A cég világméretű fejlesztői konferenciája, a WWDC számtalan bemutatója egyikén sem hangzott el a mesterséges intelligencia szókapcsolat.

2023 IT-szava egyértelműen a generatív mesterséges intelligencia. A befektetők azokat a cégeket díjazzák, amelyek felugranak erre a szekérre, és ennek megfelelően mozognak a részvényárfolyamok a tőzsdén, gondoljunk csak az Nvidia ezer milliárd dolláros rekordjára. De a világ leggazdagabb vállalata mintha egy buborékban élne, Cupertinóban a rövid távú technológiai trendeket gondosan figyelmen kívül hagyják. A VR sok éve volt menő, de az Apple csak most dobta piacra első szemüvegét. A Szilicíum-völgy cégei szerint az MI mindent meg fog változtatni, de az Apple a létezését sem említette, pedig ennek elmulasztása vitathatatlanul kedvezőtlenül hatott a részvényárfolyamra.

A Google májusi I/O konferenciáján minden előadónak legalább egyszer beszélnie kellett róla, szinte kényszeresen (99-szer említették 2 óra alatt!). A Pixelt nem okostelefonnak, hanem az "MI-vezető mobil számítógépnek" nevezték, amely "személyes MI-t kínál"; "élen jár az MI-alapú hardveres élmények terén", és mint "az egyetlen telefon, amelynek középpontjában az MI áll". Ezzel szemben a WWDC-n egyszer sem említette meg senki, pedig pontosan ugyanaz volt a közönség (fejlesztők, elemzők, újságírók). A technológiára persze utaltak, de mindig "gépi tanulás" formájában. Vitathatatlan - és cikkeink alatti hozzászólásokban is rendre megállapítható -, hogy a területen dolgozók közül sokaknak a "mesterséges intelligencia" egy gyűlölt kifejezés: pontatlan és túlságosan meghatározatlan, inkább emlékeztet a sci-fi toposzokra, mint egy valódi, kézzelfogható technológiára. Az Apple inkább a mesterséges intelligencia által nyújtott funkciókra összpontosított.

A társaság MI-allergiája nem újdonság, a vállalat régóta intézményesen óvakodik tőle, szerintük az MI nem más, mint gépi tanulás. Inkább csak rutinszerű dolgokra használják, mint az automatikus javítás, az AirPods-ban zaj esetén a hangerő állítása, a watchOS-ben az információk megjelenítése, vagy egy új iPad záróképernyőnél az élő fotók animálása. Van gépi tanulás az Apple Notes-alapú PDF-ekben és az új Journal alkalmazásban. Ezek üdvözlendő, de messze nem világmegváltó funkciók. Az Apple szerint a Vision Pro headsetet nem MI hajtja, hanem "egy fejlett kódoló-dekódoló neurális hálózatot használ". A neurális hálózat a mesterséges intelligencia egy olyan formája, amely megpróbálja lemásolni az emberi agy információfeldolgozási módszereit. Tekintettel arra, hogy a vállalat rendkívül egyszerű marketingnyelvezetet használ, nehéz nem szándékos döntésnek tekinteni az MI-szókapcsolat elhagyását.


Az Apple stratégiája nemcsak konzervatív, hanem egyenesen bátortalan. Tekintettel arra, hogy az elmúlt fél évben a mesterséges intelligencia mennyire megváltoztatta az IT-szférát, fel kell tenni a kérdést: az Apple lemaradt? Egy kicsit biztosan, de pontosabb válasz, hogy teljesen más a vállalat megközelítése a riválisokhoz, a Google, Microsoft és Meta-trióhoz képest.

A Meta a legvisszafogottabb. Természetesen dolgoznak a mesterséges intelligenciával támogatott reklámmegjelenítésen és szívesen hozzák nyilvánosságra kutatási eredményeiket, de ők inkább a metaverzumra koncentrálnak. Ezzel szemben a Google és a Microsoft mindent beleadott, előbbi nyelvi modellek egész családját jelentette be nemrég, valamint új asszisztensi funkciókat a Dokumentumokban és a Gmailben. A Microsoft pedig teljesen átalakította keresőmotorját, a Binget, az Office minden szegletébe mesterséges intelligenciát épített be, és a kudarcot vallott digitális asszisztensét, Cortanát új, mesterséges intelligenciával működő Copilotként találta fel. Ezek a vállalatok mindent ki akarnak facsarni a technológiai robbanás pillanatából, és remélik, hogy sok pénz fog kihullani belőle.

Az Apple is megtehetné ugyanezt, de nincs rá szüksége. Megértik azt az egyszerű igazságot, amit a Google és a többi cég tömkelege figyelmen kívül hagy: az átlagfelhasználó számára a mesterséges intelligencia ijesztő. Tim Cook tudja, hogy felhasználók milliói aggódnak a magánéletük miatt egy olyan világban, ahol szinte minden technológiai cég a személyes adatokból él. De az Apple-nek nincs szüksége az adatok eladására, ők inkább drága készülékeket akarnak eladni az embereknek. Ha ez a biztonságérzet megkülönböztetheti az iPhone-t, az iPadet és a Macet a riválisoktól, akkor biztos, hogy az Apple rá fog feküdni erre a témára.


Az Apple egy hardverre, különösen az iPhone-ra és annak ökoszisztémájára épülő vállalat. Nem kell újra feltalálnia a keresést, mint a Google-nak, vagy átalakítania irodai szoftvereit, mint a Microsoftnak. Mindössze annyit kell tennie, hogy továbbra is telefonokat ad el, és ezt úgy éri el, hogy az iOS-t a lehető legbarátságosabbá teszi. Persze a Siri egyértelmű bukás, a vállalat digitális asszisztense évek óta nevetség tárgya, és bár az Apple volt az első ezen a területen, de ma már egyértelműen nem prioritás a cég számára. Az idei WWDC legjelentősebb Siri-híre az volt, hogy az indítómondatot "Hey Siri"-ről "Siri"-re rövidítették. Ennyi. Egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia nyelvi modelljei jelentősen javítják a számítógépek elemzőképességét, és új lehetőségeket nyitnak meg olyan területeken, mint az oktatás és az egészségügy, az Apple annyit csinált, hogy egy idejétmúlt termék ébresztőszavát megrövidítette három betűvel.

Tény, hogy a ChatGPT-hez hasonló szoftverekkel kapcsolatban rengeteg a problémás kérdés az elfogultságtól kezdve a szerzői jogokon át a félretájékoztatásig, és az Apple valószínűleg különösen óvatos lehet a Bing és a Bard bevezetése kapcsán látott szalagcímek miatt, de nem sokáig ülhetnek a háttérben. Talán egy nap, amikor az izgalom már alábbhagyott át fogják alakítani a Sirit, hogy jobban hasonlítson a ChatGPT-re. Talán a gépi tanulás és neurális hálózatépítés olyan új szintre emeli majd, amit a vállalat a lehető legmegnyugtatóbb hangnemben fog reklámozni. De ez nem holnap lesz, mert az Apple-féle jövő nagyon más, mint a Szilícium-völgy többi cégének víziója.