzátette, hogy az írás könnyebb volt digitális eszközön. "És ha késő este házi feladatot kell írni, könnyebb elaludni, ha nem egy elektronikus eszközt nézegetsz” - mondta Warro.
Minna Peltopuro klinikai neuropszichológus, aki a várossal együtt dolgozik a változtatáson, azt mondta, hogy a teljes képernyőidőt a minimumra kellene csökkenteni - a finn tinédzserek jelenleg átlagosan napi hat órát bámulják a képernyőt -, mivel a túlzott digitális használat fizikai és mentális kockázatokkal jár, például szemproblémákkal és növekvő szorongással. "A másik a multitasking” - mondta Peltopuro. "Az agy nagyon érzékeny a multitaskingra, és különösen fiatal korban az ember nem tudja ezt jól kezelni.”
Idén ősszel a finnországi Riihimaki város tanulói könyvekkel teli hátizsákokkal indultak az iskolába, annak ellenére, hogy egy évtizede államilag támogatott módon népszerűsítik a laptopok és más digitális eszközök használatát az osztálytermekben. A finn közoktatási rendszer az elmúlt évtizedekben elért jó eredményei és az új tanítási technikák kipróbálására való hajlandósága miatt szerzett világhírnevet. A közelmúltig sok iskola már 11 éves kortól ingyenesen adott laptopot minden diáknak. A finn szülők és tanárok azonban - ahogy máshol is - egyre inkább aggódnak a képernyők gyerekekre gyakorolt hatása miatt.
Így Riihimaki, a Helsinkitől 70 km-re északra fekvő, mintegy 30 000 lakosú város, ahol 2018 óta nem használnak könyveket a középiskolákban, az idei tanév kezdetén valami mással próbálkozik: visszatér a tollhoz és a papírhoz. "A fiatalok manapság olyan sokat használják a telefonokat és a digitális eszközöket, hogy nem akartuk, hogy az iskola is olyan hely legyen, ahol a gyerekek csak a képernyőket bámulják” - mondta Maija Kaunonen, a Pohjolanrinne középiskola angoltanára. A digitális eszközök használatával járó állandó figyelemelterelés sok gyereket nyugtalanná tesz, és túlságosan szeszélyessé ahhoz, hogy koncentrálni tudjanak. "A legtöbb diák elvégezte a feladatokat olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudta, hogy aztán továbbléphessen a játékokra és a közösségi médián való csevegésre” - mondta Kaunonen egy tanítási szünetben. "És az sem tartott nekik sokáig, hogy a böngészőben fület váltsanak. Így amikor a tanár odajött hozzájuk, azt mondhatták: „Igen, ezt a gyakorlatot csináltam”.”
Kaunonen egyik tanítványa, a 14 éves Elle Sokka elmondta, hogy digitális tanulás közben nem mindig tudott az iskolai tantárgyakra koncentrálni. "Néha elkalandoztam különböző weboldalakra” - mondta. A nyolcadikos Miko Mantila és Inka Warro - mindketten 14 évesek - azt mondták, hogy a koncentrációjuk javult, mióta visszatértek a könyvekhez. "Az olvasás például sokkal könnyebb, és sokkal gyorsabban tudok olvasni a könyvekből” - mondta Mantila, bár hozzátette, hogy az írás könnyebb volt digitális eszközön. "És ha késő este házi feladatot kell írni, könnyebb elaludni, ha nem egy elektronikus eszközt nézegetsz” - mondta Warro.
Minna Peltopuro klinikai neuropszichológus, aki a várossal együtt dolgozik a változtatáson, azt mondta, hogy a teljes képernyőidőt a minimumra kellene csökkenteni - a finn tinédzserek jelenleg átlagosan napi hat órát bámulják a képernyőt -, mivel a túlzott digitális használat fizikai és mentális kockázatokkal jár, például szemproblémákkal és növekvő szorongással. "A másik a multitasking” - mondta Peltopuro. "Az agy nagyon érzékeny a multitaskingra, és különösen fiatal korban az ember nem tudja ezt jól kezelni.”